Koronavírus adatok

2022. jan. 19.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Sára, Márió
-7 °C
5 °C

A segélyezés rövidítésében gondolkodhat a Fidesz

2011.01.20. 10:24
A februárra ígért reformlépésekkel a kormány 100 milliárdot vonhat el a munkanélküli ellátásokból. A Policy Agenda elemzése szerint a segélyezés három hónappal való lerövidítése lehet az egyik megoldás.

A Munkaerőpiaci Alap 2011-ben több mint 327 milliárd forinttal gazdálkodik, ám ez az összeg olyan kiadásokat fedez, melynek csökkentése súlyos társadalmi konfliktusok árán változtatható - állapítja meg elemzésében a Krausz Péter, Kiss Péter (Kiss szocialista munkaügyi és kancelláriaminiszter is volt, elnökségi tag) korábbi sajtófőnöke érdekeltségébe tartozó Policy Agenda (PA). De milyen változtatások lehetségesek, és milyen konfliktusok árán?

Így néz ki a Munkaerőpiaci Alap

A Munkaerőpiaci Alap (MPA) költségvetése több tételből tevődik össze. Az állam innen finanszírozza az álláskeresők támogatását, a szakképzési és felnőttképzési programokat, az EU-s finanszírozású programok hazai önrészét, a Start-kártyás programot a pályakezdő fiataloknak, a csődbe jutott cégek után a bérgarancia kifizetéseket, vagy a Nemzeti Közfoglalkoztatási Programot. Érdemes szemügyre venni, mire megy el a több mint 327 milliárd forint.

Az idei évben az uniós programokhoz kapcsolódó kifizetések az MPA-nál elérik a 40,4 milliárd forintot. Ez akkor csökkenthető, ha kevesebb embert enged be az állam a képzési programokba, de ennek rövid- és középtávon se lenne pozitív hatása. Jelentős tétel a szakképzési és felnőttképzési programok támogatása. Erre 33 milliárd forintot költ idén a kormány. Ez valamelyest csökkenthető, ugyanakkor ennek kárát a felnőttképzési intézmények és a szakiskolák látnák.

Ezen felül a bérgarancia kifizetésekre fordítható hétmilliárd forintos kassza az, amely a gazdasági folyamatok kapcsán mérsékelhető. Amennyiben erősödik a gazdaság, akkor kevesebb olyan helyzetre kell felkészülnie a kormánynak, amelynél az államnak kell a csődbe ment cégek helyett a béreket rendeznie. Amennyiben a gazdasági válság előtti szintre csökkenne a bérgarancia kifizetések száma, akkor is 4,5-5 milliárd forinttal kell számolni. Jogszabályok módosításával természetesen tovább csökkenthető a bérgarancia kifizetések mértéke, de ez ahhoz vezetne, hogy a vállalkozások csődje esetén az ott dolgozók nem kapják meg az elmaradt fizetésüket - állapítja meg az elemzés.

Szintén jelentős forrásokat (majd 6 milliárd forintot) költ a kormány a Start-programokra. Ez a pályakezdő fiatalok munkához jutását támogatja, amely fontos eleme a többszázezer fős munkahelyteremtési elképzeléseknek, vagyis jelentős forráselvonás ezen a területen sem tűnik racionálisnak, szükségszerűnek - véli a Policy Agenda.

Miből lehetne vágni?

Az MPA kiadásai közül kettő az, ami rendkívül sokba kerül, valószínűleg itt érdemes jelentős megtakarításokat véghezvinni - vélik az elemzők.  Másrészt viszont ezeknek komoly a politikai kockázata is: a foglalkoztatási és képzési támogatások 40,5 milliárd forintos kerete, illetve az álláskeresési támogatások 134,8 milliárd forintos kasszája.

A foglalkoztatási és képzési támogatások egyik része a helyi krízishelyzetek kezelésére alkalmas. Azaz ebből a pénzből adnak támogatásokat a munkaügyi központok a vállalkozásoknak, vagy munkanélkülieknek, ennek segítségével javulhatnak az elhelyezkedési esélyek. A költségvetési törvény indoklásában a kormány ezektől a forrásoktól azt reméli, hogy segítségükkel körülbelül egy százalékkal csökkenhet a munkanélküliség.

