Endre, Elek
14 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Matolcsyék önkritikát várnak az IMF-től

2011.02.04. 16:45 Módosítva: 2011.02.04. 16:52

Nekiugrott az IMF-nek a Nemzetgazdasági Minisztérium. A visszavágás azt követően történt, hogy tegnap az IMF szokatlanul éles kritikát fogalmazott meg a magyar gazdaságpolitikát illetően.

Az, hogy a Matolcsy-minisztérium most összeakasztotta a bajszát a Nemzetközi Valutaalappal, annak fényében különösen furcsa, hogy a nemzetközi szervezetekkel - köztük a tavaly nyáron kiebrudalt IMF-fel is - most igen jóban igyekszik lenni a tárca, mert hamarosan a nyilvánosság elé tárja - az Indexen elsőként ismertetett étlapról összeálló - kiigazító csomagját, amit a külföld megnyerését szolgálná. A minap Matolcsy információink szerint egyeztetett az IMF itteni képviselőjével a csomag kapcsán.

Az NGM közleményét szó szerint idézzük:

"2008 után egy sor politikus, nemzetközi pénzügyi szervezet és hitelminősítő intézet hitelessége kérdőjeleződött meg, amikor nem fedezték fel a nemzetközi pénzügyi szabályozás hiányosságait és nem jelezték előre időben a pénzügyi válságot. Köztük találjuk a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) is, amelynek egyébként különös felelőssége van a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitásának megteremtésében.

A Valutaalap részéről Magyarország esetében indokolt lenne némi szerénység, hiszen 2009 második félévében – a 2010. évi költségvetés készítésének idején – nem hívták fel a figyelmet arra, hogy a 2010-es költségvetés hamis számokra épül.

Nem vették észre, vagy nem merték nyilvánosságra hozni azokat a tényeket, amelyek arra utaltak, hogy a bevételi oldalt felül, a kiadási oldalt pedig alultervezték. Az IMF 2009 második félévétől 2010 végéig ezzel a szakmai hibasorozattal nem nézett szembe.

2010 végére mindenki számára világossá vált, hogy a költségvetési számok meghamisítása miatt az államháztartási hiány 3,8 százalék helyett 7 százalék felett lett volna. Erről sem korábban, sem ebben a jelentésben az IMF nem tesz említést. Vagyis amennyire a Valutaalap pozitív szerepet játszott a magyar pénzügyi mentőcsomag kidolgozásában, a 2010-es költségvetés számainak megítélésében éppen olyannyira nem állt a helyzet magaslatán.

Mindezek alapján az IMF részvényeseként azt várjuk el, hogy a Valutaalap 2010-es költségvetéssel kapcsolatban gyakoroljon önkritikát.

A 2010-es költségvetéssel kapcsolatban az IMF jelentése most azt állítja, hogy a tervezett 3,8 százalék helyett a 2010-es büdzsé hiánya 4 százalékos lehet. Ezt az állítást cáfolja az a január elején nyilvánosságra hozott adat, miszerint az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli 2010 évi pénzforgalmi hiányának alakulása – 3,2 százalék. Így a kormányzati szektor uniós módszertan (ESA'95) szerinti hiánycélja ‑ a GDP 3,8 százaléka ‑ a várakozásoknak megfelelően teljesülni fog.

Az IMF a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolását „de facto államosításnak” nevezi. Ezzel szemben az állami nyugdíjrendszerbe a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok 97 százaléka lépett vissza. Miután ez az emberek szabad döntése alapján történt, ezért ez semmiképpen nem nevezhető államosításnak.

Az IMF a Költségvetési Tanács már bekövetkezett és a Monetáris Tanács várható átalakítását úgy állítja be, mintha a magyar kormány azok gyengítésére törekedne. Ezzel szemben a Költségvetési Tanács számára példátlanul széles jogkört ad azzal, hogy biztosítja számára a költségvetés előzetes hitelességi vizsgálatát. A Monetáris Tanács tagjainak kinevezését szabályozó törvénymódosítás pedig az Európai Uniós gyakorlathoz közelít, azzal, hogy a kormány az MNB vezetését ellátó Monetáris Tanács tagjainak megválasztását a Parlament jogává teszi.

Ugyanakkor egyetértünk azzal, hogy a 2013-14-es középtávú pénzügyi egyensúlyt strukturális reformokkal kell beállítani. Ezt célozza a magyar kormány február végén bejelentésre kerülő stabilitási programja is."