Visszájára fordult a lakossági gázfogyasztók védelmét célzó kormányzati manőver. Az állam, hogy a gázfogyasztókat megkímélje az árfolyammozgástól, a szolgáltatókra terhelte ennek kockázatát és 207 forintos szinten határozták meg az egyetemes szolgáltatásban elismert dollár árfolyamát. Vagyis függetlenül attól, hogy éppen hogy áll a dollár, az egyetemes szolgáltatóknak ezen az árfolyamon számolják el a földgáz beszerzési árát.
Biztosra mentek
A fogyasztók a rögzített árfolyam áldásos hatását akkor érezték volna meg, ha a forint tovább gyengül és az olaj ára nem emelkedik, csakhogy nem így történt, a dollár jelenleg a 190-es szint környékén tartózkodik, ami elvileg csökkenthette volna a gáz árát is – mondta el Koncz László a Főgáz vezérigazgató az energiainfo.hu által szervezett sajtóbeszélgetésen.
A szolgáltatók azonban - akik minimalizálni akarták az árfolyamkockázatot -, 207-es vagy a közeli szinten több milliárd forintos értékben nyár végéig bevásároltak dollárból, így most éppen a hatósági szabályozás miatt nehezebb kompenzálni az időközben bekövetkezett olajár emelkedést.
Kétmilliárdos veszteség
Természetesen, ha a forint újra gyengülne, akkor a rögzített árfolyam megvédené a fogyasztókat az áremeléstől. Koncz elmondta: a földgáz ármoratóriuma múlt évben kétmilliárd forint veszteséget okozott a Főgáznak, mint egyetemes szolgáltatónak, és ezen túl egymilliárd forint különadót is meg kellett fizetnie.
A hatósági ár bevezetésével kapcsolatban Ságodi Attila, a KPMG energetikai tanácsadásának partnere felhívta a figyelmet: nemzetközi tapasztalatok szerint, ha hagyják a piacon a világpiaci árakat érvényesíteni, akkor ugyan kezdetben emelkednek az árak, de ennek hatására kialakul a verseny, ami viszont az árak csökkentéséhez vezet. A Főgáz vezére szerint ez a tendencia érződik a magyar szabadpiacon is.
Ságodi szerint a gáz a megújuló-célokkal párhuzamosan, azokhoz hasonló célt tölthet be, a károsanyag-kibocsátásban pozitív a szerepe. Reális lehet az a politikai szándék, hogy a kontrollálható költségekben ne legyen emelkedés (ezek a kiskereskedelmi ár 30 százalékát teszik ki), a fennmaradó 70 százalék azonban a világpiaci ár - erre sem a magyar kormánynak, sem a piaci szereplők nem rendelkeznek ráhatással - tette hozzá Ságodi.