A devizában történő jelzáloghitelezés betiltását a bankok egy része a hitelezési feltételek szigorításaként érzékelte, de további szigorítást már nem terveznek a következő fél évben – ismertette a felmérés eredményeit az MNB sajtótájékoztatóján Homolya Dániel vezető elemző.
A felmérés megállapítja: a harmadik negyedévben csak csekély mértékben (6-ról 7 százalékra) emelkedett az átstrukurált jelzáloghitelek aránya (ez mintegy 350-400 milliárd forintnyi állományt jelent). Ezen a szegmensen belül a 30 napon túli késedelembe esés 25 százalékról 27 százalékra nőtt, miközben a 90 napon túli késedelembe esettek aránya 12 százalékról 17 százalékra emelkedett az átsrukturált hitelek körében.
Fábián Gergely elemző elmondta: a lakáshitelek esetében közel 5, a gépjármű-hiteleknél közel 8 százalékos az átsrukturált hitelek aránya. Utóbbiban az erős svájci frank az elmúlt negyedévben jelentős átstukturálási aktivitást váltott ki a bankok részéről, ebben a szemgensben volt ugyanis jelentősebb ugrás.
Az újra késedelmessé váló átsrukturált hitelek aránya újra nagyobb mértékben növekedhet, ugyanis eddig csak 15 százalékuknál járt le a csökkentett törlesztőrészlettel jellemezhető időszak. A következő fél évben viszont mintegy további 50 százalékuknál következik be ez.
Ez a teljes állomány 3-4 százalékát, darabszám alapján 1-2 százalékot, azaz közel 20-30 ezer darab szerződést jelent. A törlesztőrészletek emelkedését ugyanakkor a foglalkoztatottság javulása és az adózási változások kompenzálhatják, növelve a rendelkezésre álló jövedelmet - vélte Homolya Dániel.
A devizaalapú jelzáloghitelezés korszaka lezárult - mondta Fábián Gergely, ismertetve: gyakorlatilag 100 százalékra nőtt az új jelzáloghiteleken belül a forint alapú hitelek aránya. Mint mondta, a bankok várakozásaitól elmaradt a hitelkereslet a lakossági szegmensben az elmúlt negyedévben.
Ami a vállalati hitelezés illeti, a Lehman-csőd után a bankok behúzták a féket, és továbbra is szigorúak a feltételek. A bankok tartósan kockázatkerülőnek mutatkoznak annak dacára, hogy már érzékelik a konjunktúra kezdetét. A vállalati hitelezésben az átstrukturált hitelek aránya 4,5 százalék környékén stagnál. Az üzleti célú ingatlanhitelek esetében azonban arra utalnak a folyamatok, hogy a bankok aktívabb átstrukturálási politikára kényszerülnek.