Heim: Szükséges a kamatemelés

2011.02.14. 13:13
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke arra számít, hogy a kormány stabilizációs intézkedéseinek részeként mintegy 200 milliárd forinttal növelik a költségvetés bevételeit, és a strukturális átalakításoknak köszönhetően mintegy 500 milliárd forinttal csökkentik a kiadásait. Heim Péter ugyanakkor nagyon jelentős inflációs nyomásra számít a világgazdaságban, ami a nagyon jó kormányzati gazdaságpolitikát is alááshatja - mondta el a Gazdasági Rádióban a közgazdász.

Heim Pétert egyes források esélyesnek mondják a monetáris tanács tagságára, ám a közgazdász a Gazdasági Rádió kérdésére határozottan megerősítette, hogy semmilyen pozíciót, így monetáris tanácsi tagságot sem kíván elvállalni. Az elmúlt három hónapban végrehajtott 25-25-25 bázispontos kamatemelésről Heim Péter elmondta, hogy a monetáris tanácsnak nem volt más választása, mint a kamatemelés, még akkor is, ha ez a gazdasági növekedést gátolja. Magyarországon ugyanis jelentősek az inflációs veszélyek. Bár a magráta rendkívül alacsony, de ha mindig kiszedjük azokat a tételeket, amelyek emelkednek, így például az élelmiszer- és az olajárakat, akkor az infláció nem valós képet mutat, hiszen az emberek élelmiszer és benzin nélkül nem tudnak megélni. Az élelmiszer- és nyersanyagárak olyan nyomást jelentenek, hogy nagyon nehéz lesz azoknak a hatásaitól megvédeni a lakosságot.

A Századvég már tavaly is azt mondta, hogy 6 százalékig fel kell vinni az alapkamatot. A nemzetközi árviszonyokkal kapcsolatban Heim Péter nem optimista, a nagy adósságállományt, amelyet a fejlett világ összeszedett, inflációval lehet megoldani. A pénzbővítő politikának nagyon súlyos következményei lehetnek. Az amerikai jegybank várhatóan túl későn fog kamatot emelni, leghamarabb 2012-ben, holott ezt idén meg kellene lépni.

Az adócsökkentés ugyan valóban keresletnövekedéssel jár majd az Egyesült Államokban, a GDP növekedése idén közelebb lesz a 4 százalékhoz, mint a háromhoz, miközben a munkanélküliség is lassan elkezd majd csökkenni. Jövőre pedig a jelzáloghitelek újraárazódása véget ér, 2017-ig a korábbi, alacsonyabb kamatok fognak visszaállni. Idén ezért lent tartják a kamatot az élénkítés érdekében, ám ha csak jövőre kezdik a kamatemelést, akkor az inflációs nyomás óriási lesz.

A kínai keresletnövekedés olyan gyors, hogy annak a következményei beláthatatlanok. A termelékenység növekedésénél 6-8 százalékkal gyorsabban nőnek a bérek, ami túl sok. E probléma látszik a réz árában is: a házépítésekhez sok réz kell, és ha Amerikában ismét beindulnak az építkezések, akkor már nemcsak Kína és India kereslete nyomja fel a réz árát.

Ha a nyersanyagárak valóban tovább növekednek, és az ázsiai gazdaság is erős marad, akkor az nagyon komoly inflációs veszéllyel jár. Így hiába lesz nagyon jó a magyar gazdaságpolitika, a kamatcsökkentést nem tudják meglépni, és a forint is erősebb lesz, mint ami a gazdaság számára előnyös lenne.

A középosztály az adócsökkentéseknek köszönhetően a svájci frank 200 forint körüli árfolyamát már el tudja viselni, tehát a devizahitelesek nagy többségének a gondjai jelentősen enyhülnek.

