A nyugdíjpénzek államosítása nagyon nem tetszik az IMF-nek

2011.02.04. 13:52 Módosítva: 2011.02.04. 13:56
Kétségtelenül komoly teret kapott a kormány a második nyugdíjpillér megszüntetésével, azonban hosszabb távon a hátrányok kerülnek előtérbe a Nemzetközi Valutaalap szerint. Jelentésükben több helyen is bírálják a kormány politikáját, többek között kedvezőtlennek tartják, hogy a visszaáramló vagyont nem csak államadósság csökkentésre fordítják. Ezt meghaladóan az is problémát jelent, hogy az államosítással a kormány el tudja odázni a kiadás oldali reformokat, a nyugdíjígéretek egy része pedig megint láthatatlanná válik, ami az átláthatóságot rontja.

A Nemzetközi Valutaalap szokatlanul kemény bírálatokat tartalmazó országjelentése több helyen is foglalkozik a nyugdíjrendszert érintő változtatásokkal, ami nem is csoda, hiszen a költségvetés helyzetét rövid távon ez a tényező befolyásolja a leginkább. Az IMF kommentárjából kiderül, hogy koránt sem nézik jó szemmel a történéseket a nyugdíjrendszer második pillérében, amit gyakorlatilag visszaállamosításként könyveltek el - foglalja össze az IMF-dokumentum vonatkozó részeit a Portfolio.hu.

Az IMF kiemelte, hogy számos kockázat fűződik a kirajzolódó nyugdíjreformhoz. Először is, igaz hogy az államadósság jelentős mértékben tud csökkenni a vagyon átcsatornázásának hatására, azonban a reform a költségvetési fenntarthatóságot veszélyezteti, főleg ha a vagyon egy részét folyó kiadásokra (nyugdíjak kifizetésére) fordítják.

Másodszor, a tőkefedezeti pillér eltüntetése az átláthatóságot csökkenti, és költségvetési kockázatokkal is jár, hiszen a második pillér kivéreztetésével a kormány anélkül tudja javítani a költségvetés fő számait, hogy strukturális reformokat hajtana végre a kiadási oldalon. Ezen felül problémát jelent az is, hogy a kormány a jelenleg látható, értékpapírosított kötelezettségeket lecseréli szinte láthatatlan jövőbeli kötelezettségekre.

Harmadszor, mivel erősen torzító feltételeket szabott meg a kormányzat, amivel felértékelte az állami rendszerbe történő visszalépést, csorbult az üzleti környezetbe és a tulajdonjog védelmébe vetett bizalom. Végül, de nem utolsó sorban a tőkefedezeti pillér megszüntetése drasztikusan csökkeni a likviditást a magyar kötvénypiacon, miközben a részvénypiacon is negatív hatással kell számolni a tőkepiac mélységét illetően, pedig ezek a tényezők éppen az erősségei voltak a magyar piacnak a régióban.

Az IMF szerint a hatóságok nagyon optimisták az állami pillér fenntarthatóságát, és életképességét illetően, annak ellenére, hogy a korábban említett hátrányokkal ők is tisztában vannak. A kormány viszont inkább azt próbálja kiemelni, hogy a reform mellett olyan intézkedéseket hozott (például adócsökkentést), aminek a célja a foglalkoztatottság és a termékenység emelése. A kormány a kommunikációjában kiemelte, hogy a gyenge pénztári teljesítmények miatt sokkal nagyobb biztonságban van az államnál a nyugdíjunk. Az IMF szerint viszont az alacsony hozamok javíthatók lettek volna, ha a szabályozás ezt lehetővé teszi korábban.

A nyugdíjreform költségvetési hatásai

Az IMF szerint a nyugdíjreform előtt is bizonytalanságok kötődtek a hosszú távú fiskális fenntarthatóságához, azonban a 2010 végi törvénykezés ezt a helyzetet csak súlyosbította, a rövid távú egyértelmű előnyök ellenére. Az IMF számításai szerint 2038-tól kezdődően már a reform miatt kiadásemelkedéssel kell számolnunk nettósítva. Ez abból következik, hogy azok a foglalkoztatottak, akik a pénztárakból visszatérnek, az állami pillérbe hozzák magukkal a járulékaikat is, azonban csak hosszabb távon kell számítani magasabb kiadási szintre, amikor majd ők is nyugdíjba mennek. A költségvetés szempontjából pedig nagyon kedvező fejlemény, hogy az érvényes szabályok (ESA95) szerint a nyugdíjvagyont, ami átkerül a pénztáraktól az államhoz, azt bevételként lehet elkönyvelni, tehát van hely a kiadások számára, úgy hogy még a hiányt is lehet tartani.

A Nemzetközi Valutaalap országjelentése elismeri, hogy a magyar nyugdíjrendszer állami pillére fenntarthatóság szempontjából kedvező helyzeten van Európában, viszont a reform a meglévő egyensúlytalansági problémákra csak ráerősít. Az IMF a kormány számításaira hivatkozva azt írja, hogy nagyon optimista munkaerőpiaci feltételek mellett is 2060-ig a kumulált hiány a GDP 10 százalékát éri el, tehát a járulékbevételek jelenértéke kisebb, mint a kiadásoké. A szervezet szerint a fenntarthatóság tovább romolhat, ha bőkezű lesz az állam, és nem tud érdemi paraméteres változtatásokat végrehajtani, például a nyugdíjkorhatárban, a garantált kezdőnyugdíjakban vagy a nyugdíjemelésben.

A jelentésben az is szerepel, hogy a kormány pótlólagos kockázatot vállalt magára a reformmal, a megfelelő nyugdíjak kifizetésének ugyanis az összes kockázata az államhoz került át, ezen keresztül pedig a kedvezőtlen munkaerőpiaci, gazdasági növekedési és népesedési trendek terheit is az állam kénytelen viselni. Az állami rendszer átláthatóságát rontja a reform, hiszen az értékpapírosított államadósság (nyugdíjkötelezettség) át fog kerülni láthatatlan formába, viszont attól még hogy ez következik be, a kötelezettség ugyanúgy ott marad. Az IMF szerint pontosan annyival nő a láthatatlan adósság mértéke, mint amekkora vagyon visszakerül az államhoz, az ő számításaik szerint teljes átlépést feltételezve és a reálhozamokat nem nézve összesen a GDP 11 százalékáról van szó.



  • Hírek
  • Bankszámla