Több mint 30 ezren agrártámogatásból élnek

2011.01.20. 07:46
A mezőgazdasági őstermelők és egyéni vállalkozók adózása terén számos, egymásnak ellentmondó tendencia érvényesül: egyszerre van jelen az alul- és a túladóztatás mellett az adóelkerülésre ösztönző, illetve az alacsony hatékonyságú gazdálkodást tartósító szabályozási káosz - derül ki az Agrárgazdasági Kutatóintézet tanulmányából, írja a Napi Gazdaság.

A gazdákra vonatkozó adórendszer nem ösztönöz sem a bevételek, sem a kiadások kimutatására, emellett csak minimális társadalombiztosítási befizetés keletkezik - írja a Napi Gazdaság. Ezt támasztja alá, hogy a 2007-től megszigorított vagyonosodási vizsgálatok hatására például az egyéni vállalkozók bevallásaikban egyik évről a másikra megduplázták a kimutatott jövedelmüket, miközben bevételeik csak 12 százalékkal nőttek. A tb-befizetések elmaradása hosszabb távon komoly szociális feszültségekhez vezethet. A tanulmány szerint a gazdák jelentős, 40-60 milliárd forint támogatást kapnak a kedvezményes adórendszeren keresztül, amely az általuk igénybe vett agrár- és vidékfejlesztési, illetve egyéb támogatások harmadával-negyedével egyezik meg.

A bevallások elemzésekor megkülönböztették a kistermelőket, illetve a tételes költségelszámolást választó őstermelőket, valamint az egyéni vállalkozókat. Az egyéni gazdálkodók száma ugyan folyamatosan csökkent az elmúlt évtizedben - 158,5 ezerről 131,5 ezerre -, a belső arányok azonban ez idő alatt javarészt változatlanok maradtak - 11 százalék egyéni vállalkozóra 89 százalék őstermelő jut. Utóbbi kategórián belül a kistermelők száma csökkent, míg a tételes elszámolást választóké nőtt. Utóbbi körbe tartozó gazdálkodók sok tekintetben közel azonos értéket produkálnak, mint a vállalkozók.

Az elmúlt 10 évben az adózás előtti átlagos adóterhelés az őstermelők esetében 19,4 százalékról 16,4 százalékra csökkent, míg az egyéni vállalkozók esetében 22,2 százalékról 17,1 százalékra mérséklődött. Ha a fizetendő adót az összes bevételhez viszonyítjuk, akkor az őstermelők 0,9 százalékos átlagos adóterhelése 2009-re 0,48 százalékra csökkent, míg az egyéni vállalkozások esetében 0,9-ről 1,2 százalékra nőtt. Összességében a vizsgált körben a bevétel és a fizetendő adó aránya nem éri el az egy százalékot sem.

A kistermelők 94 százaléka 8 millió forint alatti éves bevétellel bír, a tételes költségelszámolók 54, míg az egyéni vállalkozók 66 százaléka tartozik ebbe a körbe. Ugyanakkor az őstermelők 23-28 százaléka, mintegy 33 ezer ember vallja, hogy nulla forint jövedelemből él, de ebből még fejlesztésekre is futja. E körben magas a támogatásból származó bevétel, a kutatók pedig azt feltételezik, hogy adóköteles egyéb jövedelem híján a támogatásokból élnek. Az őstermelők 54, míg az egyéni vállalkozók 43 százaléka szerint 2009-ben az éves összevont jövedelme nem érte el a minimálbérnek megfelelő összeget. Tavaly összesen 131 489 egyéni vállalkozó és őstermelő összesen 31,311 milliárd forint adózás előtti jövedelemből 5,249 milliárd forintot fizetett be adóként. Az összes adóbefizetés felét a legjobban teljesítő egyéni gazdálkodók - őstermelők és vállalkozók vegyesen - 10-15 százaléka, mintegy 12-13 ezer adózó fizeti meg.

Az őstermelők választhatják az átalányadózást is, amikor a különböző költségelszámolási módok közül választva 40-94 százalék közötti mértékű lehet a számlával nem igazolt, a törvény által elfogadott költséghányad nagysága. A tanulmány szerint 2009-ben a vélelmezett költségek áfatartalma közel 38 milliárd forint lehetett. A magyarországi feketekereskedelem 25-30 százalékos arányát alapul véve a tanulmány szerint potenciálisan 9-11 milliárd forint lehet az áfacsalás mértéke ebben a körben csak azáltal, hogy nem kell számlával igazolni a felmerült költségeket.