A cégeknél visszatetszést keltett a kormány ellenőrzőmunkacsoport-terve

2011.02.17. 06:51 Módosítva: 2011.02.17. 06:52

A kormánynak mindenekelőtt azt kellene eldöntenie, minek ad prioritást - fogalmazott lapunknak az egyik nagy hazai elektronikai cég gazdasági igazgatója. Újabb munkahelyeket csak a versenyképesség növelésével, a beruházások élénkítésével lehet teremteni, sőt a meglévőket is így lehet megtartani - ebbe nem illik bele, hogy az adóváltozásokból adódó bércsökkenés kompenzálását áthárítják a vállalatokra . Még nagyobb visszatetszést keltett, ezért szinte senki sem kívánta kommentálni azt a bejelentést, amely szerint a végrehajtást akciócsoportok ellenőriznék majd. Történik mindez egy olyan gazdasági környezetben - hívták fel rendre a figyelmet a Napi Gazdaság által megkérdezett vidéki középvállalkozások -, amikor a hazai cégek zöme minimális árréssel, a túlélés érdekében nemritkán nyereség nélkül dolgozik és egyre többüket hozza kritikus helyzetbe az energiaárak emelkedése (e tekintetben mindenki sürgős lépéseket vár a kormánytól). Több száz kkv-nál már annak is örülnének, ha az idei évet újabb munkaidő-csökkentés, illetve elbocsátás nélkül át tudnák vészelni.

A jelenlegi szabályozási környezet a befektetők számára kiszámíthatatlan - mondta Asztalos Andrea, a magyar piacon közel húsz éve jelen lévő Dalkia Energia Zrt. kommunikációs igazgatója. Jó példa erre, hogy egy 2010 végén, hosszú tárgyalások után minden érintett által elfogadott törvénymódosító javaslat néhány héten belül ismét módosulhat - ez nagyon megnehezíti a tervezést egy olyan iparágban, ahol nemritkán több évtized alatt térül meg egy beruházás. Az árképzés pár forintos változása milliárdokkal befolyásolja az adott program költségvetését. Már az is nagy eredmény lenne, ha a terhek nem növekednének tovább és könnyebben tudnának pályázati forrásokhoz jutni - közölte Zsivótczky Péter, a fémszerkezeteket gyártó Metál Kft. gazdasági igazgatója. Általános béremelésre, illetve kompenzációra egyelőre nincs lehetőségük, személyre szabottan és teljesítményhez kötötten is csak az első félév végén, a rendelésállomány tükrében kerülhet napirendre a kérdés.

Egy lapunknak korábban többször nyilatkozó, ám ezúttal neve mellőzését kérő ügyvezető igazgató - egy több mint 300 dolgozót foglalkoztató szombathelyi társaság vezetője - arra mutatott rá, hogy az adómódosítások miatt csaknem 100 dolgozójuknál kellene 4-6 százalékos béremelést végrehajtani a tavalyi nettó megőrzése érdekében. Ez egy bruttó 200 ezer forintot kereső dolgozó esetében összesen mintegy 30 ezer forintos pluszkiadást jelentene a cég számára. Ezt nem engedhetik meg maguknak, mert nincs miből, hiszen idén átlag 5-7 százalékkal kevesebbért kell elvállalniuk munkákat, a legkvalifikáltabb szakemberek ezért is sorra távoznak külföldre.