További kamatemelések jöhetnek

2010.12.02. 13:20
A következő hetekben beérkező tényadatok határozzák meg, hogy az újabb alapkamat-emelés milyen milyen mértékű és milyen gyakoriságú lesz - mondta Karvalits Ferenc az MR1 Kossuth Rádió műsorában. Az Magyar Nemzeti Bank alelnöke hangsúlyozta, hogy az inflációs folyamatok indokolták a hétfői lépést.

Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a 180 percben azt mondta, az MNB is arra számít, hogy a különadók áthárítása csak részleges lesz, de az élelmiszerár-sokk, ami a magyar gazdaságot érte, sokkal jelentősebb, mint amire az elemzők számítanak.

Ennek alapján pedig a jegybank úgy ítéli meg, hogy a következő hónapokban az infláció újra emelkedni fog, az októberi 4,2 százalékról év végén 4,5 százalék közelébe, és a jövő év első felében is 4-4,5 százalék környékén lesz. Ez azt jelenti, hogy további kamatemelések jöhetnek, de hogy ez milyen mértékű és sebességű lesz, azt a következő időszakban beérkező tényadatok határozzák majd meg - fogalmazott a jegybank alelnöke.

Az MNB alelnöke a közrádióban nyilatkozva egyúttal cáfolta azokat az elemzői vélekedéseket, hogy a hétfői kamatemelés egy kormánynak küldött kemény üzenet lenne. A cél az, hogy a pénzromlás ütemét belátható időn belül a 3 százalékos cél köré csökkentsük - indokolta a hét eleji döntést Karvalits.

A monetáris tanács tagjainak jelölésével kapcsolatos fideszes tervekről szólva az alelnök hangsúlyozta: a modern jegybanktörvény megalkotásakor, 2001-ben éppen a Fidesz-kormány határozta meg, hogy a jelölés, az ajánlás a mindenkori jegybank elnök joga.

Karvalits szerint ez helyes gyakorlat volt, nem is lát okot változtatni, mert a monetáris politika kiszámíthatósága szempontjából az intézményrendszer szabályozási kereteinek stabilitása önmagában is érték, ám az érdemi döntést a kormányfő, illetve a főhatóságok hozzák meg.

Az adóintézkedések nyomán a költségvetés jelentős bevételektől esik el, amit a kormány nem kiadásoldali intézkedésekkel, hanem átmeneti intézkedésekkel, különadókkal és nyugdíjpénztári bevételekkel próbál fedezni - magyarázta Karvalits.

Az szja csökkentése élénkítheti ugyan a foglalkoztatást, így segítheti is a növekedést, de a különadók jelentős mértékben terhelik az érintett szektorokat, és bizonytalanságot hoznak a befektetési környezetben, így a jegybank szerint ezek az intézkedések nem lódítanak akkorát a gazdaságon, és nem hoznak akkora költségvetési többletbevételt, ami kompenzálni tudná a jelentős kiengedést - tette hozzá.