Lukács
5 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Cáfolják a kormányt a pénztári hozamok

2010.11.08. 07:47
A legbiztonságosabb magán-nyugdíjpénztári portfóliók átlaghozamai jócskán meghaladták az inflációt. A több részvényt tartó kiegyensúlyozott és növekedési portfóliók átlagos teljesítménye becslésünk szerint jobb volt az állampapírokénál. A számok alapján megdőlni látszik az a kormányzati érv, hogy a "nyugdíjtőzsde" olyan, mint a szerencsejáték: kiszámíthatatlan, extrém kockázatokkal jár, és ezért meg kell szüntetni a kasszákat.

Jól teljesítettek a magánnyugdíjpénztárak idén január elseje és szeptember vége között. A nyilvános pénztári adatok alapján készített hozam becslésünk szerint a magyarországi nyugdíjkasszák több mint ötven portfóliójából csak kettő reálhozama volt negatív az idei első háromnegyed évben. Ez azt jelenti, hogy a kasszatagok bruttó béréből levont 8 százalékos pénztári tagdíját – amit most novembertől jövő decemberig az állam nyugdíjjárulékként elvon – a pénztárak túlnyomó többsége az inflációt meghaladó mértékben gyarapította.

Választhatunk kockázatot

A jogszabályok minden nyugdíjkasszának három – klasszikus, kiegyensúlyozott és növekedési – portfólió összeállítását írják elő, ezek összetétele, kockázatai, illetve hozamkilátásai különböznek, hiszen eltér a bennük kezelt állampapírok, kötvények és részvények aránya. Minden pénztártag maga dönthet arról, melyik portfóliót választja, és így mekkora kockázatot vállal. Aki nem választ, azt a nyugdíjkorhatárig hátralévő évek száma alapján sorolják be a pénztárak.

Akik előtt ötnél kevesebb aktív év áll, a legbiztonságosabb, legkisebb árfolyamváltozásnak kitett klasszikus portfolióba sorolják (a két másik a kiegyensúlyozott és a növekedési portfólió). Ezekben nem csak a kockázatok, hanem a hozamok is kisebbek, hiszen nem a vagyon növelésére, hanem az értékmegőrzésre lettek kitalálva.

Biztonságban az infláció fölött

A számításoknál egyedi pénztári adatokból, illetve a nyilvános elszámoló egység árfolyamokból indultunk ki, a hozamok saját számításainkon alapuló becslések. Fegyelembe vettük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet által a nyugdíjpénztárakra vonatkozó teljes díjterhelést is, tehát az alábbi grafikonokon a nettó hozamokat tüntettük fel. (A Stabilitás Pénztárszövetség az egyetlen szervezet, amely pontos negyedéves adatokat publikál, úgy tudjuk, ezek a héten jelennek meg). A pénztárak teljesítményét hosszabb időtávon is elemző cikkünket itt olvashatja.

Az alábbi grafikonon 18 pénztár klasszikus portfoliójának átlagos, becsült hozamát hasonlítottuk össze a KSH által szeptemberben közölt inflációval.

A legbiztonságosabb portfóliók közül csupán kettő teljesített az infláció alatt, az átlagos hozam így is több mint két százalékponttal nagyobb a pénzromlási ütemnél. Tehát a nyugdíjhoz legközelebb álló pénztártagok többsége is számottevő reálhozamot könyvelhetett el.

 

Az infláció mellett minden portfóliót érdemes összevetni hasonló összetételű befektetések teljesítményével is, erre az úgynevezett referenciaindexet használhatjuk. Ennél a portfóliónál összehasonlítási alapnak az állampapírok teljesítménye a legmegfelelőbb, mivel a tagdíjak nagy része – ennél a kategóriánál bő 87 százaléka – ilyen papírokban van.

Bár a becsült pénztári hozamok az inflációt meghaladják, ez a referenciaindex – az állampapírok átlagos teljesítményét mutató úgynevezett C-MAX index – alaposan ráver a pénztári hozambecslésünkre. Ezt az magyarázza, hogy a legbiztonságosabb portfoliókban túlsúlyban vannak a kisebb hozammal kecsegtető, de lehető legkisebb kockázatú, rövid lejáratú állampapírok (hiszen itt a vagyon megőrzése a legfontosabb).

A kockázatosabbak rávertek az állampapírokra

Akiknek viszont nem az értékőrzés az elsődleges, azok elégedettek lehetnek az idei háromnegyed éves adatok láttán. A kiegyensúlyozott portfólióba azok kerülnek automatikusan, akiknél a nyugdíjazásig hátralévő idő 5-15 év között van, mindenki más befizetéseit a növekedési portfoliókban könyvelik el.

Ez utóbbi kategóriában a legnagyobb a részvények és a befektetési jegyek aránya (a PSZÁF júniusi adatai szerint a két eszközcsoport együtt 50 százalék körül van), hosszú távú hozamkilátásai a legjobbak, referenciaként ezért a BUX index teljesítményét is feltüntettük az alábbi táblázaton.

A két kategóriában vizsgált 36 portfolió mindegyike reálhozamot termelt, az inflációt jócskán lehagyva, sőt, hozzávetőleges számításaink szerint teljesítményük alapján lehagyták az állampapírokat.

 

A fenti számok megkérdőjelezik azokat a kormányzati támadásokat, amik az elmúlt hetekben indultak a magán-nyugdíjpénztári szektor ellen. A kormánypárti politikusok a rendszer kudarcáról és a magánkasszák tagjainak veszteségéről beszélnek, és egyre erősebben tettenérhető a teljes szektor felszámolásának szándéka.

Orbán Viktor október közepén jelentette be, hogy a kormány 14 hónapra elvonja a járulékokat. Pár nappal később Selmeczi Gabriellát nyugdíjvédelmi biztosnak nevezte ki a miniszterelnök. Selmeczi feladata tisztázni, hogy mi okozta a magánnyugdíjpénztárak veszteségét, és hogy hová tüntették a kasszák a rájuk bízott vagyont.

A kormány ezután egy  törvénnyel lehetőséget teremtett arra, hogy a nyugdíjkasszákból mindenki visszalépjen az állami pillérbe a szabad választás nevében. Nemrég a kormányfő már arról beszélt, hogy a magánnyugdíj-pénztárak agyonnyomták a költségvetést, ezért kivezetésükhöz csak 2-3 hónapra lesz szükség. Pénteken Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nyilatkozta, hogy meg kell szüntetni a magánpénztárakat, mert a rendszer kudarcot vallott.