Az igazán nagy tétel az álláskeresési támogatás. A miniszterelnök nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy a kormány ezen a területen végezhet jelentős átalakításokat. A jelenlegi rendszerben aki négy év alatt egy évnyi munkaviszonnyal rendelkezik, jogosult lesz az álláskeresési járadékra. Ez három hónapon keresztül a korábbi jövedelemtől függően 46800-93600 forint/hó összeg között mozoghat. Ezt követően további hat hónapon keresztül 46800 forint/hó támogatást kap mindenki egységesen. Aki nem jogosult álláskeresési járadékra, de valamennyi munkaviszonya volt korábban, az 31200 forint/hó összegű ellátást kap, főszabályként 3 hónapon keresztül.

A kormány úgy számolt, hogy 2011-ben a két jogcímen 193 ezer ember fog havonta átlagosan ellátásban részesülni. Ez ugyan csökkenő tendenciát mutat, de nem éri el a válság előtti, 2008-as szintet, amikor 141 ezer ember volt a havi átlag. Ez abban az évben nagyjából 99 milliárd forintos kiadást jelentett a költségvetésnek. Azaz ha csak annyit sikerül elérnie a kormánynak, hogy a három évvel ezelőtti szintre jut el a rendszer, akkor 35 milliárd forint körüli összeget takaríthat meg.

9 helyett 6 hónap

A célt két módon is elérheti - vélik az elemzők. Egyrészt a gazdasági növekedés gyorsulásának hatására keletkező új munkahelyek felszívják ezt a munkaerőt. Másrészt adminisztratív eszközökkel kiszorítanak embereket a rendszerből. Ennek egyik eszköze a már korábban bejelentett módszer, amely szerint bármilyen felajánlott munkát köteles a munkanélküli elfogadni, ellenkező esetben elveszíti az álláskeresési támogatásra szóló jogosultságát.

A másik megtakarítási lehetőség, amit a miniszterelnök lényegében mondott is, az ellátás időtartamának csökkentése. Azaz a korábban kilenc hónapon keresztül adható álláskeresési járadék idejét hat hónapra csökkenthetik. Erre a kormánynak lehet olyan ideológiai indoklása, hogy azok, akik munkájuk elvesztése után járadékot kaptak, átlagosan 92 nap alatt tudtak újra munkát találni (az utolsó rendelkezésre álló statisztikai adat szerint). Azaz ha hat hónapra csökkenne a támogatás folyósításának ideje, az is elég lenne azoknak, akik „valóban” újra dolgozni szeretnének.

Az, hogy ez a megoldás mennyi megtakarítást hozhat, nehezen becsülhető, mivel akik nem kapnak a jövőben 6 hónap után munkanélküli ellátást, azok nagy része átmegy a szociális rendszerbe, és ott próbál hozzájutni a megélhetéshez szükséges forrásokhoz. Ilyen szempontból az állam ugyan egyik zsebében megtakarít, a másikat viszont megterheli. Számításaink szerint az MPA-t érintően 10 milliárd forintnál nagyobb megtakarítást egy ilyen változás nem hoz - állítják az elemzők.

Sok kicsiből

Összességében megállapíthatjuk - írják - , hogy az említett lépésekkel komoly politikai kockázat árán is, de jelentős tételeket takaríthat meg a kormány, még ha százmilliárdokat valószínűleg nem is.

Valamelyest csökkenthetik a képzési támogatásokat, kisebb lehet a bérgarancia alap nagysága, valamint a központi és helyi munkaerőpiaci programokra szánt pénzek nagysága. Az álláskeresési támogatások időtartamának csökkentésével és az igénybevevők számának mérséklésével akár 40-50 milliárd forintot is megtakaríthatnak.

A további forráscsökkenést azzal érhetik el, ha a szociális és foglalkoztatási rendszer határán lévő Nemzeti Közfoglalkoztatási Program kiadásainak egy részét máshol könyvelik el. Ez ugyan virtuális megtakarítás, de a nemzetközi piacok fele akár még sikerrel is prezentálható.



  • Eladnék
  • Hírek