A hét, amikor Európa Argentínája lettünk

Itthon és külföldön, szakmai és civil körökben is igen keményen kritizálták a hét legjelentősebb hazai eseményét, a nyugdíjpénztárak bejelentett államosítását. A nemzetgazdasági miniszter szerdán állt elő a hetek óta várt részletekkel. Másnap Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott osztott meg újabb részleteket a nyilvánossággal, ezeket alább foglaltuk össze. (A nyugdíjrendszer lényegi átszabását elmagyarázó cikkünket ide kattintva olvashatja.)

A lépések szinte minden fórumon heves tiltakozást váltottak ki. A magánnyugdíjpénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség három beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz – még néhány órával a kormány terveinek részletes megismerése előtt.

Az érdekképviseleti szövetség szerint a pénztárválasztás szabadságáról szóló törvény - mivel az átlépést csak egy irányban teszi lehetővé - sérti az emberi méltósághoz fűződő jogokat, a pénztári tagdíjak átutalásának felfüggesztését kimondó törvény pedig a visszamenőleges hatály miatt ellentétes a jogállamisággal.

A Stabilitás megtámadta magát az Alkotmány módosítását is, mivel szerinte nem fér össze a jogállamiság elvével, hogy a rendelkezéseket a folyamatban lévő eljárások esetében is alkalmazni kell - fogalmaz a Stabilitás közleménye.

A szervezet csütörtökön a minisztériumi vezetőkkel is egyeztetett, de a barátságtalan hangulatú megbeszélés gyorsan és eredménytelenül ért véget. A kasszák nyílt zsarolással vádolták meg a kormányt, és az Alkotmánybíróság után a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordultak.

Argentína

Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő kötvényportfolió-managere szerint a pillérek számának csökkentése éppen az ellentettje az utóbbi évtizedek tendenciájának. A nyugdíjrendszer átalakításával a kormány átlépte a Rubicont – vélekedett az Indexnek Duronelly Péter, a GE Capital befektetési igazgatója és Bebesy Dániel, a cég elemzője. Támadást indít az öngondoskodás konzervatív értéke ellen, ráadásul a több, mint tíz év során felhalmozott megtakarítások egy jelentős részét az állam a folyó kiadásainak finanszírozására használja fel, ami ellentmond a felelős költségvetési politika legelemibb elveinek is - fogalmaztak.

Más elemzők is "brutálisnak" és kockázatosnak nevezték a kormány nyugdíjakcióját, illetve a külföldi sajtót és elemzőket is meghökkentette Matolcsy bejelentése. Egy vélemény szerint Magyarország az argentín rémálmot követi, más vélemény szerint az EU-nak fel kell emelnie a hangját, de az elemzők szerint valószínűleg nem teljesül a kormány azon terve sem, hogy csökken az ország sérülékenysége, épp ezzel ellenkező hatást várnak.

Az EU pénzügyi biztosa közben szóvivőjén keresztül jelezte: aggódva figyelik a fejleményeket, melyek szerintük kérdésessé teszik a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, és nem tükrözik az ígért szabad választás lehetőségét.

De nem csak a szavak szintjén kedvetlenedtek el a befektetők. A budapesti tőzsde közel három százalékos csütörtöki esését pénteken további mélyrepülés követte. A befektetők a bejelentés utáni napokban kitartóan építették le részvény és kötvénykitettségüket, illetve szabadulnak a forinttól is.

	45. heti záró	46. heti záró
BUX	22 493	20 763
OTP	5 405	4 970
Mol	20 600	18 800
Richter	45 500	42 690
Magyar Telekom	590	549

A kormány lépéseit még a jobbközelinek tartott Századvég Gazdaságkutató is kritizálta. Mellár Tamás közgazdász úgy fogalmazott: "nem értem, miért volt szükség erre a forradalmi hevületre, amikor lett volna kellően hatékony, bár munkásabb megoldás: ki kellett volna dolgozni az állami nyugdíjpillér reformját".

Ami elsikkadt

A pénztártéma mindent vitt, így szinte észrevétlen maradt, hogy a kormány nem csak a pénztárakat, hanem a Magyar Nemzeti Bankot is bekebelezné. Az Index elsőként számolt be a monetáris tanács tervezett átalakításáról.

Márciusban a monetáris tanács hét tagja közül négy mandátuma lejár, a hatályos törvény szerint helyükre Simor András jegybankelnök és Orbán Viktor kormányfő két-két személyt jelölhetne. A kormány azonban a jegybanktörvény módosítását kezdeményezi, mind a négy főt a parlament gazdasági bizottsága jelölhetné és menthetné fel, és az Országgyűlés hagyhatná jóvá tagságukat. Így a kamatcsökkentést szorgalmazó Fidesz által választott emberek adnák a monetáris politikát meghatározó testület többségét. Ha piac ezt a kamatcsökkentés megelőlegezésének veszi, amire van esély, könnyen gyengülhet a forint.

A Költségvetési Tanács felszámolásával kapcsolatos tervekről sem feledkezett meg a Fidesz. A parlament gazdasági bizottságának fideszes tagjai megszavazták azt a módosító javaslatot, amely a Költségvetési Tanács szinte teljes jövő évi költségvetését elvonja. Ha valóban így lesz, a számításokat végző stábot el kell bocsátani, csak a három fős vezetőség maradhat a kirakatban.

Ezzel a lépéssel nem marad az országban olyan szakértői csapat, ami hitelesen árazhatná be, szükség esetén pedig kritizálhatná a kormány fiskális lépéseit, például a kormány jövő februárra tervezett 600-800 milliárdos reformterveit.

A KT ellehetetlenítése szintén negatív színben tüntette föl az országot a befektetők előtt, a Bank of America Merrill Lynch közgazdásza szerint a lépés megkérdőjelezi Orbán Viktor miniszterelnök elkötelezettségét a költségvetési fegyelem iránt.

A tanácsért a Magyar Nemzeti Bank alelnöke is kiállt, Karvalits Ferenc szerint az intézmény erősítette a költségvetés átláthatóságát és segítette a felelős költségvetési gazdálkodást.

Élet a határ túloldalán

A világban közben felerősödtek az eurózóna stabilitásával kapcsolatos kérdőjelek. Bár az ír kormány megszorításokat jelentett be, a piacok egyre inkább aggódnak a fenntarthatatlan államadósságok miatt.

A német kancellár, Angela Merkel szavai különösen nagy visszhangot váltottak ki. A politikus egy konferencián aggodalmának adott hangot az euró jövőjével kapcsolatban, miután a válság újabb euróövezeti tagállamok kényszerített külső segítség igénybevételére.