Miért nem megy a magyar szekér?

2011.02.16. 17:07
A magyar gazdaság teljesítményének az elmúlt évtizedben megfigyelhető romlása mögött nem a külső konjunktúra alakulása és nem is kizárólag az évtized második felére jellemző fiskális megszorítási ciklus növekedést fékező hatása húzódik meg, hanem elsősorban a versenyképesség tartós romlását jelentő strukturális problémák, derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium tanulmányából.

„A magyar gazdaság a 2000-es évek elején még a régió éllovasa volt a gazdasági növekedés ütemét tekintve, évi 4 százalékot meghaladó növekedéssel. Az évtized második felében ugyanakkor a visegrádi országok közül egyértelműen Magyarországot jellemezte a legszerényebb gazdasági növekedés" - állapítja meg a Nemzetgazdasági Minisztérium Magyarország versenyképességét vizsgáló tanulmánya. A jelentés szerint a magyar gazdaság felzárkózása teljesen megtorpant: az egy főre jutó magyar GDP az EU átlagához viszonyítva 2009-ben alig haladta meg a hat évvel korábbi szintet.

A Matolcsy Györgyék által jegyzett tanulmány „csaknem 500 tényező alapján azonosítja be a magyar gazdaság versenyképességének legkritikusabb területeit és elhelyezi hazánkat a világ versenyképességi térképén, megalapozza a kormány intézkedéseit."

Lemaradtunk a régióhoz képest

Az évtized második felében a régió összes többi országára lendületes gazdasági növekedés és számottevő felzárkózás volt jellemző, emiatt Magyarország korábbi előnye Lengyelországhoz képest lényegesen csökkent, Csehországhoz viszonyított lemaradásunk számottevően nőtt, Szlovákia pedig az évtized közepén látványosan megelőzte Magyarországot.

A magyar felzárkózási relatív potenciál romlása már 2003-tól is jól látható volt, amikor még viszonylag dinamikusan, évi 3-4 százalékkal bővült a magyar gazdaság, de a régió többi országának növekedése ezekben az években már lényegesen meghaladta a magyart.

Nyitott gazdaság vagyunk

„Magyarország az Európai Unió egyik legnyitottabb gazdasága, amely exportját az elmúlt évtizedben folyamatosan képes volt növelni" - ismeri fel az NGM tanulmánya. A magyar export bővülésének üteme meghaladta az Európai Unió importjának növekedését, vagyis Magyarország piaci részesedése a legfőbb exportfelvevő piacán növekedett. Ennek a növekedésnek az üteme ugyanakkor elmaradt a többi visegrádi országétól: az elmúlt évtizedre visszatekintve  Lengyelország, Csehország és Szlovákia részesedése  az EU importján belül  egyaránt jóval nagyobb ütemben bővült, mint Magyarországé.

Szerény teljesítmény

A hozzánk hasonló fejlettségű országoknál szerényebb exportteljesítményünk is azt jelzi, hogy a magyar gazdaságban komoly versenyképességi problémák halmozódtak fel az elmúlt évtizedben. A külső finanszírozási forrásokra ráutalt gazdaság versenyképességének az is fontos mutatója, hogy mennyire vonzó a külföldi közvetlen tőkebefektetések számára.

„Magyarországot hagyományosan magas működőtőke-vonzó képességű gazdaságként tartják számon, amit megerősít az 1990 óta  Magyarországon összesen megvalósult közvetlen tőkebefektetések mintegy 65 milliárd eurós állománya. Ugyanez az állomány egy főre vetítve ugyanakkor mára már elmarad nemcsak Csehországétól, hanem Szlovákiáétól is" -írja a tanulmány.



  • Hírek
  • Hírek