Koronavírus adatok

2022. jan. 21.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Zelma, Rajmund
-7 °C
1 °C

Csalódás fogadta a reformbejelentést

2011.03.02. 13:33
Sem a piaci szereplők, sem a szakszervezetek nem fogadták jól a kormány reformbejelentéseit. A bankadó megtartása 2013-ban, illetve a gyógyszerkassza tervezett csökkentése jelentős eladói hullámot indított el a hazai értéktőzsdén. A közoktatási rendszer és a nyugdíjrendszer átalakításának ötlete, valamint a közösségi közlekedést érintő kérdések a szakszervezeteknél vágták ki a biztosítékot.

„Nagyon meglepődtünk és csalódottak vagyunk. Ha nem ülünk le tárgyalni, nem is lehet semmilyen megegyezés” – mondta Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke a bankadó meghosszabbításáról. Erdei az Orbán-csomag keddi kihirdetése után úgy fogalmazott: a bankadó ügyében legutóbb tavaly kora ősszel tárgyaltak a kormánnyal, ekkor az elosztás módjáról volt szó, ezzel kapcsolatban azonban nem sikerült egyezségre jutniuk (ezzel arra reagált, hogy a reformok meghirdetésekor a kormány képviselői azt mondták: azért maradt a bankadó, mert nem tudtak megegyezni a bankokkal).

Másról volt szó

Az eredeti szándék kétéves bankadóról szólt, és arról, hogy 2012-től a magyar bankadó mértéke a lassan kialakuló európai mértékhez közelít. A piac mellett a bankok is ebben bíztak. Elemzők szerint ugyanakkor a bankadó megemelése nem túl nagy meglepetés, hiszen ezt már korábban pedzegette a kormány.

„A bankadó kétélű fegyver, itt már nem rövidtávról, hanem középtávról van szó" - hívta fel a figyelmet Erdei. Szerinte a bankadó és a magas céltartalékok miatt a pénzintézetek a tőkére nehezedő nyomás miatt nem tudnak megfelelően hitelezni. Szavai szerint egyértelmű csapdahelyzetről van szó, a bankadó megakadályozza a gazdasági fejlődést is.

A bejelentések nagyjából évi 15 milliárdot vesznek el csak az OTP profitjából, a bankpapírok célárát máris lejjebb vitte a Goldman. Nem csoda, hogy a tervek ismertetése óta, második napja esik az OTP-részvények árfolyama a tőzsdén.

Gyógyszergyári mellékhatások

A kormány keddi bejelentése – miszerint 83 milliárd forinttal, majd további 37 milliárddal kurtítanák meg a gyógyszerkasszát jövőre – a Richter és az Egis részvényeit is megviselték. A gyártókkal történő egyeztetések áprilisban indulnak csak el, a változások pedig júliustól lépnek életbe. Az Egis és a Richter szempontjából ennek következtében a lehető legrosszabb forgatókönyv valósul meg, a befektetők a bizonytalanságot viselik a legrosszabban.

 Pozitívabban áll a csomaghoz a Magyar Gyógyszerészi Kamara. „Kíváncsian várjuk az új gyógyszer-támogatási rendszer júliusi bevezetéséhez vezető egyeztetéseket" - reagált Horváth Tamás az MGYK elnöke. Elmondta: örömmel fogadták, hogy a nemzetgazdasági és a nemzetierőforrás-minisztérium is konzultációt kezdeményez az érintett szakma képviselőivel. A gyógyszerészi kamara azt szeretné, hogy olyan intézkedések szülessenek, mellyel nem nőnek a betegterhek és nem romlik az egészségügyi ellátás színvonala sem. Fontos továbbá, hogy a gyógyszertárak árréstömege se csökkenjen, mert ez is az ellátás romlásához vezetne, vélte Horváth.

Teljes bizonytalanság

A rezsiköltségek befagyasztásáról szóló ötletet az Index által megkérdezett szakmai szervezetek egyelőre nem kívánták kommentálni, ugyanis egyáltalán nem tudni, hogy pontosan mit jelent. A gáz és az áram áráról már most is Fellegi Tamás fejlesztési miniszter dönt, az energetikai törvénymódosításoknak köszönhetően erről nincs egyeztetési kötelezettsége sem. Legutóbb az Országgyűlés gazdasági bizottsága adott be egy módosítót, amelyben a távhő árának megszabását is a miniszter jogkörébe sorolnák.

