Japán, Líbia, Brüsszel, Gödöllő

Csonkasága miatt magyar szempontból kissé érdektelennek tűnhetett ugyan a hét, amit a gazdaságban nemzetközi szinten nyilván a japán események domináltak, pedig akadt azért jó néhány, biztos folytatással bíró hír.

A nálunk ünnepi hétvégéhez csatlakozott hétfőn, így nem sok figyelmet kiváltva jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy megérkezett Brüsszelből a különadók ügyében a bizottsági felszólítás: a jogsértési eljárás első lépéseként kért magyarázatot azért tartják szükségesnek, mert "a távközlési szolgáltatókra kivetett különadóból származó bevétel nem az ágazat igazgatási és szabályozási költségéhez járul hozzá, így nem egyeztethető össze az uniós távközlési szabályozással". A lépés távolról sem meglepetés, a kezdetektől fogva egyértelmű: a távközlési cégekre kivetett különadó könnyen ütközhet azzal a közösségi előírással, miszerint a szektorból beszedett különadót csak a szektor fejlesztésére lehet felhasználni. Brüsszel ezzel együtt vizsgálja még a pénzügyi és energetikai különadót is, de ezekre a mostani levél még nem vonatkozik.

A válságadók miatt Schmitt Pál is kapott megjegyzést németországi látogatásán: Angela Merkel kancellár szerint lehet, hogy szükség van a válságadók jelentette bevételre, de lehet, hogy hosszú távon azok több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hoznak. (Fellegi Tamás fejlesztési miniszter pedig Moszkvában tárgyalt a héten, de egyik fontos ügyben – Malév, gázszállítások, Mol-Szurgut – sem sikerült áttörést elérni.)

Ha már adók, a hét utolsó "rendes" munkanapján, pénteken az Index közölte először: az iparűzési és más helyi adók központosítására készülhet a kormány. A súlyadót és esetleg az idegenforgalmi adót is érintő, volumenében így összesen 600 milliárd forinthoz közelítő tervekről már nemcsak pletykálnak a polgármesterek, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége már kapott olyan tájékoztatást, amiből kiderül: az önkormányzati feladatok átrendezésével az körvonalazódik, hogy az iparűzési és a gépjárműadó terhére szervezi meg a kormány az államosított alapoktatás támogatását.

Távhő, táppénz, moratórium

A nálunk szerdán indult munkahét a parlamentben gazdasági törvénykezési rohamot hozott: döntöttek a távhő árának befagyasztásáról, a költségvetési szabályok lazításáról, a kilakoltatási moratórium június végéig való meghosszabbításáról és a táppénzmaximum felezéséről is.

Míg a fentieket a legkevésbé sem, a tőzsdét és egyéb hazai gazdasági történéseket már komolyan befolyásolták a nemzetközi események: a múlt pénteki japán földrengés nemcsak a politika és a közérdeklődés fókuszába kerülve nyomta el – legalábbis átmenetileg – a líbiai polgárháborús helyzetet, hanem gazdasági jelentőségét tekintve is. Gazdasági szempontból ez továbbra is így maradhat, a japán károk összegzése és a helyreállítási munkák idejére, költségére vonatkozó becslések fontosabbak lehetnek a tőzsdéknek és világgazdaság egészének, mint Líbia sorsa.

Japán, Japán, Japán

A japán helyzetre vonatkozó számítások az elmúlt hét során is folyamatosan változtak, az első kárbecslések sajnos túl optimistának bizonyultak. Pénteken már nem volt túlzás arról írnunk: derékba törhet a japán a gazdaság, a károk akkor is meghaladják a 180 milliárd dollárt, ha a Fukusimában nem romlik tovább a helyzet. Az újjáépítés kétszázmilliárd dollárba kerül az államnak, a gazdaság talán csak 2012 elején kezd ismét növekedni. Több európai gyárban is fennakadást okoz a japán helyzet az alkatrészhiány miatt, az Opel két egységében is műszakokat törölnek el. Eközben menekítik munkatársaikat Japánból a nemzetközi cégek, amelyek az erőműkatasztrófa eszkalálódásától tartanak.

A csak három napot nyitva tartó tőzsdén szerdán úgy tűnt: a hétfő-keddi szünettel talán sikerült megúszni a japán tőzsdepánik a világon keresztülfutó hatását. A BUX pluszban indított, de végül már aznap is kisebb mínuszban zárt, igaz, alig pár tizedszázalékos volt az esés, ahogy végül a hét egészében is csak minimális, 78 pontos csökkenést mutatott az index. A táblázatból jól látszik, hogy az egyes cégek eltérően reagáltak, a Mol – támogatva meg nem erősített hírrel is, miszerint megvennék a második legnagyobb lengyel olajfinomítót – több mint 400 forintot drágult is a héten, míg az OTP és a Richter esett. A Molhoz – és persze az arab forrongásoktól hajtott olajárakhoz – kapcsolódik , hogy újra emelkedett az üzemanyagár, ezúttal az elmúlt hetekben sorra történelmi csúcsokat döntő benzin nem drágult, a gázolaj literenkénti ára azonban 5 forinttal emelkedett. Az emeléssel a gázolaj átlagára 377 forintra nőtt, így meghaladja a benzinét, ami 374-375 forint maradt. A Mol a múlt héten 5-5 forinttal emelte az árakat.

	11. heti záró	10. heti záró
BUX	22 161	22 239
OTP	5370	5477
Mol	23 050	22 620
Richter	36 780	37 500
Magyar Telekom	574	570

Japán hatása negatív volt a nemzetközi tőzsdéken is: pénteken már emelkedéssel zártak a New York-i tőzsdemutatók, de a héten a 30 vezető iparvállalat DJIA indexe 1,54 százalékkal, augusztus óta legnagyobb mértékben csökkent, míg a technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 2,65 százalékkal, az amerikai gazdaság egészét reprezentáló S&P 500-as index pedig 1,92 százalékkal gyengült.

A forint az euróval szemben lényegében stagnált a héten, szombaton pedig – igaz, ekkor érdemi kereskedés nem folyik – erősödni tudott, 272,05 körül alakultak az utolsó jegyzések. A frank ára meglehetősen kilengett, mostanra 212 forint körül alakul, de 217 forint felett is járt. A japán tragédia több okból – biztosítások beváltása, a helyreállítás várt gazdaságélénkítő hatása – a jen erősödéséhez vezetett, amin a hét legfejlettebb gazdasági nagyhatalom közös, sikeres devizapiaci intervencióval igyekezett segíteni.