Koronavírus adatok

2021. dec. 03.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Ferenc, Olívia
2 °C
5 °C

Pocsék év lesz 2011

2010.12.31. 16:00
Ön ezt a cikket minden bizonnyal a munkahelyén olvassa, ha mégis otthon van, szabadságot kellett kivennie - az év végi ünnepek az idén lényegében semmit nem tesznek hozzá az évente munka nélkül tölthető napok számához, pedig egy jobb évben akár három plusz napot is jelentenek. Jövőre a lehetséges nyolcból mindössze három mozgó ünnepnap esik majd hétköznapra, így 2005 óta nem látott rossz évünk lesz. A vigasz: legközelebb 2022-ben lesz ennyire kevés plusz szabadnap, jövőre meg újra lesz négynapos hétvége.

Egyetlen plusz szabadnapot sem nyertünk idén az év végi ünnepekkel, a december 24-ét - a lassan évtizedes viták, szabadnapharcok ellenére - az idén is le kellett előre dolgozni. Még így is éppen egy nappal több szabadnapot nyertünk 2010-ben, mint jövőre fogunk: idén január elseje, március 15-e, augusztus 20-a és november 1-e is hétköznapra esett, jövőre mindössze március 15-e és november 1-e biztosít plusz munkamentes hétköznapokat, illetve karácsonykor 26-a jövőre hétfő lesz.

Az ünnepnapokkal mindössze három plusz szabadnapot hozó 2011-es év abszolút pocséknak minősíthető. Magyarországon évente tíz ünnepnap van a munka törvénykönyve szerint: ezek közül kettő biztosan plusz szabadnapot biztosít, húsvét és pünkösd egy-egy garantált munka nélküli hétfőt jelent. A fennmaradó nyolc ünnep (január 1., március 15., május 1., augusztus 20., október 23., november 1., december 25-26.) azonban minden évben más napra esik. Egy jó évben - legutóbb 2007-ben, legközelebb 2013-ban - nyolc napot is nyerünk, egy rossz évben - legutóbb 2005-ben, majd a most következő 2011-ben, utána viszont csak 2022-ben - mindössze hármat.

 Évszám  Hétköznapra eső ünnepnapok
   

Újra jönnek a négynapos hétvégék

Egyetlen vigaszunk lehet még jövőre: az idén búcsúzni kényszerültünk a négynapos hétvégéktől. Egy négynapos hétvégéhez ugye az kell, hogy egy ünnepnap keddre vagy csütörtökre essen, és emiatt az ünnep és a hétvége közé eső egy munkanapot munkaszüneti nappá minősítse a nemzetgazdasági minisztérium (persze megjelölve azt is, mikor kell az adott napokat ledolgozni). 2010-ben egyáltalán nem jött össze négynapos hétvége, jövőre viszont kettő is lesz: november 1-e  és március 15-e is keddre esik majd. A már idén ősszel megjelent miniszteri rendelet szerint március 19., szombat munkanap, március 14., hétfő pihenőnap, november 5., szombat munkanap, október 31., hétfő pihenőnap lesz.

Az ilyen, munkanapátrendezéssel biztosított négynaposok ügyében egyébként korábban felmerült, hogy Brüsszel - bár közvetlen beleszólása nincs az ügybe - nem látja szívesen azokat. 2009-ben megkeresés is érkezett a kérdésben akkor illetékes szociális tárcához az ügyben, de a minisztérium akkori közleménye szerint ez valójában az eurózónához való csatlakozásunk utáni időszakra vetette fel, hogy a valutaunión belüli banki elszámolási rendszerhez nem passzolnak a szombati magyar munkanapok. A kérdés mindenesetre most aligha van napirenden.

Ahogy egyelőre arról sem hallani, hogy felmerült volna a korábban az MDF által bedobott javaslat, miszerint amennyiben egy ünnepnap amúgy is munkaszüneti napra esik, az előtte vagy utána következő hétköznapot is adja oda a kormány. Így valójában minden ünnepnappal nyerhettünk volna egy plusz szabadnapot.

Bezzeg a szlovákok

A lehetséges indokok között egyébként az felmerülhetett volna, hogy bőven nem vagyunk az élmezőnyben az ünnepnapok számát tekintve Európában. Megbízható összehasonlítható adatokat nehéz találni, ráadásul kisebb változások folyamatosan is lehetnek is – nálunk például a pünkösd 1993 óta ünnep, december 24-e ünnepnappá minősítéséről pedig évek óta vita folyik. De csak a szomszédaink közül Szlovákia és Ausztria és 15-15 ünnepnapot ismer el egy évben, és sok másik országban is bőven tíz felett van az ünnepnapok száma.

A GDP-nek igazából szinte mindegy

Az ellenérvek között a gazdasági növekedés veszélyeztetése jöhet elő. Pár éve, hogy a KSH és az MNB vizsgálatai már egyértelműen abba az irányba dőltek el, hogy az úgynevezett munkanaphatás az ünnepnapok számán és eloszlásán keresztül is érvényesül, de a tényleges hatás e vizsgálatok szerint is vitatható. A KSH munkanaphatással kiigazított GDP adataiból kiszámolható, egyetlen munkaszüneti nap miatt nagyjából 0,1 százalékponttal nő lassabban a bruttó hazai termék. Ugyanakkor a legnagyobb termelők, a GDP alakulásában meghatározó szerepet játszó vállalatok életében nem játszik érdemi szerepet a munkaszüneti napok száma: könnyű belátni, hogy a százhalombattai finomító pontosan annyi olajat dolgoz fel, az Audi pontosan annyi kocsit gyárt Győrben, amennyire a megrendelése szól, ennek megfelelően alakítják a munkabeosztást. Nem oszt, nem szoroz a termelés, a GDP-hez hozzáadott érték szempontjából, hogy május 1. péntekre vagy szombatra esik.

Ugyanakkor a négynapos hétvégéknek még nemzetgazdasági hozadéka is lehet az ilyenkor fellendülő belföldi turizmuson keresztül, nem beszélve  a kipihentebb, vidámabb, elégedetebb dolgozók jobb munkájának egyelőre alig mért hatásáról.