Ivó, Milán
12 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Brüsszel több különadóba is beleköthet

2011.01.06. 11:54 Módosítva: 2011.01.06. 11:54
A telekomszektor adója szakértők szerint egyértelműen sérti az uniós rendelkezéseket, így az szinte biztosan elbukik majd a brüsszeli vizsgálat nyomán, de gondok lehetnek a külföldi cégek diszkriminációja miatt a hipermarketadóval is - derül ki két, a brüsszeli folyamatokat és az adóügyeket egyaránt ismerő forrásunk által elmondottakból. Ha a válságadókat megvétózza az EU az államnak tízmilliárdokat kell visszafizetnie.

Egyre keményebb hangvételben üzengetnek egymásnak magyar kormánytagok és európai uniós tisztségviselők, ráadásul külön a németek is nekünk estek nemcsak a médiatörvény, hanem a még az ősz derekán bevezetett különadók miatt is. A Magyarországon működő, az extraadók (bankadó, energetikai különadó, hipermarketadó és telekomadó) miatt érdeksérelmet elszenvedő külföldi cégek is tűzet szítottak azzal, hogy levélben kérték az EU-t, térítse jobb belátásra Orbán Viktor kabinetjét, hogy az változtassa meg a diszkriminatívnak tartott szabályozást.

A magyar kormány álláspontja korábban is az volt: az adóügyek nemzeti hatáskörbe tartoznak, így Brüsszel nem szólhat bele ezen döntésekbe. A kormány hangsúlyozta azt is, hogy az érintett cégeknek kár  Brüsszelnek panaszkodni, ki kell venniük részüket a válság leküzdéséből.

A telekomadó szinte biztosan bukik

30+61+70 milliárd

A hipermarketek adója évente 30, a telekomadó évente 61, a pénzügyi szektorra kirót különadó évente 70 milliárd forintos bevételt jelent e költségvetésnek. A 161 milliárdos végösszeg összességében már a GDP több mint 0,6 százazékára rúg, így komoly szerepe van abban, hogy sikerül-e a 3 százalék alatt tartani a hiányt.

Nagyon úgy tűnik azonban, hogy a magyar kormány egy-két vereséget kénytelen lesz elkönyvelni az EU jogra alapozott panaszok ügyében.

A telekomadó ügye a legtisztább, abban nem nagyon védhető a magyar álláspont – érzékeltette az esélyeket egy neve elhallgatását kérő brüsszeli informátorunk. A négy különadó közül egyedül a telekomszektor adóztatásáról van ugyanis egy uniós irányelv, amely kiköti, hogy kizárólag bizonyos adminisztratív és szabályozói költségek (főleg engedélyezések és szabályozói funkciók) fedezésére lehet adót kivetni speciálisan a távközlési cégekre, és a tehernek objektívnek, átláthatónak és arányosnak kell lennie, vagyis az ágazatra kirótt adókból befolyó bevételt lényegében csak az ágazat szabályozásának költségeire lehet felhasználni. Márpedig a magyar telekomadó nem ilyen: az évi 60 milliárd forint amúgy is sokszorosa lenne a szabályozási változtatások előkészítésének, levezénylésének, és nem is erre fordítják, hanem egyszerűen beleöntik a nagy kalapba, a költségvetésbe. Azaz például családi pótlékot fizetnek belőle, vagy ebből állják a köztisztviselők bérét.

Azért is kutyaszorítóban találhatja magát a magyar kormány, mert az Európai Bizottság már eljárást indított Franciaország és Spanyolország ellen, mert ott az uniós irányelvet valószínűleg sértő telekomadó-szabályozást vezettek be. Brüsszel tehát nem elnéző még a nagy országokkal szemben sem, ha azok az uniós joganyaggal ütköző rendelkezéseket vezetnek be.

A Bizottság nem tétlenkedett már eddig sem a magyar telekomadó ügyében. Nem sokkal az arról szóló törvény október közepi elfogadása után már kérdéseket tett fel a kormánynak az adóról, a kabinet pedig a megszabott határidőn, pár héten belül megválaszolta a brüsszeli levelet. Ez még amolyan tájékozódás az unió részéről, még nem indult meg a hivatalos eljárás Magyarországgal szemben. Most a brüsszeli szakértők és diplomaták értékelik a válaszokat és a törvényt, és ezt követően döntik el, hogy sérti-e az EU-direktívát a magyar szabály. Ha véleményük szerint igen, úgy hivatalos útra terelik a folyamatot, kötelezettségszegési eljárást indítanak hazánk ellen.

