Bár a svájci jegybank az elmúlt tíz évben 1 550 tonna aranyat értékesített, ezzel több mint megfelezve aranytartalékait, a lakosság létszámához mérten még mindig Svájcnak van a legtöbb aranya, Magyarország a lista 81. helyén áll – ismertette az aranypiac.hu az Arany Világtanács legfrissebb statisztikája alapján pénteken.
A Svájci Nemzeti Bankban tárolt 1 040,1 tonna nemzeti aranyvagyon a világon a hetedik legnagyobb, ám abból minden egyes lakosra 136,63 gramm jut. A svájciakra fejenként jutó négy uncia arany értéke nagyjából 1,1 millió forint.
A magyar lakosságra mindössze 0,31 gramm arany jutna fejenként a Nemzeti Bank 3,1 tonnás aranykészletéből, ami az aktuális árfolyam szerint még 3 ezer forintot sem ér. Magyarország ezzel a lista 81. helyén szerepel a jegybanki aranytartalék nagysága alapján.
Az Arany Világtanács adatai az első tíz, legnagyobb aranytartalékkal bíró ország - illetve az IMF - körében sok elmozdulást nem mutatnak az előző évhez képest, és az első tíz helyezett birtokolja a jegybanki aranytartalékok több mint kétharmadát.
A sor élén az Amerikai Egyesült Államok áll 8 133,5 tonnával, a második Németország 3 401 tonna, a harmadik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2 814 tonna arannyal. Az IMF készlete jelentősen csökkent egy év alatt: tavaly márciusban még 2 981,2 tonna volt.
Az első tíz között csak Oroszország helyzete változott, amelynek aranykészletei folyamatosan nőnek, s az idén -megelőzve Japánt - a 8. helyre lépett előre. Az orosz aranytartalék egy év alatt 676 tonnáról 789,2 tonnára nőtt.
Meglepően jól szerepel az aranystatisztikában a 18. helyen álló Libanon: 286,8 tonnás készlete 72,21 grammot jelent lakosonként, ami Svájc után a második legmagasabb érték.
Soha nem látott 1447 dolláros magasságba húzták csütörtökön az arany árfolyamát, miközben az ezüst piacán 31 éves rekordmagasságok dőltek. A portugál adósságválság mélyülése, a közel-keleti feszültségek és a japán atomkrízis egyaránt a biztonságos menedéknek számító arany és mostanra a hasonló okok miatt reflektorfénybe kerülő ezüst malmára hajtják a vizet. Az elsőszámú hajtóerőt azonban a Fed dollárgyengítő pénznyomtatása, az emiatt továbbra is alacsony állampapírpiaci hozamszintek és a nyersanyagárak emelkedése miatt fokozódó inflációs félelmek jelentik.