Az állam a gazdasági növekedésünk kockázata

A Kopint-Tárki jelentése leszögezi: a Széll Kálmán Terv részleteinek hiánya miatt egyelőre nem ítélhető meg, hogy a programban vállalt intézkedések végrehajthatóak lesznek-e.  E mellett a növekedés szinte minden elemét erős bizonytalanság övezi, közte a lakossági fogyasztás és a beruházások dinamikájának alakulását is.

Az intézet 2011-ben 3 százalékos GPD-növekedést és 3,9 százalékos inflációt prognosztizál. Úgy véli, hogy idén a munkanélküliségi ráta 11 százalékos lehet, a nettó keresetek pedig 1,3 százalékkal növekedhetnek. A magánfogyasztás 1,8 százalékkal, az export 9, az import pedig 8,1 százalékkal növekedhet. A bruttó államadósság idén a GDP 75 százaléka lehet.

Palócz Éva vezérigazgató az intézet sajtótájékoztatóján kiemelte: a visegrádi országok közül Magyarországon volt a legnagyobb a gazdaság visszaesése. A 3 százalékos növekedést a gazdaságban meglévő egészséges visszaépítő mechanizmus miatt el lehet érni, de sok a kockázati tényező.

A magánfogyasztás alakulása kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy idén a háztartások jövedelme jelentősen nő a tavalyihoz képest. Egyrészt az adóváltozások miatt, amely hozzávetőleg 400 milliárd forintnyi plusz jövedelmet hagy a lakosságnál; másrészt pedig a becslések szerint plusz 300 milliárd forintot jelent az állami nyugdíjrendszerbe visszavezetettek számára kifizetendő reálhozam, és még ezekhez járul a béremelés hatása.

A vezérigazgató szerint nehéz megítélni, hogy ezt a többletjövedelmet mire használják majd a háztartások, de vélhetően  nőhet a fogyasztás is. A közösségi fogyasztás tovább csökkenhet idén, a beruházásoknál viszont 2011-ben több évi csökken után némi növekedés jöhet. A beruházások kapcsán megjegyezte: súlyos probléma, hogy az állami beruházásokat nem tervezik hosszú távra, így a magángazdaság szereplői nehezen tudják követni őket.

A munkaerő-piacról szólva kiemelte: a munkanélküliségi ráta emelkedett, a közmunkaprogramok elindításával a közszférában vissza lehet állni a korábbi foglalkoztatási szerinte, a versenyszférában pedig csekély foglalkoztatási növekedés tapasztalható.

Bár pénzpiaci folyamatokat illetően az előrejelzéseket bizonytalanság jellemzi, a magyarországi pénzügyi folyamatok óvatos optimizmust jeleznek a befektetők részéről. Bíztató, hogy a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány folyamatosan emelkedik, eléri a válság előtti szintet - emelte ki.

Az intézet 275 forint körüli euróárfolyamot és a hosszú lejáratra szóló kamatok jelenlegi 7 százalékos szintjének fennmaradását várja. Ha a gazdaságpolitikai nem követ el valami "súlyos melléfogást", akkor pénzpiaci oldalról a növekedés megalapozott lehet - húzta alá.

Bartha Attila kutatási igazgató a kelet-közép-európai országok gazdasági kilátásairól szólva azt emelte ki, hogy az euró bevezetésére kevés országban van tartósan jó esély, hiszen a hiánycsökkentés lassú, elhúzódó folyamat lesz. Azokban az országokban pedig, ahol viszonylag kedvezően alakul a hiányszint, ott az inflációs nyomás jelent egyre nagyobb problémát. E mögött az élelmiszer- és az energiaárak emelkedése áll - mondta.

Hangsúlyozta: ha 2011-ben és 2012-ben nem áll be váratlan törés, akkor a régióban viszonylag erős, gyorsuló gazdasági növekedés mellett fokozatosan és lassan mérséklődnek az egyensúlyi problémák. A kérdés az - fűzte hozzá -, hogy az inflációt mennyire tudják kézben tartani az egyes országok jegybankjai. Várható, hogy a régióban emelkednek a kamatszintek - mondta.

Nagy Katalin, a Kopint Konjunktúrakutatási Alapítvány ügyvezető igazgatója a világgazdasági fejezetről szólva elmondta: a világgazdasági kockázatok erősödése miatt arra számítanak, hogy a 2010-es növekedési teljesítmények nem ismétlődnek meg idén, lassul a növekedés Európában és az USA-ban is.

Japánról szólva kifejtette: a természeti katasztrófa jelentős növekedési kieséseket okoz idén, de az újjáépítésnek lehet növekedésélénkítő hatása, ám ehhez jelentős állami élénkítő csomagra lesz szükség.

A globális növekedés egyik kockázati tényezője a nyersanyag-, közte nyersanyagolaj-árak alakulása - hívta fel a figyelmet. A nyersanyag és az élelmiszer árak emelkedése miatt az inflációs nyomás is erősödik idén a tavalyhoz képest - mondta még. A pénzpiacok sem nyugodtak meg, bár a helyzet stabilabb - húzta alá Nagy Katalin, hozzátéve, hogy bizonytalanságot okoz egyes euróövezeti országok adósságválsága.