Új frontokat nyitott a kormány

Nem hoz megváltást a Széll Kálmánról elnevezett Orbán-csomag. Elemzők már korábban is arról beszéltek, hogy alaptalannak tűnnek a tárca növekedésre vonatkozó várakozásai. A Raiffeisen Bank elemzője szerint a csomagban több az olyan intézkedés, ami dinamizálás helyett amortizálja a legfrisebb adatok szerint jelentősnek amúgy sem nevezhető növekedést.

Azt, hogy intézkedések inkább visszafogják, mintsem élénkítik a növekedést, utolsóként a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) látta be, amikor gyakorlatilag hivatalosan is 3-3,5 százalékra módosította a nagyon jól csengő, korábban (legutóbb a Széll Kálmán terv bemutatásakor) 4-6 százalékra belőtt növekedési vízióját.

Az UniCredit bank bécsi elemzőinek egy telefonkonferencián a tárca a sokkal reálisabb növekedési pálya felvázolása mellett azt is elismerte, hogy gőzerővel folyik a munka az Orbán-csomag részleteinek a kidolgozásán, ezért a következő hetekben újabb részletek várhatók az intézkedésekről – ígéri az NGM.

Újdonság azért erre a hétre is jutott: a stabilizációs csomag angol változatából többek között kiderült, hogy a minimálbérnél alacsonyabb összegben maximálnák a munkanélkülieknek fizetett járadékot, és hasonló plafont vezetnének be a szociális segélyekre.

A külföldieknek szánt változat nem csak részletesebb volt a magyar közvéleménynek szánt terveknél, hanem őszintébb is: a kormány a megszokott ekézést félretéve elismerően szólt a Bajnai-kabinet bizonyos lépéseiről. (Ilyesmi nem először fordul elő, legutóbb botrány is lett belőle.)

A kidolgozatlanság egyébként alátámasztja azt a véleményt, miszerint a stabilizációs csomagot az EU-IMF, esetleg az OECD aktív közreműködésével dolgozták ki. Mindez magyarázatot ad az operatív részletek hiányára – a tárca a héten jelezte is, hogy a sajtóhírekkel ellentétben nem létezik a részleteiben is kidolgozott Orbán-csomag –, ugyanakkor érdekes megvilágításba helyezi a kormány korábbi, nemzetközi intézményekkel szembeforduló szabadságharcos indulatait és megkérdőjelezi a kabinet önállóságát.

	9. heti záró	10. heti záró
BUX	22 936	22 239
OTP	5575	5477
Mol	24 300	22 620
Richter	37 675	37 500
Magyar Telekom	570	570

Baráti iszony

A fentebb említett telefonkonferencián az is kiderült, hogy a tárca hosszabb távon is három százalék körüli inflációval számol. Ez jelzi, hogy feltehetően végleg lekerült a napirenderől az inflációs cél felemelésének terve.

Ez azonban nem jekenti azt, hogy az NGM-ben megbékültek a következetesen inflációellenes monetáris politikát követő jegybankelnökkel. Sőt, Simor András legutóbbi nyilatkozata alapján is egyértelmű, hogy a viszony mára nagyon eldurvult az MNB és a kormány között. A bankelnök arról számolt be, hogy a kormány informálisan lemondásra szólította fel majd a „harc eldurvulásával" fenyegette meg.

A bankon belüli háborút azonban Simor egyelőre megúszhatja, legalábbis, ami a monetáris politikát illeti. A parlament gazdasági bizottsága ugyanis olyan korábbi MNB-s munkatársakat jelölt a monetáris tanácsába (mt), akiket az elemzők is pozitívan fogadtak. Az viszont továbbra is találgatásokhoz vezet, hogy a kormány kikkel tölti fel az mt-ben üresen hagyott két státuszt.

Új a nap alatt

A kormány beharangozta a rezsiköltségek befagyasztását is, részletek azonban itt sincsenek. Egy elemzés szerint a gáz, a távhő és az áram árának befagyasztására talán, a víz a szennyvíz és a közös költség kiadások emelkedésének megállítására alig látszik lehetőség.

A rezsi befolyásolása mellett a versenyszféra bérpolitikájában is érvényesítené akaratát Orbán. Egy törvényjavaslat a cégeket arra kényszerítené, hogy az ajánlásokat megfogalmazó (tehát nem kötelező érvényű) Országos Érdekegyeztető Tanács béremelésre vonatkozó javaslatát mindenképpen tartsák be. A tervezet szerint aki nem emelte a dolgozók fizetését a 2011-re javasolt 4-6 százalékkal, az elveszíti az állami támogatások lehetőségét (hogy ez milyen területeket érintene pontosan, egyelőre nem derült ki).

Persze a munkavállalók elkeseredettsége is érthető: egy tanulmány szerint száz emberből negyven veszített nettó béréből az új adószabályokkal, egyesek pénzük több mint tizedét.

A helyzetet tovább bonyolítaná a kormány alkotmánytervezete. Eszerint ugyanis az adó- és nyugdíjszabályokat csak a szavazáson megjelent képviselők kétharmados támogatásával lehetne átírni, tehát a kétharmados fidesz-korszak utáni időkben egy-egy apróság módosítását is hosszadalmas politikai alkudozások előznék meg.