Jöhet a hamburgeradó

A kormány reformelképzelései nagyjából 200 milliárdnyi extra bevételt és 500 milliárd forintnyi kiadáscsökkentést jelentenek a következő két-két és fél évben. Idén 50-80 milliárd forintnyi hatása lehet az intézkedéseknek, már csak azért is, mert például több mint 300 ezer rokkantnyugdíjast végigellenőrizni, az nem rövid idő. Jövőre mintegy 250 milliárd forintnyi strukturális költségvetéshiány-csökkentésre lehet számítani. Az 500 milliárd forintnyi strukturális kiadácsökkentés rendkívül nehéz feladat, hiszen több embernek kell lennie a haszonélvezőnek, mint a károsultnak, vagyis széles társadalmi rétegeknek nem mehetnek neki.

A 200 milliárd forint bevételnövelésen belül az egyik lehetőség az egészségkárosító termékek, így például a kóla, az édesség vagy a hamburger adójának a növelése. Ebből mintegy 40-50 milliárd forint szedhető be. A másik lehetőség a Magyarországon átmenő teherforgalom megadóztatása, amiből ugyancsak több 10 milliárd forint, összesen mintegy 70 milliárd folyhat be ebből. A termék- vagy környezethasználati díjak növelése is egy lehetőség.

A kiadáscsökkentés része a rokkantellátás szigorítása, a közösségi közlekedés (MÁV, Volán, BKV) szerkezetátalakítása (potyautasok kiküszöbölése, tarifakedvezmények megszüntetése), a munkanélküli-ellátásnak a szigorítása, közmunkához kötése. Az önkormányzati rendszerben csökkenteni kell a kötelezően ellátandó feladatköröket, a kormánynak pedig meg kell engednie például az építményadó mértékének a növelését, a vagyoni jellegű adózást.

Az intézkedések jelentős része 2013 előtt nem tud megvalósulni, például a potyautasok kiszűrése elektronikus jegyrendszer nélkül lehetetlen, márpedig az a közbeszerzések miatt is több hónapos folyamat. Heim Péter egy ilyen beruházást bankkal finanszíroztatná meg, és a megtakarításból fizetné vissza a hitelt. Rendes pályáztatási rendszerben így a legjobb és legolcsóbb ajánlat nyerhet.

A gyógyszerkasszában hiába csökkent az ember, ha az ellátórendszerben nincs változás, vagyis az egész ellátórendszert kell átalakítani. A rokkantellátás szigorításával mintegy 100 milliárd forintot lehet megspórolni. A gyógyszerkasszánál azonnal megtakarítható mintegy 30 milliárd forint, ám csak akkor, ha az árképzésbe is belenyúlnak, mert például a generikus készítmények Magyarországon túlságosan drágák. A gyógyszerkassza megtakarítását pedig az ellátórendszerre kellene fordítani, miközben központosítani érdemes az egészségügy irányítását, mert például az energiafogyasztáson így rendkívül sok pénzt meg lehet spórolni.

Az mnyp sem oldotta volna meg a nyugdíjproblémát

A nyugdíjrendszer akkor lesz fenntartható, ha a demográfiai rendszert helyre tudjuk állítani. Egy-egy nyugdíjas kohorszba ugyanis jelenleg mintegy 130 ezer ember lép be, miközben legfeljebb 90 ezer gyermek születik. Erre két megoldás van: vagy több gyermek születik, vagy többen vándorolnak be. Éppen ezért a problémát a magánnyugdíj-pénztár rendszerének a fennmaradása sem oldotta volna meg.

A magyar rendszer egy egyszerű adóbérleti rendszer volt, "kiprivatizálták" a bevételt, ráadásul magas költségszint mellett működtek a pénztárak. A befektetéspolitikai módosítások sem segítettek, rángatták a törvényhozók a nyugdíjpénztárakat, ami további veszteséget okoztak a pénztáraknak. Megerősített önkéntes pénztári rendszerre ettől függetlenül szükség lesz Magyarországon, mint ahogy arra is, hogy az öngondoskodás természetes igénye legyen az embereknek. Ha a kormány adósságcsökkentésre használják fel a felhalmozott pénzt, akkor ez az áldozat megéri.



  • Hírek
  • Hírek