Jónás, Renátó
4 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

A nyugdíjasok egy részét is különadóztatja a kormány

2011.02.23. 00:51 Módosítva: 2011.02.23. 08:35
Nem kap feltétlen mentességet a különadó alól az a nyugdíjas, akinek nyugdíjba lépése óta bármilyen munkaviszonya volt, egyéni vállalkozó lett. Az adóhivatal állásfoglalásával egyértelműsített helyzet sokakat meglepetésként érhet. Persze az adó csak a 3,5, vezetők esetén 2 millió forint feletti lelépési pénzeket terheli, de a különböző juttatások összeadásával becslések szerint több tízezren is érintettek lehetnek.

Egy jegyző általában bruttó 400-500 ezer forint között keres. Ha pár éve 62 évesen nyugdíjba ment, de mellette tovább dolgozott (ami nem ritka) és teljes nyugdíjazását csak a tavalyi választások után kérte, szinte biztos, hogy különadóznia kell, hiszen a jegyzők általában hat havi végkielégítést kapnak, vezetőként pedig a kétmilliós limit vonatkozik rájuk.

.Az ígéretek ellenére ugyanis mégsem mentesül minden nyugdíjas a 98 százalékos különadó alól. Egészen pontosan azoknak fájhat a feje, akik a nyugdíj mellett valamilyen formában tovább dolgoztak, nekik ugyanis nem jár feltétlenül a korábban általánosnak hitt mentesség.

A jegyző példáját bemutató Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete főtitkárának kalkulációja szerint több tízezren lehetnek érintettek: azok, akik az elmúlt öt évben mentek nyugdíjba, 2 illetve 3,5 millió forintot meghaladó összeget kaptak, és a nyugdíj mellett valamilyen munkaviszonyt is fenntartottak.

Az alkotmányosság határán túl

Az Alkotmánybíróság október 26-án meszelte el a Fidesz kormány első intézkedéseinek egyikeként kivetett 98 százalékos különadót. Az eredeti törvény minden közszolgára egységesen írta elő, hogy ha munkaviszonyuk megszűnése esetén a végkielégítésük és szabadságmegváltásuk meghaladja a 2 millió forintot, akkor a 2 millió fölötti részből 98 százalékos adót kelljen fizetni.

Az alkotmánybírósági döntés után a Fidesz alkotmánymódosítással vonta el az ilyen ügyekben az AB hatáskörét, és a 98 százalékos különadóról szóló törvényt kisebb módosításokkal újra beterjesztették a parlamentnek.

Miért nem mentesül minden nyugdíjas?

A tavalyi különadóval kapcsolatos vitákban többször is elhangzott, hogy a nyugdíjasokat nem terheli meg a kormány. A Fidesz frakcióvezetője a parlamentben a törvény november 8-i ismertetésekor konkrétan is javasolta, hogy „azokra, akik nyugdíjba vonulnak", ne vonatkozzon a jogszabály.

Hogy pontosan kikre gondolt - illetve, hogy kikre nem -, azt sajnos nem részletezte Lázár János. Sokaknak pedig csak most, az adóhivatal nemrég publikált tájékoztatójából derült ki egyértelműen, hogy a mentesség nem minden nyugdíjasra vonatkozik. Tényleges mentességet csak azok kapnak, akik a munkaviszonyuk megszűnését követő naptári naptól kapnak nyugdíjat és nincs mellette semmilyen munkaviszonyuk.

Azok, akik a nyugdíj mellett tovább dolgoztak részmunkaidőben, vállalkozóként, megbízási szerződéssel vagy máshogy és meghaladják az adóköteles jövedelemplafont, elesnek a mentességtől és visszamenőleg különadózniuk kell.

Nem csak a végkielégítés adózik

A tavaly december 30-tól hatályos szabályok szerint a 98 százalékos különadó azt a magánszemélyt terheli, aki – a főszabály szerint – egy állami intézménynél (költségvetési szervnél; állami-, önkormányzati intézménynél, közalapítványnál; köztulajdonban álló gazdasági társaságnál stb.) az állása megszűnésével összefüggésben 3,5 millió forintnál, vezetők esetén 2 milliónál többet tett zsebre 2005 januárja óta.

A politikusi nyilatkozatok és a sajtóban megjelent értelmezések többsége szerint is az adó a munkaviszonnyal keletkező végkielégítésekre vonatkozott volna.

Egyes munkáltatóknak az is csak az adóhivatali értelmezéséből lett egyértelmű, hogy az elvonás a jövedelmek jóval szélesebb körét érinti.