Az energiaárak befagyasztásának elvi lehetősége tehát megvan, a kérdés csak, az hogy az iparág mely szereplőjével szeretnék lenyeletni az így keletkező veszteséget. Tarlós István főpolgármester korábban azt mondta, a távhődíjak befagyasztásával összeomlana a Főtáv. A korábbi ármoratóriumok tapasztalatai azt mutatják, hogy hosszú távon mindenképpen a fogyasztók fizetik ki a szolgáltatók felhalmozódó veszteségét.

Zavaros a nyugdíjrész

„Zavaros nyugdíjtisztogatási elméletükkel százezrek életét kockáztatják felkészületlen, tájékozatlan döntéshozók, ezért az érdekvédelem azonnali egyeztetést követel” - közölte a tervezet nyugdíjakat érintő intézkedéseivel kapcsoltaban a vegyipari szakszervezet (VDSZ). A csomag "átalakítaná a rokkanttá nyilvánítási rendszert, felülvizsgálná a korendedményes nyugdíjak rendszerét".

Korengedmény, korkedvezmény

A szervezet fokozott igénybevételével járó, az egészségre különösen ártalmas munkát végzők a rájuk irányadó öregségi korhatárhoz képest korábban vehetik igénybe öregségi nyugdíjukat. Ez a korkedvezményes nyugdíj.

A korengedményes nyugdíj megállapítását és folyósítását a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás alapozza meg. Ehhez szükséges szolgálati idő megszerzése, a meghatározott életkor betöltése (57. életév), valamint a rendeletben meghatározott biztosítási jogviszonynak a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése.

Szerintük a döntés-előkészítést minősíti, hogy még a kormánytagok is keverik a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíjrendszer fogalmát, ezért nem tudni melyiket akarják eltörölni. Az érdekvédők elképzelni sem tudják, milyen új életpályamodellt javasolhatnak a döntéshozók azoknak az embereknek, akik évtizedek alatt belefáradnak, kis híján belerokkannak a veszélyes, egészségre ártalmas munkába, ahonnan a korkedvezményes nyugdíj az egyetlen kivezető út.

Hiányoznak a részletek

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint is hiányoznak a részletek, és inkább a régi elképzelések megismétlését tartalmazza a terv. Az elnök szerint életveszélyes a korengedményes nyugdíj megszüntetésének terve, mert ilyen magas munkanélküliségi ráta mellett létkérdés, hogy a munkavállalók ne egyenesen az utcára kerüljenek, hanem a megélhetésükhöz szükséges ellátás valamilyen módon biztosítva legyen. A kormánynak fel kellene ismernie, hogy mindaddig, amíg ilyen a munkaerő-piaci helyzet Magyarországon, tovább kell vinni a korengedményes nyugdíjat, hangsúlyozta Borsik János.

A korengedményes nyugdíj lehetőségével az tud élni, aki a munkáltatójával meg tud állapodni abban, hogy a rá irányadó nyugdíjkorhatár előtt legfeljebb öt évvel nyugdíjba kíván menni. A munkáltatóval való megállapodás azért lényeges, mert annak a tényleges nyugdíjba vonulás időpontjáig esedékes járulékokat előre meg kell fizetni a munkavállaló után.

Nem egyeztettek

Borsik János aláhúzta: zavaros a közmunka átszervezése is, ezenkívül stratégiai, a munka világát jelentős mértékben ösztönző elképzelések továbbra sincsenek. Szerintük a demokratikus és normális eljárás az lenne, ha a kormány egyeztetne a munkaadókkal és munkavállalókkal ezeknek az elképzeléseknek a részleteiről. Ugyanakkor emlékeztetett: most szerdán lesz három hónapja, hogy plenáris ülést tartott az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT).

Nem tetszik a csomag oktatásra vonatkozó része a Pedagógusok Szakszervezetének. „Elfogadhatatlannak tartjuk a tankötelezettség tizenöt éves életkorra történő leszállítását” - közölte az érdekvédelmi tömörülés kedden. Szerintük ennek az elképzelésnek a végrehajtásához jelenleg nem áll rendelkezésre semmilyen iskolatípus, hiszen a hatéves korban kötelezően megkezdett tankötelezettség a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése után tizennégy éves életkorban befejeződik. A szakszervezet elfogadhatatlannak tartja ezt az elgondolást azért is, mivel lehetővé teszi, hogy akár több százezer fiatal lépjen úgy ki az iskolarendszerből, hogy nem rendelkezik semmilyen szakképzettséggel.

Leépül a közoktatási ellátórendszer?

