Márk
13 °C
28 °C

Nem ér 938 forintot a CIG?

2010.11.15. 11:19 Módosítva: 2010-11-15 11:56:49
Három nap alatt húsz százalékot esett a tőzsdén a múlt hétfőn bemutatkozó CIG Pannónia-részvény. A több mint 7,7 millió részvény 938 forintos árfolyamon lejegyező kisbefektetők papíronként bő százötven forintot buktak. A CIG szerint nincs ok aggodalomra, de az elemzők szerint aligha várható, hogy a 2003 óta első hazai tőzsdei kibocsátás eddigi vesztesei hamar viszontlátják a pénzüket. Úgy tűnik, a biztosító papírjai egyszerűen nem érnek annyit, amennyiért lejegyezték őket. Többen is azt állítják, hogy „a kormányközeli szellem” körbelengete a CIG-et, ezért nem akarták előre kritizálni, ezért nem adtak ki előre értékelést. Az mindenesetre furcsa, hogy noha hét év után az első tőzsdei kibocsátás volt a CIG-é, a hazai értékpapírcégek egyike sem adott ki róla elemzést.

A november 8-án, éppen egy hete hétfő reggel a tőzsdén 938 forintos nyitóárfolyammal induló CIG-papírok a kereskedés első pillanatában lejtőre kerültek. Valójában már az első kötések is csak 923 forinton születtek meg, a tőzsde ezt az értéket jegyzi a papír történelmi csúcsaként. (A 938 forintos nyitó ár még az októberi jegyzéskor alakult ki.) A nap végére 7,3 százalékos volt a mínusz, kedden ezt újabb 7,3 százalékos esés követte, szerdán jött még 4,4 százalék, a részvény 760 forinton érte el a mélypontját. Csütörtökön sikerült 790 forintig visszakapaszkodnia, és itt állt az árfolyam péntek, majd ma délelőtt is (pénteken 795 forinton zárt a papír). Ez bizony nem az a pálya, amit egy frissen tőzsdére került részvénytől várnak a befektetők.

 

Adódik egy nagyon egyszerű magyarázat is az esésre. A jegyzéskor két árfolyamon lehetett a biztosító papírjait megszerezni. A 938 forintos alapárból húsz százalék kedvezményt kaptak a biztosító régebbi ügyfelei, tehát 750 forintért vásárolhattak. A részvények valamivel több mint egyharmada kelt el így – 4,76 millió darabot 750 forintért, 7,77 millió darabot 938 forintért adtak el, összesen 9,2 milliárd forint tőkéhez juttatva a céget. Nyilvánvaló, hogy a kedvezményes árfolyamon jegyzők előtt a tőzsdére lépés után nyitva állt a lehetőség, hogy huszonöt százalékos hasznot realizáljanak (ha el tudták adni a részvényt a nem kedvezményes, 938 forintos árszinten).

Nem csak a profitrealizálás miatt esett

Ez a profitrealizálási szándék hozzájárulhatott az árfolyam eséséhez, önmagában azonban nem lehet az oka. Ha lett volna még vevő a papírokra, akkor akár 938-as árfolyamon vagy a fölött is kiszállhattak volna a kedvezményes vevők. Ehhez képest a kereskedési adatokból az is látszik, hogy a kedvezményesen jegyzők nem öntötték a piacra a részvényeiket. Az első nap még négyszázmilliós forgalmat produkáltak a CIG-papírok, ez keddre feleződött, csütörtökön már az ötvenmillió forintot sem érte el a kereskedés, miközben csak a kedvezményesen lejegyzett papírok értéke hárommilliárd forint körül van.

De a kedvezményes jegyzők még mindig pénzüknél vannak, szemben a 938 forintos árszinten vásárlókkal. A létszámukról pontos adat nincsen, de azt tudjuk, hogy összesen hatmilliárd forintért jegyeztek ezen az áron, becslések szerint talán tízezren lehetnek. Nagy részük most sok ezer forintos veszteséget kénytelen elkönyvelni.

A kisbefektetők nemcsak azért robbantak rá a részvényre, mert még élt bennük a kilencvenes évek sokaknak szép hasznot hozó kibocsátásainak emléke. A CIG látványos médiakampánnyal nyomult, a terjesztést a Brókernet profi csapatával szervezte meg. Feltűnő, sőt igen különös azonban, hogy ilyen felhajtás mellett és úgy, hogy hét éve nem is volt Magyarországon nyilvános jegyzés, egyetlen hazai értékpapír-forgalmazó cég sem adott ki előzetes értékelést, elemzést a CIG-részvényről. A CIB Bank részvényelemzője és a Portfolio.hu készített egy-egy, a jegyzési árat finoman drágának bemutató anyagot.

Nem mertek? Nem akartak?

„Többször is megkerestek minket, és több más piaci szereplőt is, hogy adjunk elemzést a cégről, mi azonban nem akartunk árat adni. Ha értékeltünk volna, le kellett volna írni, hogy a kibocsátási árat ma nem látjuk megalapozottnak, így nem tudjuk vételre ajánlani a papírt” – mondta egy neve mellőzését kérő elemző. „Senki sem akart széllel szembe pisilni” – fogalmazott egy másik cégnél dolgozó kollegája.

