Elemér
0 °C
10 °C

Hová épül a magyar sztráda?

2010.12.28. 09:59
Az elmúlt évektől eltérően idén nem tette közé az állami út-, vasút- és sztrádaberuházó NIF Zrt., a közlekedési infrastruktúrában milyen fejlesztések kezdődnek jövőre. Az biztosnak látszik, hogy lesz három átadás – ennyi csúszott át erről az évről. A folytatásról sokat nem tudni, de az biztos, hogy a korábban tervezettnél lassabban épül tovább a gyorsforgalmi úthálózat. A közlekedésfejlesztési koncepció is késik.

Bármennyire is bántják a kormányt a ppp konstrukcióban megvalósuló állami beruházások, idén mindössze két gyorsforgalmi utat adtak át, és ezek összesen 153 kilométeréből nagyjából 140 kilométer ppp-ben épült. A tavasszal elkészült, ppp-s Dunaújváros, Szekszárd és Pécs közötti M6/M60-ason kívül csak az M0-st Gödöllővel összekötő, nem egészen tizenhárom kilométeres M31-es gyorsutat vehették használatba az autósok.

Önbizalom, az volt

A múlt év végi tervek ennél jóval ambiciózusabbak voltak. Egy évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy miután tavaly – 2001 után először – nem volt autópálya-avatás, idén kétszáz kilométerrel bővülhet a sztrádahálózat. Azonban végül sem a Szegedet és a 43-as út mentén fekvő településeket északról elkerülő, több részben Makóig épülő M43-as, sem az 51-es főúttól az M5-ös vezető új M0-s, sem a Dunától keletre, az 51-es és 54-es főút közötti M9-es nem készült el határidőre.

Két olyan elkerülőnek is el kellett volna készülnie idén, amely egyszer majd egy gyorsforgalmi út része lesz, de mindkettő átadása csúszik. A 4-es főút kisújszállási, a majdani M4-es részét képező elkerülője december eleji hírek szerint a jövő év elejére készül el, míg idén november helyett csak jövő augusztusban lesz kész a 85-ös főút enesei elkerülője, ami a majdani M85-ös gyorsforgalmi út része lesz.

Az M0-s új szakaszának építői a rossz időre hivatkoznak, bár a munka lelassulásában vélhetően nagy szerepe volt a Nemzetközi Vegyépszer pénzügyi problémáinak is. Az M43-as egyes szakaszai készen lettek ugyan, de a Tisza-hidat és a hozzá vezető utat – amik nélkül az egész használhatatlan – nem tudták az augusztus végére tervezett határidőre elkészíteni. Az M9-s új szakaszának 2010. októberi határidejét a régészeti feltárások elhúzódásával indokolva módosították 2011 szeptemberére (egy dunántúli, Dombóvár és Bonyhád közötti M9-es szakasznak pedig már az előkészítését is 2014-re halasztották idén).

Három sztrádaátadás biztos

Így viszont legalább az biztosnak tűnik, hogy 2011-ben lesz három sztrádaátadás. Az új M0-st – amire azért van szükség, mert az M5-ös két oldalán nem egymás folytatásában épült meg a fővárosi elkerülő – információink szerint jövő novemberre kell elkészíteni, míg Szeged és Makó között már valamikor a jövő év első felében megindulhat a forgalom az M43-ason (ennél pontosabbat eddig nem közölt az állami sztrádaberuházó NIF Zrt).

Ezen túl azonban szinte semmit nem lehet tudni arról, merre épülnek, illetve épülnek-e egyáltalán gyorsforgalmi utak a következő években. A korábbi években ugyan már hagyománnyá vált, hogy a NIF év végén nyilvánosságra hozta a következő évi vasúti, közúti, illetve gyorsforgalmi úthálózatra vonatkozó fejlesztési tervét, idén eddig ez nem történt meg. Így egyelőre nem tudni, milyen beruházások indulnak jövőre, és azt sem, hogy a korábban 2011-re tervezett útátadásokból – ilyen például az M0-s kétszer háromsávosra szélesítése az M1-es és az M6-os között – melyeknél tudják tartani a határidőt.

Lassabban a határokhoz

Az a NIF korábbi tájékoztatása szerint biztos, hogy a tavalyi tervektől eltérően nem kezdődött el idén, és pláne nem fejeződik be jövőre az M43-as Makó és nagylaki határátkelő közötti, nagyjából 23 kilométeres szakaszának építése. A dolgok jelenlegi állása szerint a kétszer kétsávos utat 2013 májusára készítik el. Már tavasszal elkezdődött az M3-as autópálya építése Nyíregyháza és Vásárosnamény között – ez, akárcsak az M43-as, uniós támogatást kapott –, de ez várhatóan szintén nem fejeződik be jövőre, hanem várhatóan csak 2012-re.

Korábban azt tervezték, hogy idén elkezdődik az M2-es Budapest és Vác közötti szakaszának szélesítése, a dolgok jelenlegi állása szerint azonban ezen a szakaszon csak 2011-ben indul a kivitelezés; a NIF úgy számol, hogy a munka 2013 végére fejeződhet be. Az M85-ös és M86-os utakból egyelőre csak a már említett enesei elkerülő, valamint a Szombathely és Vát közötti út négysávúsítása várható, míg a 8-as út Vas megyei, határhoz vezető részén – amely határátkelőhöz az osztrákok megépítik a saját sztrádájukat – még a leendő gyorsforgalmi  út nyomvonalát sem jelölték ki.

Megy a harc

Az, hogy a szokásoktól eltérően idén nem mutatták be a következő évi terveket, megerősíteni látszik azt az információnkat, miszerint a területet felügyelő fejlesztéspolitikai tárcánál nincs döntés arról: hogyan, merre és miből folytatódjék a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Szakmabeliek szerint egyelőre a kormánypárti politikusok közötti lobbierők befolyásolják, milyen út építése – vagy tervezése, építésének előkészítése – kezdődik el. Éppen 8-as utat emlegetik erre példaként: ugyan a határhoz vezető gyorsforgalmi szakasz építése lenne a legindokoltabb, mégis többek szerint erős lobbi folyik, hogy inkább a Veszprém megyei szakaszokon, települési elkerülők formájában épüljön a leendő M8-as.

Fellegi Tamás fejlesztési miniszter még júniusban, a lapunknak adott interjúban azt mondta, hogy „a drága autópálya-építés helyett az igények szerint gyorsforgalmi utat kell építeni”, bár megjegyezte, hogy elsősorban a „nagyon lepusztult” magyar közúthálózat rendbetételére kell koncentrálni. Ugyanebben az interjúban azt is mondta, hogy nyár végére készül el minisztériumának összes szakterületi stratégiája. Úgy tudjuk azonban, hogy ennek ellenére a közlekedésfejlesztési koncepció a mai napig sem készült el a minisztériumban (árulkodóan semmitmondó a tárca honlapjának ezzel kapcsolatos oldala is).

Így jelenleg csak az tűnik biztosnak, hogy ha a ppp-s konstrukciókat továbbra is mellőzi az azokat a magyar közberuházások finanszírozásába beemelő Fidesz, akkor lényegében – pénzügyi okok miatt – csak uniós támogatással megvalósuló fejlesztésekre lehet számítani. A közlekedési operatív program 2010 utáni akciótervei azonban egyelőre még szintén nem készültek el; a 2009-2010-es tervekben csak az M0 déli szektorának szélesítése, az M43-as és az M3-as – továbbá hét-hét, jórészt már korábban bejelentett vasúti és városi-elővárosi projekt, valamint 59 közúti fejlesztés – szerepel.