Koronavírus adatok

2021. nov. 29.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Taksony
1 °C
4 °C

Mennyit ér a családtámogatás?

2010.11.24. 15:34
Tízmilliárdokba kerül és legfeljebb 24 ezer munkavállalót érint az a törvényjavaslat, mely szerint a jövő évtől minden nő nyugdíjba mehet 40 év munkaviszonnyal, életkortól függetlenül. Az anyák további kedvezményt kapnak, a javaslat szerint a gyerekneveléssel töltött évek is munkaviszonyként számolhatók el. Az intézkedésnek jócskán lesznek káros hatásai, ahogy a részmunkaidős nők foglalkoztatására vonatkozó járulékkedvezmény sem biztos, hogy cél ér.

A Fidesz betartva választási ígéretét törvényjavaslatot nyújtott be a nők korhatár előtti nyugdíjazásáról. A törvényjavaslat szerint január elsejétől minden nőnek jár a teljes összegű öregségi nyugdíj négy évtized munkaviszony után, amibe a gyerekneveléssel töltött legfeljebb nyolc év is beszámít.

Akinek például 34 év igazolható munkaviszonya van, de hat évig kapott gyest, gyedet vagy gyermeknevelési támogatást, tehát kétgyerekes anyuka, az januártól a teljes összegű nyugdíjra jogosult. Az egy gyerekesek 37 év munkaviszonyt kell bizonyítsanak a kedvezmény érvényesítéséhez, a nyolc évet csak a három- vagy többgyermekesek tudják kihasználni.

A negyven év nem csökkenthető a tanulással – szakiskolában, felsőoktatásban – töltött évekkel, a javaslat beterjesztői szerint azért, mert a cél a nők munkaerőpiacon és családban való helytállásának elismerése. A benyújtott törvényjavaslatról várhatóan december 20-án dönt az Országgyűlés.

Előnyök és hátrányok

Az intézkedésnek jó és rossz következményei is lehetnek. Ha a kedvezmény tartós, kormányzati ciklusokon átívelő lesz, akkor a gyerekek után járó adókedvezmény mellett a nyugdíjkorhatár-kedvezmény is sokakat motiválhat a gyermekvállalásban.

Ezt a hatást persze gyengíti a sűrű és akár visszamenőleges jogszabályváltoztatások szaporodása, mert a kiszámíthatatlanság jogbizonytalansághoz vezet.

Az intézkedésnek negatív hatásai is vannak. Egyrészt a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát rombolja azzal, hogy sokaknak lehetővé teszi a járulékfizetéssel töltött évek jelentős lerövidítését, miközben ugyanennyivel növeli a nők nyugdíjjogosultsági időszakát. A kevesebb befizetés és több kifizetés miatt nyomás alá kerül a nyugdíjrendszer, ami amúgy is fenntarthatósági problémákkal küzd.

A nők korkedvezményéhez szükséges pénzt eladósodásból vagy járulékemelésből lehet csak finanszírozni. A finanszírozási nyomás a következő években ráadásul emelkedni fog – évente pár milliárd forinttal –, egészen addig, amíg a kedvezményt kihasználók első köre – akik jövőre idő előtt mehetnek nyugdíjba – eléri a tényleges nyugdíjkorhatárt.

A kormány a takarékoskodási kényszer miatt most nem eladósodásból, de nem is kiadáscsökkentésből, hanem járulékemelésből finanszírozza a lépést. Emiatt kimutathatóan csökkeni fog a jövő évi adócsökkentés kedvező hatása, illetve az emelkedő járulékok a fekete- és szürkegazdaság elleni harcban sem hasznosak, sőt, éppen ellentétesek az évek óta hangoztatott célkitűzésekkel.

A kedvezményes nyugdíjazási lehetőség a kormány reményei szerint azzal jár majd, hogy az idő előtt nyugdíjassá váló anyukák több időt töltenek majd a családdal, ami megdobhatja a fiatalabb gyermekes anyukák munkaerő-piaci részvételét.

Részmunkaidős kedvezmény is lesz

A kabinet egyébként is élénkítené a nők munkavállalását, amit egy másik törvénnyel érne el. Az országgyűlés már el is fogadta a részmunkaidőben dolgozó nők után fizetendő társadalombiztosítási járulék 27 százalékról 20 százalékra csökkentését.

Ez a kedvezmény a munkaadókat tenné érdekelté a részmunkaidős foglalkoztatásban – itt a gyermek nem feltétel, de sok anyuka érintett lenne –, azonban az intézkedésnek várhatóan nem lesz számottevő hatása.

Ha ugyanis egy cég egy átlagbérrel fizetett státuszt két részmunkaidős foglalkoztatottra oszt, durván 14 ezer forint járulékot takarít meg, miközben ezzel többlet-adminisztrációt vállal illetve dupla akkora utazási támogatást és egyéb juttatásokat fizethet, ami az előny egy részét felemészti.

Magasabb bér esetén persze arányosan nő a megtakarítás, azonban az átlagbérnél magasabb jövedelmi kategóriákban nem jellemző a részmunkaidős foglalkoztatás, így az egész intézkedés várhatóan nem hoz érdemi munkapiaci élénkülést, ahogy a járulékbevételek sem csökkennek majd számottevően.