Ilona
15 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

A kormány megsemmisíti a Költségvetési Tanácsot

2010.12.02. 00:17
A kormány úgy hozna létre egy új Költségvetési Tanácsot, hogy nem hív vissza a mostani háromból két tagot, így két intézmény egymás mellett működne. Amúgy sem válthatnák le a mostani, kilenc évre kinevezett tagokat, de inkább átírják a törvényt. Domokos László ÁSZ-elnök és Simor András jegybankelnök mellé betennék Schmitt Pál államfő majdani jelöltjét az új Tanácsba. A KT-nek semmiféle vétójoga nem lenne, nemhogy erősítenék, inkább gittegyletté változtatják.

Nem egyszerű költségátcsoportosításról – és ezen keresztül a Költségvetési Tanács ellehetetlenítéséről – van már szó, egy újabb módosító indítvánnyal a Fidesz teljesen felszámolná a jelenlegi Költségvetési Tanácsot, helyére pedig egy gyenge testületet tenne. Ilyen célzatú módosító javaslatot (pdf-formátum) nyújtott be szerdán a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága, a tervezet  mögött a kormány áll. Ha az Országgyűlés a jövő heti szavazáson így fogadja el a javaslatot, egészen furcsa helyzet áll elő, mert céljával ellentétben valójában két tanácsot hozna létre.

Egy helyett két KT

Most a Költségvetési Tanács három tagból áll (Kopits György elnök, Oblath Gábor és Török Ádám), kilenc évre nevezte ki őket az Országgyűlés, és lényegében nem lehet őket visszahívni. Nem tehetik ezt meg az őket jelölő személyek sem. (Kopitsot az államfő jelölte, Oblathot az MNB elnöke jelölte, Török Ádámot az ÁSZ elnöke jelölte 2009 elején.)

Az új javaslat azt mondja: ezentúl a Költségvetési Tanács három tagja az MNB elnöke (Simor András), az ÁSZ elnöke (Domokos László), és egy közgazdász lesz, akit az államfő, Schmitt Pál jelöl. Ugyan a jelenlegi tagokat nem tudnák tehát leváltani, de ezt a problémát úgy oldaná meg a módosító indítvány, hogy az államfő által jelölt tagot (Kopits Györgyöt) az államfő mégis visszahívhatná a tisztségről. Igen ám, de a másik két tag visszahívásáról nem rendelkezik a szerdán beadott javaslat, vagyis január 1-jén két Költségvetési Tanács lenne: az egyik egy elnök nélküli, de Oblath Gábor és Török Ádám alkotta két fős, és egy másik testület, amelyiket egy Schmitt-féle jelölt, Domokos László és Simor András alkotna.

Vissza sem hívhatnák Kopitsot, mégis megteszik

Eltérő mandátumok

Az is furcsa helyzetet eredményez, hogy most egységesen kilenc évre vannak kinevezve a tanácstagok, az új szabály értelmében azonban eltérő hosszúságú lenne a tagok mandátuma, sőt, az elnök megbízatása rövidebb lenne az egyik tagénál. Konkrétan: az ÁSZ-elnököt 12 évre választja a parlament, az MNB-elnök megbízatása 6 évre szól, és ugyanúgy hat évre szólna a köztársasági elnök által jelölendő, az új Költségvetési Tanács elnöki posztját betöltő tag mandátuma.

Nem ez az egyetlen probléma a módosító javaslattal. Hiába is teszi visszahívhatóvá az államfő által jelölt tagot az indítvány, az a mostani tagra, Kopits Györgyre normális esetben nem vonatkozhatna, csak olyanokra, akiket ezentúl választanak meg. A kormányt azonban vélhetően ez nem zavarja.

Az új Költségvetési Tanács valójában csak díszlet lenne, egyetlen érdemi eszköz sem lenne a kezében. Egyrészt a költségvetési számításokat végző, hatástanulmányokat készítő, negyven fős stábot felszámolják, a szakapparátus nélkül a három tanácstag nemigen tudna mély, számításokkal alátámasztott véleményt formálni.

Az új KT-nek háromféle jogosítványa lenne: véleményt nyilváníthatna a kormány által elkészített költségvetési törvényjavaslatról és a parlament által elfogadott, de az államfői aláírásra váró büdzséről, ezen felül pedig javasolhatja az államfőnek a törvényjavaslat parlamentnek való visszaküldését. Vagyis lényegében csak elmondhatnák, hogy nekik tetszik-e a költségvetésitörvény-tervezet vagy sem, és megkérhetnék Schmittet, ne írja alá a törvényt, hanem küldje vissza megfontolásra a parlamentnek. Utóbbi dolgot egyébként bármely magyar magánszemély megteheti most is, Gipsz Jakab ír egy levelet az államfőnek, arra kérve, hogy ne írja alá a költségvetési törvényt. Vagyis a KT jelentősége a nullára csökkenne.

Simor mellé betesznek két embert

Egy szót sem ejt a módosító javaslat arról, hogy a Költségvetési Tanács hogyan hozza meg döntését: egyszerű többség, vagyis két tag egybehangzó véleménye elég lenne-e ahhoz, hogy kérjék az államfőtől a politikai vétó bevetését, vagy egyhangú véleményre kell jutnia ebben a Fidesz-képviselőből ÁSZ-elnökké avanzsált Domokosnak, a Fidesz által államfőnek jelölt Schmitt emberének, és a Fidesz által nemkívánatos személynek titulált Simornak.

Külön pikantériája, és a törvényalkotás kapkodására utal, hogy most az ÁSZ-elnöknek és az MNB elnökének erősebb jogai vannak, mint lennének KT-tagként. Az ÁSZ elnöke például köteles véleményezni a költségvetési törvényjavaslatot, és a jegybankelnök részére meg kell mutatnia a kormánynak benyújtás előtt a büdzsétervet, az MNB elnöke pedig bármikor kifejtheti véleményét a parlament illetékes bizottságában, ezekkel szemben a módosító indítvány arról szól, hogy KT-tagként csak lehetőségük lenne véleményt formálni a büdzsétervről, ha kedvük tartja.

A szabályrendszert meghagyják, de bajuk lehet belőle

A lyukas törvényalkotást az is illusztrálja, hogy a költségvetési szabályrendszert (az államadósság csak az infláció mértékével nőhet, a hiánynak csökkennie kell, a kormányhatáskörben megállapított kiadások legfeljebb az inflációval nőhetnének, stb.) a módosító indítvány nem helyezné hatályon kívül, pedig valójában ezekbe könnyen beleütközne a Fidesz-kormány a jövőben.

A mostani KT ellen két hete indított rohamot a Fidesz. Előbb egy egyéni képviselői indítvánnyal 835 millióról 10 millió forintra csökkentették volna a jövő évi gazdálkodási keretét az intézménynek, ezzel a számításokat végző, az elszámolt jövő évi költségvetés számos gyenge pontjára rámutató, az átmenetinek ígért extraadók meghosszabbítására utaló kormányzati szándékot leleplező stábot halálra ítélték volna.

Rogán Antal nemrég beadott módosítója pedig még a maradék 10 millió forintot is elvenni javasolja, sőt, egy másikban arról rendelkezne, hogy a KT apparátusának és vezetőinek elküldésekor nekik járó végkielégítéseket, szabadságmegváltást, egyéb díjazást milyen pénzalapból állja az állam.

Erre tromfolt nemrég több kormányzati tisztviselő, hogy átalakítanák a KT jogosítványait, hogy „megerősítsék a szervezetet.”