Az unió ellenére lesznek új MNB-tagok

Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint nem fogja megakadályozni az MNB új monetáris tanácsi tagjainak kinevezését az euróövezeti központi bank vezetője által a magyar jegybanktörvény módosításával kapcsolatban csütörtökön kifejtett bírálat.

Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az eurójegybank "nagyon elégedetlen" a magyar kormány által e kérdésben elfoglalt állásponttal.

A Goldman Sachs (GS) pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői csütörtök esti kommentárjukban - kiemelve, hogy Trichet a Magyarország elleni uniós jogi eljárás lehetőségét is felvetette - "negatívnak" nevezték a fejleményt, véleményük szerint ugyanakkor az EU-fellépés fenyegetése sem fogja megakadályozni, hogy "a kormány és a parlament kinevezze" a négy új monetáris tanácsi tagot.

A GS londoni elemzői szerint az is valószínűtlen, hogy az új tagok távozni kényszerülnének tisztségükből, ha az esetleges uniós jogi eljárás azt állapítja meg, hogy Magyarország a monetáris tanácsi tagok kinevezési eljárásának módosításával EU-jogszabályt sértett.

A Trichet-nyilatkozat azonban "egyértelműen mutatja", hogy az EKB szerint a módosítás potenciálisan az MNB függetlenségének csorbulásával jár, aminek negatív következményei vannak a magyar jegybank hitelességére is - vélekedtek a Goldman Sachs citybeli szakértői.

A ház szerint az EU-nak nagyon kevés ideje maradt a cselekvésre. A magyar kormány az "ellentmondásos" médiatörvény ügyében engedett az unió nyomásának, és úgy döntött, hogy felülvizsgálja a legvitatottabb előírásokat.

Ezúttal azonban a magyar parlament már a jövő héten szavaz az új monetáris tanácsi kinevezésekről - vagy legalábbis időben ahhoz, hogy az új tagok a március 28-ai kamatdöntő ülésen már részt vehessenek -, és az új monetáris testületi tagok tisztségükben maradnának akkor is, ha az EU-bizottság "valamikor a jövőben megnyerné az esetleges jogi eljárást" - jósolták a Goldman Sachs elemzői.

A GS szerint akár két évbe is beletelhet, mire az EU-bíróság végleges döntésre jut az ügyben.

Mit csinálnak majd az új tagok?

A londoni elemzői közösségben jó ideje vita tárgya, hogy a monetáris tanácsi tagok kinevezési rendjének módosítása nyomán várható-e a testület pénzügypolitikai irányvonalának enyhülése, és ennek nyomán az MNB eddigi szigorító ciklusának visszafordítása.

A Capital Economics, a City egyik vezető befektetési és pénzügyi tanácsadó csoportja például rendre azt jósolja elemzéseiben, hogy az MNB monetáris testülete márciustól enyhébb alapállásúvá válhat, és a magyar jegybank alapkamata az év végére a mostani 6 százalék alá süllyedhet. A Capital Economics jelenleg érvényes előrejelzésében 5,50 százalékos idei év végi MNB-kamatszint szerepel.

Az RBC Capital Markets globális befektetési csoport londoni részlegének felzárkózó piaci elemző stábja minapi magyarországi tájékozódó megbeszéléseiről e héten Londonban kiadott összegzésében azt írta, hogy az MNB nézetei szerint minden új monetáris tanácsi tag köteles a jegybank megbízatásában szereplő árstabilitási célkitűzés teljesítéséért dolgozni.

A cég elemzői azonban megerősítették azt a véleményüket, hogy a módosított jelölési rend alapján kinevezett négy új monetáris tanácsi tag "valószínűleg nagyobb rokonszenvvel viseltet majd a kormány azon álláspontja iránt, hogy a kamatszint már elég magasra, sőt túl magasra emelkedett".

Az RBC Capital Markets szerint a testületben többségbe kerülő új tagoknak elvben lehetőségük lesz az eddig végrehajtott 0,75 százalékpontnyi MNB-kamatemelés legalább egy részének visszafordítására, és a cég londoni elemzői úgy vélik, hogy egy ilyen lépésnek "van is bizonyos kockázata" az év későbbi szakaszában.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális befektetési kutatórészlegének minapi helyzetértékelése szerint viszont a magyar kormány jelenlegi kommunikációja alapján "valószínűtlennek" tekinthető, hogy az új monetáris tanácsi tagok belépése a magyar pénzügypolitika visszafordulását eredményezné. A cég szakértői szerint a jegybanki függetlenség tiszteletben tartására tett legutóbbi kormányzat ígéretek esetleges megszegésének potenciális ára - a hitelességvesztés, a kockázati árazások emelkedésének költsége és a forint gyengülése - a "megfontolatlan" monetáris tanácsi kinevezések ellen szól.

A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays Capital szakelemzői ugyanerről a kérdésről nemrégiben kiadott előrejelzésükben lehetségesnek nevezték, hogy a monetáris testületi tagok kinevezési rendjének módosulása nyomán a kormánynak nagyobb befolyása lesz a kamatdöntő szavazásokra. A cég londoni szakértői hozzátették ugyanakkor: óvakodnának attól, hogy ezt az eddigi kamatemelések visszafordításának "katalizátoraként" értékeljék, mivel az MNB megbízatása az infláció mérséklésére szól, és ennek "fegyelmező erővel kell hatnia" az új tagokra is.

A Barclays Capital szerint ha a befektetők úgy érzékelik, hogy a magyar pénzügypolitika "helytelen irányú fordulatot vett", a forint nyomás alá kerülhet, aminek viszont "negatív következményei lehetnek a kormány politikai támogatottságára".