A Pedagógusok Szakszervezete az iskolarendszerből való kilépést, bármilyen életkorban is, akkor tartja elfogadhatónak, ha az érintett legalább rendelkezik egy szakképzettséggel, hogy esélye legyen a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre. A lépés szerintük szűkíti a rendelkezésre álló beiskolázási helyeket, elsősorban a középiskolákba való bejutás lehetőségét. Az intézkedések együttesen azzal a következménnyel járhatnak, hogy leépül a közoktatás ellátórendszere, iskolákat, kollégiumokat zárnak be, és tömegesen bocsátják el a közoktatásban foglalkoztatottakat. A Pedagógusok Szakszervezete felszólítja a kormányt, hogy a gazdasági stabilizációt ne az ingyenes és kötelező közoktatási ellátórendszer terhére alapozza.

„A közoktatásból történő forráskivonás lehet, hogy rövid távon csökkenti az állami kiadásokat, azonban már középtávon is megállíthatja a gazdasági fejlődést, szűkítve a rendelkezésre álló felkészült szakembergárdát” – véli a szakszervezet.

Megszorító csomag

Gaskó István, a Liga szakszervezeti szövetség elnöke „Orbán megszorító csomagnak” nevezte a tervezett intézkedéseket. Kifejtette: a napvilágot látott információk még nem elegendőek a helyzet pontos megítéléséhez, ugyanakkor a tervezett lépések várhatóan lehetetlen helyzetet teremtenek a például a közösségi közlekedésben és a nyugdíjrendszerben, valamint az sem látszik, hogy a gyógyszertámogatás csökkentése mekkora áremelkedést generál. Nem derült ki az sem, hogy a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatától milyen eredményt vár a kormány, mint ahogyan az sem, hogy az így felszabaduló munkaerőt hogyan fogja elhelyezni, mondta Gaskó István.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke is azt mondta a Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes által ismertetett ütemtervből hiányzott, hogy mikor egyeztet a kormány a szakszervezetekkel, és az is, hogy milyen konkrét intézkedésekkel érik el a kijelölt célokat. Az MSZOSZ elnöke elmondta: átfogó, szerkezeti reform egyedül a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban hangzott el, ennek lényege, hogy senki ne menjen el hamarabb nyugdíjba mint a rá irányadó nyugdíjkorhatár. Aláhúzta: a nyugdíjrendszernek fenntarthatónak, de egyben rugalmasnak is kell lennie. Pataky Péter meglepőnek nevezte a táppénz-rendszer átalakítását, és elmondta azt is: nem látszik, hogyan lesz a kormányzati ciklus végéig háromszázezer új munkahely.

Nincs más út

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke azt mondta: a munkavállalóktól várhatóan kőkemény áldozatot követelnek az intézkedések, de az ország jelenlegi helyzetében ez a kisebbik rossz, hosszabb távon sokkal nagyobb problémát jelentene, ha nem csökkenne az államadósság. „Nem vagyunk boldogok, nem lesz fáklyásmenet, de azt is látjuk, hogy nincs más út” - tette hozzá. Megerősítette: az államadósság csökkentésének célját a szakszervezet maximálisan támogatja. Ugyanakkor kérdésnek nevezte, hogy kíván-e egyeztetni a kormány a szakszervezetekkel a tervezett törvényalkotási lépésekről. Egyelőre ennek nincs nyoma - mondta.

Nem ördögtől való

Kuti László az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke szerint nem ördögtől való ötlet a rokkantsági nyugdíjak felülvizsgálata, de érdemi megoldást csak az jelent, ha a reaktiváltak azonnal megfelelő munkahelyhez, munkához jutnak, különben a jelenleginél sokkal nagyobb probléma fog keletkezni, ami adott esetben többe is kerül. A megismert elképzelések alapján úgy tűnik, hogy sikerül a közösségi közlekedést és az egyéni közlekedést összehangoltan ellehetetleníteni és megdrágítani, anélkül, hogy bármilyen elképzelés, vizsgálat lenne a fuvarozás költségei növelésének árfelhajtó hatásáról.

Varga László,  Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF)  kiemeli: a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer, az oktatás- és egészségügy felsejlő változásai komoly tárgyalásokat igényelnek, és elfogadhatatlan, hogy a közszolgálati munkavállalók és az őket képviselő szakszervezetek olyan fontos változásokról, mint például a korengedményes nyugdíjak megszüntetése, vagy a lehetséges közszolgálati életpálya modellek kidolgozása, a sajtóból szerezzenek tudomást.



  • Vennék
  • Hírek