Az adóhivatal szerint egyértelmű, hogy a törvény nem csak a végkielégítésekről beszélt, hanem gyakorlatilag minden jövedelemről, amit az állami dolgozók távozásukkal elméletileg fölvehettek.

Ilyen jogcím lehet a megállapodás alapján fizetett járandóság; a felmondási időszak munkakötelezettséggel nem járó részére kifizetett átlagkereset; vagy az úgynevezett hallgatási pénz is, a jubileumi jutalom és a szabadságmegváltás.

Ő is be kell fizesse

„63 éves vagyok. Két munkahelyem volt, jogalkalmazóként. 1990-től dolgoztam a közigazgatásban 2008-ig, ahol előmenetelemet (jövedelmemet) kizárólag szakmai munkámnak köszönhettem.

Pártnak tagja sosem voltam (1990-ig sem!), jelenleg sem vagyok. Előnyugdíjasként 2006-tól (mint sokan mások, mivel azt a jogszabályok lehetővé tették/teszik) két évet  dolgoztam korábbi beosztásomban a tényleges nyugdíjba menetelemig, azaz  2008-ig.

Jogszabály alapján, hosszú, mintegy 16 éves szolgálati időhöz kapcsolódóan kaptam a munkahelyemtől juttatást. A rám alkalmazandó jogszabály a kapott 12 havi juttatás feltételéül 10 éves munkaviszonyt szabott meg, ezt túlteljesítettem. Most egyéni vállalkozó vagyok, sokakhoz hasonlóan, nem mondhatom, hogy nyereséges, sőt.

Sokáig én is, más is azt hallotta, hogy a végkielégítések különadója a hosszú szolgálati idővel rendelkező, nyugdíjba vonuló közszolgákat nem kívánja büntetni. Azt is hallottuk, hogy a különadó azok ellen irányul, akik szégyentelen pénzeket vettek fel, visszaélve például politikai pozíciójukkal, amit kapcsolataik révén kaptak, ráadásul úgy, hogy továbbra is ugyanoda, vagy más állami intézményhez szerződtek vissza.

Nem tartoztam, tartozom egyik kategóriába sem, így azon túl, hogy anyagilag tönkretesz, vagy (akár) adósságot is előidéz a még nem ismerhető összegű különadó, még erkölcsileg is megkérdőjelez és sért a hangoztatott „minősítés”.

Ennek ellenére nem hiszem, hogy nekem kellene magam szégyellni. Olyan helyzetbe hoznak, hogy (a hosszú szolgálati időre) kapott pénz nagyobb részét már elköltöttem a családomra, mert nem tudhattam, hogy nem szabadna. Amit pedig azért tartalékoltam, hogy biztonságot adjon öregebb koromra, most – egyéni vállalkozóként – 2011. 02.25-ig be kellene fizetnem.

Ha mindez bekövetkezik, az anyagilag és erkölcsileg is tönkretesz és ezen 63 évesen már esélyem sem lesz változtatni.”

Lehetetlen helyzetben

Egyesek az adófizetési határidőkkel is komoly bajban vannak. A többség ugyan csak május 20-áig kell bevallja és megfizesse az adót, de ha valaki ma egyéni vállalkozó, rá a február 25-i, tehát most pénteki határidő vonatkozik.

A gondot az okozza, hogy a bevalláshoz nélkülözhetetlen adóhivatali számítási tájékoztató csak február 9-én került fel az adóhivatal honlapjára, tehát bő két héttel a mostani határidő előtt.

A kifizetők (a volt munkáltatók) ráadásul csak március 31-ig kötelesek elkészíteni és szolgáltatni azokat az adatokat, amelyek a bevalláshoz szükségesek. Ezeket ennél korábban csak külön kérésre lehet megkapni, de a munkáltatóknak még ebben az esetben 30 napot biztosít a jogszabály az adatok összegyűjtésére és kiküldésére.

Azok, akik csak az utóbbi egy-két hétben kérték volt munkahelyüktől a bevalláshoz szükséges adatokat, feltehetően csak jóval a február 25-i után tudják elkészíteni a bevallásukat, a késéssel pedig - amiről valójában aligha ők tehetnek - a büntetést kockáztatják.

(Ha Ön is érintett a különadózásban, de nem tudja befizetni, mert már elköltötte a pénzt, kérem írja meg történetét a szentkiralyib@index.inda.hu címre.)