A magyar kkv-k részaránya az exportban most 18 százalék. Ezt az arányt 20 fölé kell emelni, vagyis dinamikusabban kell nőnie a kkv-k exportjának, mint a nagyvállalatokénak, hangzott el a Nemzeti Külgazdasági Hivatal csütörtöki sajtóbeszélgetésén.
A külgazdasági kormányszerv vezetői szerint nagyjából 2500 olyan kis- és középvállalkozás van, ami rendszeresen végezhet exporttevékenységet, így ebben a szektorban nem lehetetlen a tíz százalék fölötti exportnövekedés. Emellett öt-hatszáz olyan középvállalkozás van, ami elég erős, hogy akár világpiaci szinten versenyképes legyen.
A kis- és középvállalkozások körében nem a tőkehiány a legnagyobb baj, hanem az információhiány és a menedzsment-ismeretek hiánya. Valamint az, hogy nincs elég ember a külgazdasági tevékenységre: egy felmérés szerint az átlagos kkv-nál 0,25 ember foglalkozik exporttal, vagyis minden negyedik cégnél egyetlen fő.
Van megoldás
A hivatal kkv-tanácsadói ebben tudnak segíteni; a 155 fős szervezetnek minden megyében lesz tanácsadója, a régióközpontokban pedig irodája - mondta Dobos Erzsébet elnök.
A külgazdasági hivatal egyébként nem jogutódja a múlt év végéig állami külgazdasági ügynökségként működő ITD Hungarynek, azzal jelenleg is folyik az átadás-átvétel. A külügyminisztériummal közreműködve fenntartott külgazdasági szakdiplomata-hálózat megmaradt, de átalakítják, ez a munka jelenleg is folyik.
A hivatal vezetői bejelentették: lényegében elkészült a külgazdasági stratégia, aminek már csak a jóváhagyására várnak. Exportterületen az a cél, hogy a hagyományos piacok megőrzése mellett a közel- és távol-keleti, kelet-európai kivitelt erősítsék. Befektetésösztönzésben a nagy munkahely-teremtő képességű ágazatokra koncentrálnak, valamint az olyan cégekre, amelyek megfelelő beszállítói hátteret találnak itt.