Az arab tűz minket is megéget

A héten nem a magyar gazdaságpolitikai események borzolták a kedélyeket: a piac továbbra is a reformbejelentésekre vár, annak részleteiről viszont csak jövő héten tudunk meg közelebbit. A tervek között szerepel a nyugdíjrendszer, a tömegközlekedés és az egészségkassza átszabása is, kérdés, melyik területről mennyit és milyen ütemezésben vesz el a kormány, illetve, hogy ezzel párhuzamosan milyen strukturális átalakításokról dönt.

Lázár János fideszes frakcióvezető energetikai támogatásokat érintő módosítójáról sem hozott döntést a kormány, a távhőár emelkedéshez vezető javaslatokról március végéig ígértek állásfoglalást.

A figyelem a forrongó arab világ felé fordult: a líbiai lázongások rég nem látott magasságba küldték az olaj árát. Szaúd-Arábiában rendkívüli energiaértekezletet tartottak, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) a stratégiai készletek szükségességéről beszélt.

„Az olajár már most életveszélyes magasságban van, ami az egész világgazdasági fellendülést fenyegeti és még tovább emelkedhet, ha romlik a helyzet a Közel-Keleten" jelentette ki Fatih Birol az IEA vezető közgazdásza.

Pedig a lázongó arab országok nem olajnagyhatalmak, a líbiai kitermelés átmeneti csökkenése miatt legfeljebb Írországnak, Ausztriának, vagy Olaszországnak fájhat a feje. Megnőtt viszont az esélye annak, hogy események tartós geopolitikai átrendeződéshez vezetnek, esetleg elérik Szaúd-Arábiát.

Ez már tartósan magas olajárhoz vezetne, megugrana az infláció, 400 forintra emelkedne a benzin ára. Megnőnének a szállítási és termelési költségek, így az élelmiszerárak is, aminek hatására pedig tovább éleződnének társadalmi feszültségek.

A szója, a búza és a rizs piacán a magas árak miatt már most csökkent az exportkereslet, a kakaó ára 30 éves csúcson van. A bizonytalan nemzetközi környezetben a befektetők szokás szerint a frankban, illetve a nemesfémekben kerestek menedéket: csúcsra ugrott az ezüst és az arany ára is. A BP számításai szerint a növekedő árak mellett akár a tervezett kétszeresébe is kerülhet a Nabucco kőolajvezeték megépítése.

	7. heti záró	8. heti záró
BUX	22 514	23 047
OTP	5749	5740
Mol	22 035	23 835
Richter	39 705	38 050
Magyar Telekom	526	558

Magyarországon a nagymértékű benzináremelés növelheti az autósok étvágyát a bioetanolra, az államilag támogatott E85 népszerűsége már így is egyre nagyobb.

A Kopint-Tárki szerint Magyarországra is hatása lesz a világméretű élelmiszerár-emelkedésnek, az élelmiszerárak már így is több környező ország árszintje fölött vannak.

A megugró infláció miatt az elkövetkező hónapok egyik alapkérdése az lesz, hogy a fejlett országok jegybankjai képesek és felkészültek lesznek-e arra, hogy a gazdaság túlpörgése előtt még időben behúzzák a fékeket. A kérdés nálunk is aktuális, a következő héten eldőlhet, kik lesznek az új monetáris tanács tagjai, miután a parlament elfogadta a jegybanktörvény módosítását: a tagokat az Országgyűlés a gazdasági bizottság által jelölése alapján választja.

A következő hetekben tehát felpöröghetnek a magyar gazdaságpolitika eseményei, a reformbejelentések mellett pedig az adórendszer korrekciójára is szükség lehet, az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése a bérből és fizetésekből élők 85 százalékát hátrányosan érinti.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a héten kijelölte azt a tíz magyar hitelintézetet, amelyen keresztül a magánszemélyek - élve a törvény adta lehetőséggel - hazahozhatják offshore vagyonukat és az után kedvezményesen adózhatnak. Hamarosan kiderülhet, hogy hányan élnek ezzel a lehetőséggel.

A hét hírei közé tartozott a kultúrfőváros kudarca is: Pécs nem fért be tavaly a tíz legvonzóbb turisztikai célpontja közé, az adatokból az derül ki, hogy aki Magyarországra utazik, az fürdeni akar, semmi mást. Ennek fényében izgalmas kérdés, csakugyan megszűntetné-e Pokorni Zoltán az országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke a balneológia állami támogatását.