Mostantól kell figyelni a nyugdíjpénztári reálhozamokat

Körülbelül 101 ezren nyilatkoztak pénztártagságuk megtartásáról – tudtuk meg az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól (ONYF). A szám akkor lesz végleges, ha minden külföldön leadott nyilatkozatot feldolgoztak, de lényeges különbséget ez már nem okozhat. A nyugdíjbiztosító a jogcím nélkül leadott nyilatkozatokat is továbbítja a pénztárakhoz, tehát mindenki, aki külföldön nyilatkozott, pénztártag maradhat.

Azt még nem lehet tudni, hogy mennyi pénz marad a pénztári egyéni számlákon, az ügyben csak az elszámolások után, valamikor június környékén lehet majd tisztán látni. Becslések szerint a maradók egyéni számlaegyenlege átlagosan hárommillió forint fölött van, azaz legalább 300 milliárd forint maradhat a magánnyugdíj-rendszerben.

Napirenden

Az Alkotmánybíróság szerdán tárgyal először a nyugdíjügyről. A testülethez számos beadvány érkezett a pénztárakat érintő törvénymódosítások kapcsán, de az alaposabb vizsgálódás csak akkor kezdődhet meg, ha az Ab úgy dönt, hogy egyáltalán jogában áll a kérdés megvitatása.

Most tehát csak a hatáskör értelmezésre kerül sor, az ügy érdemi részleteinek megvitatása odébb van. Azt nem tudjuk, hogy a hatáskörvizsgálat meddig húzódhat – ilyenre még nem volt példa –, de az biztos, hogy szerdán nem lesz végeredmény.

A következő lépés

A hárommillió állami rendszerbe kerülő tagnak is van mire odafigyelnie, egy határidő ugyanis már az esetükben le is járt. Mint ismert, az infláció fölötti hozamok és az egyéni tagdíj-kiegészítések kivehetők a rendszerből, ennek három módja van, amiről korábban már sok szó esett. A három lehetőség közül (a pénz adómentes felvétele, önkéntes pénztári számlára utalása, TB-rendszerben történő jóváírása) mindenkinek ki kell választania egyet, a választás első határideje pont ma jár le.

Megijedni nem kell, a többség feltehetően nem adott le nyilatkozatot, ezért minden érintettet saját kasszája írásban fog megkeresni március végéig. A levél kézhezvételétől számítva mindenkinek újabb 30 napja lesz írásban tájékoztatni kasszáját arról, hogy mi legyen a pénzével.

Aki ebben a körben sem reagál a megkeresésre, annak a kassza a lakcímére utalja a pénzt. Ha a kézbesítés is sikertelen és visszakanyarodik a pénztárhoz az utalás, akkor az összeg végleg a TB-rendszerbe, a kormány által beígért (de még nem létező) egyéni számlára kerül.

Ezt érdemes elkerülni, hiszen ma nem lehet pontosan tudni, hogy az állami rendszerben mi lesz a pénzek sorsa. Ezért, aki március végéig semmilyen levelet nem kap, az telefonáljon és egyeztesse a lakcímét illetve a személyes adatait volt pénztárával – javasolja a pénzügyi felügyelet.

Akár 400 milliárd, zsebbe

Aki a pénzt egyösszegben makolná föl, annak egy bankszámlaszámot vagy egy címet kell megadnia, ahová a kiutalást kéri. Aki valamelyik önkéntes pénztár (és az ezzel pluszban járó 20 százalékos, maximum 300 ezer forintos adójóváírás) mellett dönt, az kasszája nevét és adószámát, illetve saját tagi azónosító jelét kell megadja.

A hozamok kivételére érdemes odafigyelni, mert nem kis összegről, becslések szerint 300-400 milliárd forintról van szó. Bár a reálhozamokban nagy a szórás attól függően, hogy mikor és melyik pénztárba léptünk be, de a kasszák becslése szerint kétmilliónál is többen lehetnek azok, akik több tíz- illetve százezer forintos reálhozamot zsebelhetnek be.

Zárószavazás előtt: egységesítenék a vagyonátadást

A fideszes Dancsó József több zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtott be hétfőn a nyugdíjtörvényekkel összefüggésben - írja az MTI. A módosítók lényege, hogy a kasszák a visszalépők vagyonát június 12-ig egy lépésben adják át (az ütemezett, töb lépcsős átadás helyett) a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak (itt fogják kezelni az államhoz átkerülő vagyont).

A javaslat indokolása leszögezi: a módosítással valamennyi tag esetében azonos fordulónapon történne az elszámolás és a követelések értékének megállapítása (ez a nap május 31-e lenne).

Ennek előnye - szól az indoklás -, hogy mindenkinek biztosítja az egyenlő bánásmódot, azaz, senkit nem érhet előny vagy hátrány abból, hogy pénztára mikor, milyen árfolyamszinteken, milyen ütemezéssel adja át vagyonát az államnak. A módosító szerint az egységes eljárás és határidő biztosítja a vagyonátadás gyors, egyszerű és költséghatékony lebonyolítását.