Ekkor újra gyakorlatilag ugyanazokat a kérdéseket felteszik Magyarországnak, mint amelyeket a valamelyest színfalak mögött zajlott első  szakaszban intéztek a kormányhoz. Ez a bizottsági eljárás hosszú ideig, egy-két évig is eltarthat. Ha Brüsszel továbbra is a közösségi jogba ütközőnek tartja a magyar passzusokat, a szabály kiigazítására szólítja fel hazánkat. Ha ennek a magyar kormány nem tesz eleget, úgy az ügy az utolsó fórumhoz, az Európai Bíróság elé kerül. Nem nagyon lehet kérdéses, mi lesz a kimenetel: a luxemburgi ítészek olyan esetekben, amikor a Bizottság indít eljárást egy országgal szemben, az esetek túlnyomó többségében Brüsszelnek szoktak igazat adni – érzékelteti az esélyeket egy szintén névtelenséget kérő adószakértő. Az elmarasztaló európai bírósági ítélet esetén a telekomcégektől beszedett adót a magyar államnak vissza kell fizetnie, így az uniós eljárás időigényét és a több évre kivetett telekomadót figyelembe véve ez ahhoz vezet, hogy akár két-három évnyi, bőven százmilliárd forint feletti összegű tételt kell majd nagy eséllyel visszautalnia az államnak.

A hipermaketadónál elszólták magukat a politikusok

A hipermarketadó esetén nincs uniós irányelv, Brüsszel még csak nem is magától kezdett vizsgálódni, a konkrét szabály mégis ugyanúgy problémás lehet, mint a telekomadó, mert nagyon kilóg a lóláb – hangsúlyozta az uniós és adóügyekben is jártas szakember. A hipermarketadót úgy vetették ki, hogy bár nincs leírva a szövegbe, hogy a magyar élelmiszerláncok mentesülnek a sarc alól és csak a külföldi tulajdonú boltok viselik a terhet, a szabályozás gyakorlatilag mégis ezt eredményezi. Ez pedig diszkrimináció, az egyenlő elbánás, az EU egyik alapelvének, a tőke szabad áramlásának megsértése. (Az energetikai különadónál és a bankadónál viszont nem beszélhetünk ilyen magyar-külföldi megkülönböztetésről.)

Erre apellálva írt december közepén levelet több itteni multicég Brüsszelnek, amivel beindították a nehézkes uniós gépezetet és súlyt adtak az ügynek. Információink szerint az ügy itt még csak az első, nem hivatalos fázisban van, a színfalak mögött zajlik egyelőre, a Bizottság kérdéseket intéz a magyar fél felé. A magyar kormány védekezését az gyengítheti, hogy értesüléseink szerint a cégek levelükhöz a konkrét törvény beidézése mellett becsatoltak több parlamenti bizottsági jegyzőkönyvet, kormánypárti politikusi megszólalást rögzítő dokumentumot, amelyek arról tanúskodnak, hogy a kormányoldalt képviselő személyek szóban elismerték: a magyar láncok helyzetbe hozása a hipermarketadó egyik fontos célja. Mindezek miatt gondolja azt a két forrásunk, hogy ezt az ügyet is elbukhatja a magyar kormány. A tét itt évi 30 milliárd forint.

Van még egy terület, ahol nem mehet biztosra a magyar kormány: a bankadó biztosítókra vonatkozó része a hipermarketadóhoz hasonlóan a külföldi cégek negatív diszkriminációját valósíthatja meg, de itt lehet, hogy kicsi a támadási felület  – fogalmazott egyik forrásunk. A biztosítók ügyében védheti magát a kormány azzal, hogy a piacra lépő cégeknek biztosított kisebb terhelést.

Az uniós elnöklésben botorság lenne bízni

Az ügyek szakmai oldalról így néznek ki, de van két politikai tényező, amely elvileg befolyásolhatja az egész folyamatot és a kimenetelt is. Mindkét szakember úgy véli, hogy lassíthatja az amúgy sem gyors folyamatot, tompíthatja az uniós kekeckedés élét az, hogy június végéig Magyarország adja az unió soros elnökét. Az uniós elnökségi tisztség csak haladékot jelent, nem felmentést – érzékeltette egyik forrásunk, hogy a magyar kormány nem tudja megúszni a brüsszeli vizsgálatot.

A másik politikai tényező az lehet, hogy Magyarország egyre nehezebb esetté kezdett válni brüsszeli szemmel, elkezdte leküzdeni magát a nonkonformista irányba. Az EU már amúgy is több ügyben neheztel Orbánékra, a nyári törvénykezésből három szabályba, a jegybankelnöki fizetés visszavágásába, a pálinkafőzést jövedékiadómentessé tevő passzusokba, illetve a devizaalapú jelzáloghitelezés ellehetetlenítését eredményező paragrafusokba belekötött Brüsszel. Most pedig a válságadók kiváltotta külföldi, főként német nemtetszéshez hozzájön a naponta éles külföldi kritikákat kiváltó médiatörvény is. Rossz és mostanság egyre rosszabb a nemzetközi visszahangja a magyar eseményeknek, ilyen körülmények között pedig sokkal könnyebben lehet negatív verdiktet hozni egy nonkonformista, kényelmetlenkedő állammal szemben – értettek egyet forrásaink.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!