Tavasszal dől el a forint sorsa
További Magyar cikkek
(A cikk egy hétvégi beszélgetés nyomán készült, amikor a Moody's még nem minősítette le Magyarországot.)
A novemberi, közgazdaságilag indokolható, de kommunikációban elő nem készített, emiatt bizonytalanságot okozó kamatemelés egy folyamat első lépése lehet, mondta Barcza György egy sajtóbeszélgetésen. A határidős piacok a Bubor alakulására tavasszal még 5 százalék alattii szinteket mutattak, most 6,5-6,7 százalékon vannak. A kamatemelési ciklus hat százalék körül talán véget ér, de nagy kérdés, hogyan befolyásolja a monetáris politika alakulását a monetáris tanács (mt) átalakulása (márciusban a tanács hét tagjából négynek lejár a mandátuma).
Elviszi a tőkét a varsói gyors
Lényegében eldőlt, hogy ki a tőkepiacok térségi központja, és az a város nem Budapest, hanem Varsó – reagált Tordai Péter a magyar fővárost kelet-európai Luxemburggá változtatni vágyó kormányzati tervekre. Erre a magyar tőkepiac még nem érett meg, ráadásul nekünk a befektetők bizalmát is vissza kell nyerni, "idő kell, hogy a piac azt lássa, a gazdasági jogrendszer stabil." A lengyelek mellett szól az is, hogy nagyobb és erősebb a hazai tőkepiacuk, mondták a K&H szakértői az NGM-levél kapcsán (aminek ötletét egyébként az alapkezelők vetették fel még a nyár elején a nemzetgazdasági minisztériumnak).
Barcza és Tordai Péter, a KBC Securities vezérigazgatója erről eltérően vélekedtek. Barcza György szerint az új mt nem hoz érdemi változást, ahogyan nem változott például a lengyel monetáris politika sem, amikor 2005-ben ott is jelentősen átalakították a döntéshozó testületet. "Előre félünk, de utólag meg lehet nyugodni" – fogalmazott, miközben Tordai azt mondta, ő arra számít, február után más lesz a monetáris tanács és más a monetáris politika is.
A jegybanknak egyébként nincs erős befolyása arra, hogy a piaci kamatokat alakítsa, épp ellenkezőleg, inkább követő pályán van. Barcza szerint a magas alapkamatszint nem tartható fenn sokáig, egyfelől az adósságprobléma miatt, másfelől pedig azért, mert mindenki növekedésben érdekelt. Az esetleges euróbevezetésről azt mondta: 2003 óta soha nem volt reális az öt éven belüli euróbevezetés, így semmi meglepő nincs abban, hogy most is 2014 utáni időpont tűnik a legkorábban reálisnak, "a piac már régen ezt várja".
A szakértők szerint a forint árfolyamát döntően egyébként nem az MNB és monetáris politika határozza meg a következő hónapokban. Ebből a szempontból sokkal fontosabb, kritikus kérdés, mi lesz a februári strukturális reformokról szóló bejelentése tartalma. De fordulópontot jelenthet az is, hogy sikerül a február-márciusra várható ötmilliárd dolláros amerikai kötvénykibocsátás – Tordai szerint maga az ötlet, az amerikai likviditásbőség kihasználása, jónak mondható.
Arról, hogy milyen forint-euró árfolyamot várnak, Barcza azt mondta: a kétszáz napos mozgóátlag most 275 forint körül van, és nagy exportőrök 280 fölötti szinteken már jelentős euróeladási megbízásokat adnak. A piac egyébként szerinte nem ijedt meg a magán-nyugdíjpénztári ügyektől, a magyar államcsőd-kockázati (cds) értékeket inkább az európai, mintsem a hazai folyamatok mozgatják. Külföldön pedig a nagy magyar exporttöblet miatt sokan bíznak abban, hogy 2011 végén 260 forint körül lesz az árfolyam.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
