Sára, Márió
-4 °C
4 °C

Róna Péter: Rossz a 2011-es költségvetés

2010.12.09. 14:35
Róna Péter szerint a jövő évi költségvetés nem szolgálja sem a növekedést, sem a foglalkoztatás bővülését, mivel nem ösztönzi az ezeket megalapozó beruházás és kereslet élénkítését. Az elvonás nő, a belső egyensúly romlik, a különadót pedig önkényes, rossz megoldásnak nevezte a közgazdász egy csütörtöki konferencián.

Az oxfordi egyetem vendégtanára – akit az LMP jelölt a jegybank felügyelőbizottságába – óriási gondnak tartja, hogy Magyarországon a beruházások volumene elmarad az amortizációtól,  és súlyos félreértésnek azt a vélekedést, hogy a társasági adó csökkentése növelné a magyar cégek beruházásait. A honi vállalatok 60 százaléka ugyanis veszteséges, egyáltalán nem fizet adót - tette hozzá.

Hiányolta, hogy a büdzséből nem olvasható ki a kormány tényleges versenyképesség növelő stratégiája sem, amely, mint mondta az adócsökkentésnél sokkal összetettebb kérdés.

Kritikával illette a monetáris politikát is, mivel úgy vélte, hogy annak hatása az inflációra kizárólag az árfolyamcsatornán keresztül érvényesül és nem hat rá az alapkamat. Kifejtette azt is: Magyarország régen elvesztette függetlenségét a tőkeköltséget és árfolyamot tekintve, ezeken a területeken ugyanis mára teljes a piaci függőség.

Róna Péter szerint a magyar gazdaságpolitika a rendszerváltozás óta nem változott, a külkereskedelemre, az exportra épít, valójában azonban inkább csak a bérmunkán alapul. Miközben a magyar külkereskedelem volumene eléri a GDP 170 százalékát, az "exportbajnok" Németországban ez 79 százalék, a magyar export  importtartalma nagyon magas, 80-82 százalék, szemben a német 38 százalékkal.

A hatalmasnak tűnő magyar exportnak édeskevés a magyar tartalma, és a bérmunkadíjon kívül  a leányvállalatok által megtermelt jövedelemből szinte semmi nem marad a magyar nemzetgazdaságban, ha a támogatások és kedvezmények mértékét is figyelembe vesszük - hangsúlyozta. Hozzátette: a statisztika szerint a külföldi tulajdonosok évente mintegy 400-500 milliárd forintot vonnak ki az országból.

A választott stratégia akkor lett volna sikeres, ha a külkereskedelmi mérleg többlete ezt az összeget kényelmesen fedezte volna, de 2000 óta ez a deficit 26 ezer milliárd forintot ért el. Még a kimagaslóan sikeres tavalyi és idei külkereskedelmi többlet is csak az eddig kifizetett külföldi jövedelem harmada. Mindaddig, amíg a külkereskedelmi mérleg többlete nem éri el a jelenlegi szint háromszorosát, a paradigma adósságtermelő - hangsúlyozta.

A kihasználatlan kapacitásokat, a potenciálistól elmaradó tényleges növekedést tükröző negatív kibocsátási rés cáfolja az MNB kamatpolitikáját. Hozzátette: nincs olyan tanulmány amely vizsgálná a kamatpolitika inflációra gyakorolt hatását. Véleménye szerint a felzárkózni tudó országok sikerét a szigorú fiskális és  laza monetáris politika együttese biztosította. Magyarország azonban nem ezt az utat választotta - jegyezte meg.

Hagyományos, történelmi gondnak nevezte, hogy a növekedés beindulása Magyarországon óriási importigénnyel jár, ez külkereskedelmi hiányra vezet, ami fékezi a növekedést. Száz éve megfigyelhető ez a rapszodikus ciklikusság a gazdaságban - tette hozzá. 2009-2010 kedvező külkereskedelmi mérleg alakulása, éppen a kereslet visszaesésének a gyümölcse - emlékeztetett.

Ugyancsak hiányolta, hogy a magyar statisztikai rendszer nem számol diszkrecionális jövedelmi adatot, noha ez az összeg nagyon fontos, mert ez marad a lakosság zsebében adózás és rezsi után. Ennek alakulása hat a legérzékenyebben a keresletre. A jövő évi költségvetés azonban a kereslet várható alakulásával lényegében nem foglalkozik, noha a kérdés égető - hangsúlyozta Róna Péter.

Róna Péter hibának nevezte ugyan a magán-nyugdíjpénztári rendszer létrehozását és egyetértett a kormány azon céljával, hogy ennek költségvetési terhétől meg kell szabadulni, de mint mondta a választott megoldás zűrzavaros, a megtakarítások elköltésével jár és ezzel nagyon súlyos helyzetbe hozza  következő évek költségvetését. A közgazdász szerint a jó megoldás a szervezetek államosítása lett volna, "ez véget vetett volna az oktalan költségvetési tehernek és biztosította volna a jogfolytonosságot a nyugdíjasoknak" - indokolta. A kormány tárgyalási stratégiáját hibáztatta azért, mert erre a lépésre kényszerült azt követőn, hogy kiderült: a hiány nem növelhető. Ha nem áll le vitatkozni a kormány az IMF-fel, el lehetett volna érni a 3,8 százalékos idei hiány lazítását - tette hozzá.