Simor kisebbségbe kerülhet az MNB-ben

Benyújtotta a parlamentnek Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását (pdf), amivel átírnák a monetáris tanácsa tagjainak kinevezési rendjét. A törvényjavaslatot az Országgyűlés a tavaszi ülésszak február 14-i nyitányakor el is kezdheti tárgyalni, a gyorsított eljárással pedig már hatályba léptethetőek az új szabályok márciusra, amikor is a héttagú monetáris tanács négy tagjának mandátuma lejár.

4:3 a kormányoldalnak

A kamatról és az inflációs célról is határozó testületnek hét tagja van, a jegybankelnökön (Simor András) és a két alelnökön (Király Júlia és Karvalits Ferenc) kívül négy „külsős” tag. A négy külsős tagból kettőre eddig a jegybankelnök tett javaslatot, kettőre pedig a miniszterelnök. Ezt változtatná meg a ma benyújtott törvényjavaslat úgy, hogy mind a négy tag személyére a parlament gazdasági bizottsága tenne javaslatot, és az Országgyűlés egyszerű többséggel választaná be őket a grémiumba.

A gazdasági bizottságban és a parlamentben természetesen a kormánytöbbség szava dönt, egyeztetési kötelezettséget senkivel nem írna elő a jogszabály. Valószínűsíthető, piaci körökben szinte egyértelműnek veszik, hogy a módosítással a kormányoldallal szimpatizáló személyek többségbe kerülhetnek a monetáris tanácsban.

Kisebb kamat, magasabb inflációs cél

A négy új tag a héttagú testületben többségbe kerül (a tanács tagjai automatikusan az elnök és a két alelnök, így Simor András, Karvalits Ferenc és Király Júlia). Ennek az adja a jelentőségét, hogy a kormány az utóbbi időben többször is jelezte, elégedetlen a monetáris politikával. Feleslegesnek minősítették a legutóbbi kamatemeléseket, emellett pedig általában is kívánatosnak mondták, hogy a jelenlegi 3 százalékos inflációs célnál magasabb pénzromlási ütem élhessen. (Simor András ez utóbbi lehetőségnek még a felvetését is veszélyesnek minősítette, a nagyobb infláció tervét pedig a nemzetgazdasági tárca nemhogy nem cáfolta, hanem egyenesen kérkedett vele.)

Így elképzelhető, hogy az új tagok esetleg kevésbé szigorú monetáris politikára bírják az MNB-t, ami kamatcsökkentésekben, vagy kamatemelések elmaradásában testesülne meg. A piac félelme éppen ez, ami a kormány és a jegybankelnök közötti súrlódás újbóli felerősödésében csapódna le, ez pedig önmagában is forintgyengüléshez vezethet. Ahogy a kamatcsökkentéseknek is könnyen lehet ilyen hatása, illetve az inflációs cél esetleges megemelésének is. Az inflációs cél meghatározása a jegybank hatásköre, nyáron pedig esedékes is a szoksásos háromévenkénti felülvizsgálata.

A kormány szerint nem akarják befolyásolni az MNB-t

A kormány mindenestre igyekszik elhárítani annak a vádját, hogy megsértené a jegybanki függetlenség Európai Unióban is védett elvét, és növelni szeretné a kormányzati befolyást a jegybanki működésre. Orbán Viktor miniszterelnök nemrég eképpen nyilatkozott: "szeretnék kimaradni a jegybank és a jegybankelnök irányításából. Ma az a helyzet, hogy a jegybankot egy testület irányítja, amelybe a miniszterelnök is delegál embert. Én nem akarok delegálni egyet sem. Én azt javaslom, hogy a parlament delegálja a tagokat" – mondta. Szerinte az MNB feletti felelősséget az országgyűlésnek kell viselnie, a parlamentnek kell megválasztania a jegybankelnököt, a monetáris tanács tagjait. "A jegybank függetlensége a kormányzattal szemben kell, hogy fennálljon, és ezt én garantálom" – mondta a kormányfő.

A most benyújtott törvényjavaslat azzal indokolja a változtatási szándékot, hogy azzal közelítenénk az EU-s gyakorlathoz. Mint laptársunk, a Portfolio.hu ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet, a törvényjavaslatban példaként felsorolt országok többségére nem igazán húzható rá az önálló monetáris politika.

Simor András jegybankelnök mindenesetre szükségtelennek érzi a monetáris tanács tagjai kinevezési rendjének átszabását, ezt több ízben egyértelművé tette. A kormány pedig levélváltásba is keveredett a jegybanki függetlenség felett őrködő Európai Központi Bankkal a törvénymódosítás kapcsán, amiről a kabinet annyit közölt, hogy szerinte az EKB nem emelt érdemi kifogást az újítással szemben. Pedig az EKB valójában jelezte: nem tetszik neki, hogy a kormány befolyásolni akarja a jegybankot.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!