Fájdalmas lenne a távhőárak befagyasztása

Ha a parlament a távhőárak befagyasztásáról dönt, akkor az önkormányzatok terhei nőnek majd, jelentette ki Csonka Tibor a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MaTáSzSz) alelnöke. Az olcsó távfűtés az MaTáSzSz-nak is érdeke, hiszen minél többen érzik versenyképesnek a távhőt más fűtési módokkal szemben, annál többen állnak át a távfűtésre. Az árbefagyasztás azonban a fennálló egyensúlyt kockáztatja.

"Ennek egyik kirívó példája az előző az előző kormányzati ciklusban jóváhagyott Robin Hood-törvény, amelynek egyik fejezetével részben államosították a lakossági távhő árszabályzását azzal a téves kiindulással, hogy a távhőszolgáltatásért felelős önkormányzatok nem képesek saját hatáskörükben az árak kordában tartására" – mondta Csonka.

A fogyasztói árképzés teljes államosítása a fogyasztók érdekeire való hivatkozással életszerűtlen rendszert hívhat életre, ugyanakkor a szolgáltatók hosszú távon ellehetetlenülnek. A távhőcégek többsége negyedévente korrigálja az árait a szabadpiaci gázárakkal, a kormány által most javasolt éves távhőár meghatározás ezzel nehezen összeegyeztethető.

Ráadásul a cégek nyár elején kötik meg az éves gázszerződéseket, így például a tavaly nyári gázármoratórium pozitív hatását sem tudták élvezni, hiszen a többség akkor már a szabad piacon érvényes szerződésekkel rendelkezett. A jelenlegi bizonytalanság hasonló dilemma elé állítja a cégeket.

Szerintük ha az állam beavatkozással kívánja segíteni polgárait, akkor a távhőárak területén a szabályozás helyett az ellenőrzés funkcióját lenne ésszerűbb fejleszteni. Ehhez azonban nagyobb állami, szakértő apparátusra lenne szükség.

"A távhőárak sztenderdizálása nem lenne ésszerű, mivel a távhőpiac inhomogén, nem lehet egységes árszabályozással kezelni. Egyes cégek és önkormányzatok nyertesei lennének az egységes áraknak, másokat padlóra vinne" - vélte Csonka Tibor, a Debreceni Hőszolgáltató vezérigazgatója.

"Önmagában támogatható az a kormányzati szándék is, hogy a jelenlegi kát támogatási rendszer helyett jobb, igazságosabb rendszer jöjjön létre, a jelenlegi Lázár János által beadott javaslat azonban ezzel ellentétes hatást fog kiváltani" – mondta Csonka. A konkrét javaslatokat megalapozó helyzetértékelések több ponton valótlanok és eltúlzottak, pontatlanok, alighanem egyes érdekcsoportok lobbitevékenyégének eredményei.

Németh István, a körmendi Regionális Hőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: az állam igazán a biomassza oldalán tudna beavatkozni a lakossági távhő árába, a hazai erdők 60-70 százaléka állami erdőgazdaságok tulajdonában van, a kitermelt 5-7 millió tonna fának pedig csupán 30 százaléka ipari, a fennmaradó rész tűzifa.

Csonka szerint a tervezett szabályozás oda vezethet, hogy 2020-ig egyetlen bioerőmű sem épülne Magyarországon. A megtérülés jelentős csökkentésével nem lehet komolyabb befektetői szándékra számítani a szektorban.