Meglepetések a családi adózásban

2010.12.06. 07:45
Nem könnyű az adózó dolga: még az adótanácsadóknak is kisebb fejtörést okozott annak megfejtése, hogy bizonyos családi felállások esetén kinek, ki után, mekkora összegben jár a jövő évtől a szja-ban érvényesíthető családi kedvezmény.

A családi kedvezmény elsősorban az után vehető igénybe, akire tekintettel az államkincstár családi pótlékot folyósít: ilyen jellemzően az igénylő háztartásában élő még nem nagykorú gyermek, illetve a 20 év alatti középiskolai tanuló. A családi pótléktól eltérően adókedvezmény jár már a magzat után is a fogantatás 91. napjától. Ilyen esetben a várandós nő vagy a házastársa veheti igénybe a kedvezményt, az élettárs viszont csak akkor, ha a gyermek már megszületett. Az ikermagzat természetesen két gyermeknek számít, a hármas iker háromnak és így tovább. Ha a várandós elvetél vagy a magzat halva születik, akkor arra a hónapra még jár a kedvezmény, amikor az esemény történik, és visszafizetési kötelezettség nem keletkezik - mondta a Napi Gazdaságnak Nink Gabriella, a KPMG igazgatója.

A családi kedvezmény összege - hasonlóan a családi pótlékhoz - függ a gyermekek számától, de nem jár minden eltartott után, vagyis a számításakor mérvadó, hogy a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából hány eltartottat vesznek figyelembe. Ha például két kiskorú és egy olyan egyetemista él a családban, akinek még nincs rendszeres jövedelme, akkor a kedvezmény ugyan csak két gyermek után jár, de összege nem 62 500, hanem 206 250 forint, mivel három főt tartanak el, vagyis a két szülő összesen 413 ezer forintot érvényesíthet havonta.

Akik családi kedvezményt szeretnének igénybe venni, ki kell tölteniük egy írásbeli nyilatkozatot a munkáltatójuknál, amelyen meg kell adni az eltartottak adatait és adóazonosító jelét. A várandósság tényéről is elég nyilatkozni, de 91 napot meghaladó terhességről szóló orvosi igazolást érdemes otthon félretenni, ezt ugyanis később az APEH kérheti egy esetleges ellenőrzés során.

A törvény nem tér ki arra, hogy meddig kell nyilatkoznia a kedvezménnyel élőknek, ha változás áll be az eltartottak létszámában, Nink szerint a legjobb az lenne, ha a dolgozók mihamarabb, még a bérszámfejtés előtti időpontban leadnák az erről szóló nyilatkozatukat. Aki valótlant állít vagy késve tesz bejelentést, és így jogosulatlanul veszi igénybe a kedvezmény, annak 12 százalékos büntető adót kell fizetnie az érvényesített összeg után - figyelmeztet Horváthné Szabó Beáta, a PwC igazgatója.

Ha a szülők megosztják egymás között a kedvezményt, akkor nyilatkozni kell a megosztás módjáról is - hangsúlyozta Nink, aki szerint ha a felek utólag jönnek rá, hogy más megosztással jobban jártak volna, akkor utólag, az elévülési időn, vagyis 5 éven belül módosíthatnak rajta. A megosztásról való döntés során érdemes figyelembe venni, hogy a kedvezmény nemcsak a munkaviszonyból származó jövedelemre érvényesíthető, hanem minden, az szja szempontjából összevonás alá eső jövedelemre - figyelmeztet Horváthné Szabó Beáta. Ide tartozik például a vállalkozói kivét, az őstermelő összevonás alá eső jövedelme vagy az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem. A megosztáson a munkáltatóknak leadott írásbeli nyilatkozattal vélhetően bármikor lehet változtatni év közben, a törvény legalábbis nem tiltja - mondta a PwC szakértője.