Vendel
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Demján: A vasárnap vásárnap

2011.03.22. 15:06 Módosítva: 2011.03.22. 15:33
Nélkülözhetetlenek a hipermarketek, és bár az ezeket működtető külföldiek itt valóban csak piacot vettek, emiatt nem sírni kell, hanem megteremteni a hazai konkurenciát – mondta Demján Sándor az Ingatlan és Befektetés lapnak adott interjúban. A nagyvállalkozó szerint keresztény hagyomány, hogy a vasárnap vásárnap, és a plázák népszerűsége a régmúlt iránti nosztalgikus érzéseken alapul.

„A bevásárlóközpont a legkorszerűbb vásárlási forma” – mondja az interjúban Demján, aki szerint csak „fonnyadt szemlélettel rendelkező magyarok püfölik a központokat”. A nagyvállalkozó szerint plázákra és hipermarketekre egyaránt szükség van: az előbbiek egy fedett piac hangulatát teremtik meg – a kínálatuk komplexitásának érzékeltetésére említette, hogy a Westendben több az üzlet, mint a fővárosi Rákóczi úton –, utóbbiak pedig lehetővé teszik a legolcsóbb bevásárlást.

"Ezek az egységek nélkülözhetetlenek (...) a legjobb árat kínálják. Ha nem lennének hipermarketek, akkor 15 százalékkal lenne drágább átlagban az élelmiszer" – mondta Demján, aki szerint "nem sírni kell, hanem csinálni egy magyar hipermarket-láncot valakinek". A nagyvállalkozó szerint emellett a magyar gazdaságnak ki építenie azokat a kapacitásokat, amelyekkel ki tudja szolgálni a hipermarketek igényeit.

Az interjúban beszél Demján a kereskedelem vasárnapi zárva tartását szorgalmazó politikusi szándékokról is. "A vasárnap vásárnap – ez egy keresztény hagyomány. Már a középkorban is így volt, mindenki izgalommal várta, hogy megnézze a kereskedők portékáit, a mutatványosokat" – mondta, hozzátéve: a bevásárlóközpontok népszerűsége  a régmúlt iránti nosztalgikus érzéseken alapul.

Demján Sándor
Demján Sándor

Az interjúban az indulásról, a végül már több mint hatvan egységből álló Skáláról is kérdezik Demjánt. „ A legvidámabb barakk jelzőt az ország a Skálának köszönhette, hatására az áruellátás rendszere teljesen megváltozott”, mert felrúgtuk azt a sztálini szemléletű kereskedelmi elosztási rendszert, amiben a minisztériumok mellett működő szakmai bizottságok diktáltak. A Skála ehelyett megkereste azokat a hazai termelőket, akik jó minőségben tudtak szállítani.

„Általában a felesleges kapacitásokat használtuk ki, és nagyon sokszor áruval fizettünk. Narancsot, almát, de egyszer például cementet is adtunk, volt többek közt saját gyártású TV-nk, textilárunk és számos más termékünk” – sorolta a belföldi beszerzési módszereiket. Elmondta azt is, hogyan döntötték el, mit importáljanak: „egyenesen a vámosokat kerestük meg, akiktől megtudtuk, mit hoznak be, és mit visznek ki az országból, ez volt a piackutatás”.