Ki lopja el a nyugdíjakat?

2010.12.02. 10:03
A piacok nem szeretik a "rángatásokat", és ilyenkor túlreagálnak – világított rá a forint gyengülésének és az értékpapír piac elmúlt hetekben tapasztalható ingadozásának okaira Bod Péter Ákos a Duna tévében. Sarkadi Szabó Kornél vezető elemző szerint európai csődveszély idején egy "eseményeket produkáló" ország, amilyen Magyarország is, felhívja magára a figyelmet. Mindketten úgy látják: a magánpénztári vagyon felhasználásával kapcsolatos mihamarabbi tisztánlátás az egész magyar gazdaság és társadalom érdeke lenne.

A nyugdíjpénzek körüli vitában mind a kormányoldal, mind az ellenzék azt állítja, hogy “ellopják a nyugdíjakat” – csakhogy mindkettő a másikra mutogatva mondja ezt. Szakértőkként hogy látják a magán-nyugdíjpénztárak körül kialakult helyzetet? – kérdezte a Duna tévé Közbeszéd című műsora Sarkadi Szabó Kornélt, a Cashline elemzőjét és  Bod Péter Ákos volt jegybankelnököt.

A kormányzat koncepciója érthető és talán még indokolható is – tehát, hogy az eddigi magán-nyugdíjpénztári vagyont az állam felhasználja, méghozzá nagyrészt államadósság-csökkentésre. Ez közgazdasági és politikai szempontból is alátámasztható érv – reagált Sarkadi Szabó. Szerinte a problémát a részletek ismeretének hiánya jelenti.

“Nincs konkrétan letéve az asztalra, a vagyon mekkora hányadát fordítják államadósság-csökkentésre. Ha az állam világosan megmondaná, hogy az egész vagyont az államadósság csökkentésére fordítja, ez biztos pont lenne a külföldieknek és csökkenne az országkockázat” – tette hozzá. Ám a külföld még nem látja a jövő évi büdzsé kiadási oldalát, így azt sem, mire használják fel a visszahozott magánpénztári vagyont.

Bűn lenne elszórni

"Vélelmezhető, hogy a megtakarított vagyon egy részéből folyó kiadásokat akar finanszírozni a kormányzat, ez pedig bűn lenne" – mondta Bod Péter Ákos. “Ebben a tekintetben nem látunk tisztán. Másfelől pedig: több millió ember megtakarításairól van szó, akik nagy aggodalommal kezdik nézni, mi lesz velük – és e vonatkozásban sem látunk tisztán.

"Mintha előbb született volna meg a döntés, és csak utána indult volna meg az apparátus, hogy kidolgozza a részleteket. Ideális esetben előbb készülnek hatástanulmányok, és ezt követően, a lehetséges opciók közül választ a politika egy neki megfelelőt, az összes többi szereplő számára pedig kielégítőt” - szögezte le az egyetemi tanár.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz a magánkasszákkal és azok pénzével, akik nem viszik vissza megtakarításaikat a közös állami alapba, Sarkadi Szabó azt mondta: meg kell várni a konkrét szabályokat, de várható hogy a magánpénztárak piacán összeolvadás jön a vélhetően csökkenő taglétszámok miatt. További szempont lesz, hogy ha zsugorodik ezen pénztárak ügyfélköre, akkor még drágábban tudnák csak nyújtani szolgáltatásukat, erre lehet megoldás a költségek lenyomása összeolvadás útján – vetítette előre Bod Péter Ákos.

Sarkadi Szabó arról is beszélt: a mostani tervek szerint az önkéntes pénztárak működése is szigorodna, vagyis nem a vagyon, hanem a befolyó pénz után szabná meg a törvény a működési költségeiket. Ez pedig nyilván nehezíteni fogja az önkéntes pénztárak működését – mondta az elemző. Egyelőre itt sem látni tisztán.

A nyolc közgazdász – köztük Bauer Tamás, Békesi László vagy Bokros Lajos – által jegyezett felhívásról, amelyben a magánpénztárakban való maradásra szólítanak fel, kérdésre válaszolva Bod Péter Ákos azt mondta: ez egy politikai levél, üzenet a kormánynak; egy értékválasztás, nem pedig körültekintő befektetési tanácsadás.

Nem kellene most az izgalom

Adott egy nagyon változékony nemzetközi keret – az írek, a portugálok, a görögök, a magyarok sebezhetőségével. Ehhez jönnek Magyarország esetében a “belső izgalmak”: a nyugdíjpénztárak körüli helyzet, amelyeknek nem látjuk még a végét, és amely hárommillió embert és hatalmas vagyont érint; a monetáris tanács körüli izgalmak; a hír, hogy a kormány egy kicsivel nagyobb inflációt tartana megengedhetőnek; a Költségvetési Tanács költségvetésének elvonása. Nagyon sok a hír, és a piacok nem szeretik a “rángatásokat”, ilyenkor túlreagálnak. Egy ilyen túlreagálásnak lehetett áldozata az, akinek két nappal ezelőtt fordult a svájci frank hitele – magyarázta a piaci ingadozások hátterét Bod Péter Ákos.

“Sajnos Magyarország, a múltból öröklött és a közelmúltban még megnövelt államadósságával sebezhető. A deficitünk lefelé halad, de az állomány maga nagyon nagy, aminek a finanszírozására újabb és újabb hitelt kell felvenni. És amikor az elemzők ilyen válságos időben jobban megnézik a makroalapokat, akkor azt látják, hogy Magyarország adatai nem szépek” - mondta Bod Péter Ákos.