Koronavírus adatok

2022. jan. 24.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Pál
-8 °C
3 °C

Miért emeli a kormány a nyugdíjjárulékot?

2010.11.07. 19:47
A kormány a nyugdíjjárulék emelését tervezi, ezzel közel 40 milliárdos többletterhet vet ki a lakosságra. A hivatalos álláspont az, hogy a többletnek köszönhetően idő előtt mehetnek nyugdíjba a sokat dolgozó nők. Az is elképzelhető, hogy a kormány a megszerzett többletbevétellel teljesítené a konvergenciaprogramot. A nyugdíjkassza járulékemelés nélkül is egyensúlyban lenne.

Fél százalékponttal 10 százalékra emelkedhet a bruttó bért terhelő munkavállalói nyugdíjjárulék 2011. január 13-i hatállyal – jövő december 31-ig –, ha a parlament rábólint a számvevőszéki és költségvetési bizottság törvénymódosító javaslatára (pdf., a javaslat a 23. és 24. oldalon a 43. és 45. pontokban található). Ez azt jelenti, hogy a mostani, nagyjából 200 000 forintos bruttó átlagbért keresők 1000 forintot buknak el az szja-csökkentésnek köszönhetően megnyert 2600 forintból. (A számítás az előző kormány által elfogadott adószabályokra vetítve mutatja a különbséget, a jelenelgi adótervek hatásai miatt összességében több mint 4000 forint veszteség éri a munkavállalókat, amiből a járulékemelés ezer forintot tesz ki.)

A döntés azért meglepő, mert a jövő évi költségvetés keretszámai alapján a nyugdíjkassza egyensúlyához nincs szükség pótlólagos bevételre. A járulékemelés ráadásul nem is biztosít túl nagy többletforrást a költségvetésnek.

A 2011-es költségvetés terve eredetileg 721 milliárdos bevételt várt a 9,5 százalékos munkavállalói járulékokból. Ez alapján a fél százalékponttal megemelt járulékszint 38 milliárd forinttal fejelné meg ezt az összeget. Holott már ez a 721 milliárd 5,3 százalékkal meghaladta a 2010-es költségvetési törvényben lévő 684,9 milliárd forintos előirányzatot (ami két tételből, a levont nyugdíjjárulékból és a magánpénztári tagok miatt kiesett járulékot pótló költségvetési befizetésből állt össze).

 

A bizottsági módosítóban elrejtett lépés látszólag tökéletesen ellentétes az évek óta hangoztatott járulékcsökkentési iránnyal. Első látásra, viszonylag kicsi súlya miatt, értelmetlennek is tűnik. Azonban a jelentéktelennek látszó többletbevétel csaknem annyival mérsékelné a jövő évi államháztartási hiányt, amennyi lehetővé tenné, hogy tartható legyen a konvergenciaprogramban kitűzött hiánycél (ha a kifizetendő nyugdíjak és a befolyó nyugdíjjárulékok egyenlege negatív, akkor a nyugdíjkasszát a költségvetésből pótolják ki, növelve ezzel a deficitet).

Ahogy megírtuk, a büdzséterv alapján érthetetlennek tűnt, hogy a kabinet miért 2,94 százalékos hiányra alapozta a jövő évi költségvetést, hiszen ez a szám alig tért el a konvergenciaprogramban még az előző kormány által rögzített 2,8 százalékos céltól. A két szám közötti eltérés szinte jelentéktelen, a GDP-arányosan 0,14 százalékpont, azaz 40 milliárd forint.

A nyugdíjjárulék emelése pontosan ezt a különbséget tüntethetné el, így akár elkerülhető lenne a nagyobb hiány miatti újabb fölösleges csörte Brüsszellel.

A Fidesz mással magyarázza

"A javaslat szerint a biztosítottak és a nyugdíjas vállalkozók által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalékról 10 százalékra emelkedik." Az adótörvény-csomaghoz benyújtott módosító indítvány indoklásában csupán ennyi olvasható magyarázatként arról, hogy mivel indokolható a lakossági terhek emelése.

A javaslat benyújtója természetesen csak papíron a költségvetési bizottság, a valódi beterjesztő a kormány volt. A járulékemelésen kívül még 64 módosítást tartalmazó javaslatot a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, Balog Ádám prezentálta a bizottságnak, az egyeztetés pedig csupán formális volt. A költségvetési bizottság egyik tagja elmondta: a 64 pontos javaslatról csomagban tárgyaltak és szavaztak, így többeknek vélhetően fel sem tűnt a járulékemelés.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a hétvégén azzal magyarázta a munkavállalóknak többletterhet okozó – egyébként teljesen váratlan – járulékemelést, hogy ezzel lehet fedezetet teremteni a párt egy korábbi ígéretéhez, miszerint a nők 40 év munkaviszony után a hivatalos nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül nyugdíjba mehetnek.

A jövő évre tervezett nyugdíjkiadások valóban magasabbak az idei előirányzatnál, ám a különbség 150 milliárd forint, vagyis jócskán több a jáulékemelésből eredő 38 milliárdnál. Ennek az infláció fölötti nyugdíjemelések mellett pontosan a nők korhatár előtti nyugdíjazása az oka. Számításainak alapján azonban a költségvetési tervezet a járulékemelés nélkül is tartalmazza az ígéret fedezetét, a többletkiadást a magánkasszákból átlépők vagyonával fedezni lehet.

Az egyik kéz ad, a másik visszavesz

A Fidesz radikális adócsökkentésre vonatkozó ígéretei – illetve az adóemelések kategorikus elutasítása – miatt sem illik a képbe a mostani lépés. Adótanácsadók számításai szerint a tervezett járulékemelés csökkenti az adócsökkentés valódi mértékét, ami így nem éri el az egy százalékot sem. Vámosi Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adópartnere számolt úgy, hogy az szja-csökkentés 1,3 százalékkal mérsékelte volna a nem kirívóan magas keresetűek nettóját, ám ebből a járulékemelés 0,5 százalékot elvesz.

És akkor még nem számoltunk azzal, hogy a különböző szektorokra kivetett különadók egy részét – a Költségvetési Tanács szerint több mint harmadát – az érintett cégek a lakosságra hárítják majd. Több szakértő is arról beszélt az elmúlt hetekben, hogy érdemi adócsökkentés helyett valójában csak adóátrendeződés történt, ahogy egyikük fogalmazott, a kisebb szja-t megfizetjük a magasabb villanyszámlában.



  • Vennék
  • Hírek