Buda, Richárd
-2 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

Durván belenyúltak az adócsomagba

2010.11.16. 13:05 Módosítva: 2010.11.16. 13:28
Elfogadta az Országgyűlés a 2011-es adószabályokat, az eddigi terveket még az utolsó pillanatban is módosították: 30%-os, nyereségalapú bankadót vezetnek be, de ez leírható lesz a mostani különadóból. Utóbbi alapját csökkenthetik a bankok a magyar anya-uniós leány közötti tranzakciókkal az elfogadott adócsomag szerint. Mégsem lesz munkáltatói tb-járulék-plafon. Szász Károly jelenlegi és volt PSZÁF-elnököt mentesítették a 98 százalékos különadó alól.

Még az utolsó pillanatban is jelentős korrekciókat építettek be a kormánypárti képviselők az adócsomagba, amikor szavaztak a zárószavazás előtt benyújtott módosító indítványokról.

Lex Szász

Lázár János az utolsó pillanatban kimentette Szász Károlyt, a PSZÁF jelenlegi elnökét a 98 százalékos különadó megfizetése alól egy kedden benyújtott módosító javaslattal, mely szerint nem kell fizetnie annak, akit 2005 előtt bocsájtottak el, de a bíróság ítélete alapján később kapott végkielégítést. A módosítást felfedező Hírszerző emlékeztett: a jelenleg már újra a PSZÁF élén álló Szászt 2004 májusában mentették fel, majd 2007-ben, az általa indított munkaügyi per megnyerése után kapta meg végkielégítését. A

A bankadó szabályait több ponton átírják. A bankadóként elhíresült, a pénzügyi szektorra kivetett különadót a bankok a 2009. év végi módosított mérlegfőösszegük után fizetik. Most pedig – a KDNP-s Seszták Miklós javalatát megfogadva – létrehozták a hitelintézeti különadót, amely a nyereség 30 százaléka lesz. Azért, hogy ne növekedjen az adóterhelés, a hitelintézeti különadó összegét le lehet vonni a mérlegfőösszeg alapján számított adó összegéből. (Úgy tudjuk, a kormány előzetesen nem egyeztetett a bankokkal a változtatásról.)

A kormány által benyújtott módosítók közül kettő nyúl hozzá a „bankadóhoz”. A jelenlegi szabály szerint 50 milliárd forintos adóalapig (mérlegfőösszegig) a bankok 0,15, az efeletti után pedig 0,5 százalékos adót fizetnek. Most a felső kulcsot 0,53 százalékra vitték fel. A 0,03 százalékpontos emelés ugyan nem tűnik első blikkre soknak, ám ez bankonként százmilliókra, egy-két milliárd forintra rúgó pluszterhet jelenthet.

A bankadó alapját is módosítják. Ezentúl az a bank, amelyiknek van az EU-ban leánybankja, az az anyabank és az uniós leány közötti tranzakciókat beszámíthatja a bankadó alapjába. Ezt a tőke szabad áramlásának elvével és azzal indokolja a kabinet, hogy a kettős adóztatást akarja elkerülni, mert ha más EU-országokban is bevezetik a bankadót, akkor az ottani leánybankok itt is, és ott is fizetnének adót. A módosító elsősorban az OTP-nek kedvezhet.

A „bankadó” biztosítókra vonatkozó passzusait is újraírják. Most a biztosítók egységesen a korrigált díjbevételük 6,2 százalékát kötelesek befizetni. Jövőre háromkulcsossá teszik a rendszert: egymilliárd forintig 1,5 százalék, nyolcmilliárd forintos adóalapig 3 százalék, afelett pedig 6,4 százalékos lesz az adómérték. Ezzel a kisebb biztosítóknak kedveznének, azoknak, akik a mostani egységes kulcs miatt versenyhátrányba kerültek.

A kormány meggondolta magát, és mégsem vezeti be a munkáltatói tb-járulék-plafont. Az adócsomagban volt egy rész, amely arra utalt, hogy lesz ilyen, a pontos mértékről pedig a költségvetési törvény fog rendelkezni. Egy-két héttel ezelőtt még úgy volt – erről be is számoltunk –, hogy 30 millió forint körül lehet ez a tb-járulék-plafon. A kormány javaslatára azonban a képviselők többsége kivette az adócsomagból a tb-plafon bevezetését elrendelő részt, így a cégek terheit nem könnyíti a kabinet.

Az adócsomag 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) vezetett volna be az uniós tőzsdére bevezetett részvények után kapott osztalék után, amit egyébként kedvezményes, 10 százalékos szja terhel. Ezt az eho-fizetési kötelezettséget mégsem vezetik be.

A fent említett zárószavazás előtti módosítókhoz hasonlóan az adócsomag egészét is elfogadta a parlament többsége.