Újabb csapást mérhetnek a hipermarketekre

A kereskedelmi és iparkamarákról szóló, a kormány elé ma kerülő törvényjavaslat szerint a kamarák beleszólhatnának az 500 négyzetméter feletti kereskedelmi egységek építésébe. A 2500 négyzetméternél kisebb alapterületűek felhúzásába a területi, az afölöttiekébe pedig az országos kamarák. A jogszabály szerint csak akkor adhatna ki az önkormányzat kereskedelmi egységekre vonatkozó építési engedélyt, ha az illetékes kamarák a hozzájárulásukat adták - írja a Napi Gazdaság.

A jelenlegi jogszabályok szerint az önkormányzat saját hatáskörében dönt építési engedélyek kiadásáról. A kisebb egységeknél a civil szervezetek mondhatták el a véleményüket, a nagy alapterületűeknél pedig az illetékes önkormányzati tanács véleményezhette a beruházást. A cél az volt, hogy az uniós normáknak megfelelően csökkentsék az engedélyezési adminisztrációt. A készülő kamarai törvény ezzel némileg szembe megy.

A helyzet érdekessége azonban nem ez. A kamarákban rendszerint a kisvállalkozók, illetve egy-egy kereskedelmi lánc konkurensei képviseltetik magukat, amelyek nyilvánvalóan nem szeretnék, hogy más cégek is megjelenjenek a területükön, még ha egy-egy városnak jól jönne is a nemzetközi lánc munkahelyteremtő ereje, iparűzési adója. A jogszabály tehát újabb frontot nyitna a kiskereskedelemben szemben álló kicsik és nagyok között, de kicsik és kicsik között is.

Ugyanis nemcsak a nemzetközi, a magyar láncok is szívesen terjeszkednek vidéken (legutóbb a Coop nyitott 54 milliós zöldmezős beruházással üzletet Vattán), amit a konkurens egy tollvonással képes lesz a tervek szerint megakadályozni. Annyi a kikötés, hogy a tervezett beruházások felett csak akkor lehet pálcát törni, ha azt az illetékes kamarák egységes szempontrendszer szerint vizsgálták meg. A jogszabály szerint a szempontokat az országos kamara állítja össze.

Az új üzletek építésének meggátolását is lehetővé tevő jogszabály a második nagyobb csapás lenne a hipermarketekre a tavaly viharos gyorsasággal bevezetett és rájuk kivetett, évi durván 60 milliárd forintos különadó, a hipermarketadó után. Ezt az adót a magyar tulajdonú üzletláncok (CBA, Reál, Coop) ténylegesen megússzák, vagy csak nagyon minimális terhet kell viselniük, úgy alkotta meg a kormány javaslatára a parlament a törvényt. Emiatt aztán, a szabad verseny elvének esetleges megsértése miatt az EU vizsgálódik.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!