Mert miközben mindketten kiemelték, hogy a részvényjegyzés mögött „nagyon erős sales” volt, úgy látták, hogy a Járai Zsigmond nevével fémjelzett, most is részben azzal eladott biztosítót körbelengi egyfajta kormányközeli hangulat is. „Hallgatni arany. Ráadásul amúgy is zömében intézményi befektetőket szolgálunk ki, azok eleve nem érdekelte a papír” – mondta egy harmadik cég elemzője.

A kormányközeliség egyébként adott esetben segíthet is az árfolyamon, véli több elemző is. Elképzelhető akár a cég bevételeit komolyan növelő megrendelés, de emlékeztettek a lex Járai esetére is, amikor a pénzügyi szférát érintő különadó alól mentességet biztosító törvényjavaslat került a parlament elé. A javaslat végül elbukott, a CIG-nek is fizetnie kell.

A Portfolio.hu értékelése

„Összességében az az érzésünk, hogy a biztosító részvényeinek valódi értéke jelenleg inkább a tavaszi tőkeemelés során alkalmazott árhoz áll közelebb, mint a 938 forintos árfolyamhoz, és a kezdődő vállalkozásoktól gyakran elvárt duplázódásra nincs esély a jelenlegi fundamentumok alapján. A biztosító részvényeinek megvétele igazán azoknak ajánlható, akik szilárdan bíznak a biztosító piaci részesedésének töretlen emelkedésében, a dinamikus díjbevétel-növekedésben és a menedzsment szigorú költségkontrolljában” – állt az október 12-én megjelent elemzésben. (A májusban tízszázalékos tulajdonrészt szerző, részben a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában álló alap, az SBI European Fund 480 forintos áron vásárolta be magát. Tehát a tőzsdei szakportál ezt az árat tartotta reálisnak.)

Az elemzések, értékelések mindenesetre a kereskedés első hetében is elmaradtak. A hazai elemzők hallgatnak, mint a sír. Nem találtunk olyan szakértőt, aki nevét vállalva részletesen elemezte, magyarázta volna a CIG esését.  Mindenesetre úgy tűnik, hogy az intézményi befektetők most sem érdeklődnek. Ez persze várható volt, ők a jól beárazható, likvid papírokat veszik. A CIG papírjaival csütörtökön ötvenhétmillió forint értékben kereskedtek, összehasonlításul, a Mol hatmilliárdos, az OTP huszonegymilliárdos forgalmat csinált aznap, a biztosító így sokáig csak a kisbefektetők érdeklődésére tarthat számot. De visszafogottságot külső tényezők is indokolják, a magánnyugdíjpénztárak körüli bizonytalanság óvatossá teszi a befektetőket, lehet, hogy egyszerre jelentősebb mennyiségű részvény jelenik meg eladásra a piacon, és lenyomja az árakat.

A CIB Bank elemzője, Kovács Nóra – ő októberben ambiciózusnak minősítette a cég terveit – úgy látja, hogy a kettős jegyzési ár és a piaci bizonytalanság lehet a mostani mélyrepülés fő oka. Ugyanakkor megerősítette, amit a kibocsátás előtt írt: a 938 forintos árfolyam a következő tíz évben átlagosa évi huszonöt százalékos nettó díjbevétel-növekedést feltételez, ami nem teljesíthetetlen ugyan, de az optimista árazás miatt az árfolyamesés kockázata nagyobb, mint az emelkedés esélye.

A piac nem ért a biztosítók árazáshoz

Az idei első háromnegyed évi díjbevétel nyolcvan százalékkal nagyobb a tavalyinál, szögezte le Missura Gábor, a CIG szóvivője, a társaság egyik alapító tulajdonosa. ”A CIG az első biztosító a magyar tőzsde rendszerváltás utáni történetében, a piac egyszerűen nincs tisztában azzal, hogy kell értékelni egy ilyen céget.” Missura szerint ezzel magyarázható nemcsak a kibocsátás előtti-alatti elemzések elmaradása, de az is, hogy még tőzsdére lépés után sem sokan ismerték fel a cégben rejlő potenciált.

„Csak a díjbevétel-alapú értékelések reálisak egy induló, és ezért profitot még nem termelő életbiztosítónál, az e szempont szerinti számaink pedig idén is ugrásszerűen javultak.” A szóvivő úgy gondolja, hogy nem olyan országban él, ahol a cég vélelmezett kormányközelisége bármikor visszatartana elemzőket attól, hogy leírják véleményüket a papírról.

Felvetésünkre, hogy nem volt-e hiba a kettős jegyzési ár alkalmazása, leszögezte, hogy kezdettől alapelvük volt, hogy honorálják azokat az ügyfeleket, akik bizalmukkal már korábban is segítették a biztosítót. Missura szerint ráadásul a mostani jegyzésben részt vevő kisbefektetők döntő része hosszabb távra tekint, és bár biztosan voltak, akik a kereskedés első napjaiban gyorsan túl is adtak a papíron, a többség azért vett részvényt, mert hisz a biztosító sikereiben.

Nyilván sokan vannak, akiknek várniuk kell, de az idő nekik dolgozik, véli a tulajdonosként is érdekelt szóvivő, Szerinte a piac előbb-utóbb megtanulja, hogyan kell egy biztosítót értékelni, és jobban átmennek majd az adatok is, például a múlt pénteken, a tőzsdei kereskedés indulása előtti munkanapon közzétett bejelentés, miszerint a harmadik negyedévi bevételeik már meghaladják a teljes első félév eredményét.