Koronavírus adatok

2022. jan. 21.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Zelma, Rajmund
-5 °C
1 °C

Megint jöhetnek az euróhitelek

2011.04.01. 12:10
Az euróhitelezés újraindítása, új otthonteremtési program illtve az árfolyamrögzítés is szerepel a kormány tervei között - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tárca olyan megállapodást kötne a Bankszövetséggel, ami a költségvetési célokat nem veszélyezteti, miközben segít a devizahiteleseknek, de a bankszektort sem terheli tovább.

A kormány is belátta, hogy nem lehet fenntartani az euróhitelezés bank- és ingatlanszakmai körökben sokat ostorozott betiltását, ezért az NGM most az euróhitelezés visszaállítását fontolgatja - derül ki a minisztérium sajtóközleményéből.

2009-ben a svájci frank-konstrukciók eltűnésével az euró alapú hitelezés meghatározó szerepet játszott a hazai lakáshitelezésben (a 2009-ben felvett lakáshitelek fele euró alapú volt), a kormány azonban ezt a folyamatot megakasztotta azzal, hogy teljes körűen megtiltotta a devizaalapú jelzálogjog-bejegyzést.

Az NGM közleménye szerint „a jelenlegi helyzetben megfontolandó a lakossági, lakáscélú jelzáloghitelek estén a forint mellett az euróban történő hitelnyújtás lehetőségének újbóli megteremtése.”

Elillant a jókedv

A 2008-ban kirobbanó globális pénzügyi-gazdasági válság nyomán megkezdődött a devizaalapú jelzáloghitelezés leépülése, különösen a svájci frankban denominált hitelek esetében. Ennek keretében a 2008-ban kihelyezett 850 milliárd forint összegű lakáshitellel szemben 2009-ben már csak mindössze 330 milliárd, 2010-ben ennél is kevesebb, 230 milliárd forint hitelt folyósítottak a bankok.

Ez elméletileg lökést adhat a hitelfelvételi kedvnek, persze a mostani, éves rekordokat döntögető euró-forint árfolyam mellett nem tűnik okos lépésnek euróban eladósodni, hiszen bármilyen kedvezőtlen árfolyammozgás (forintgyengülés) azonnal megjelenne a tőketartozás megugrásáaban.

Az euróhitelezést a leszorított hitelfedezeti érték is gátolhatja. 2008-ban és előtte az is előfordult, hogy a bankok az ingatlan teljes árát meghitelezték, magyarul önerő nélkül is lehetett lakást venni. Azóta szigorodott a szabályozás, most az ingatlan árának legalább negyven százaléka kell az önerő legyen, ez forinthitelnél csak huszonöt százalék, ami feltehetően továbbra is jelentős keresletet biztosít majd a forinthiteleknek.

Így nézne ki a mentőöv

Most az NGM is megerősítette azt a hetek óta keringő hírt, miszerint a bajban lévő adósokat a svájci frank árfolyamának rögzítésével segítenék ki. A nem részletezett tervek szerint valahol 200 forint alatt lenne az átváltási plafon, függetlenül a piaci árfolyamoktól. Amint az ingadozás elérne a felső határt, az adós törlesztőrészlete nem követné tovább az árfolyamot.

Ezzel persze az ügyfeleknek tartozása halmozódna föl, de a tervek szerint ezt a kedvező irányú árfolyammozgások idővel korrigálnák, így szerencsés esetben (az államháztartás tartós stabilizálódásával, a forint hosszú távú erősödésével) a halmozódó adósság eltűnhetne. Ez persze csak feltételezés, az árváltozásokat lehetetlen évekre jelezni, átmenetileg azonban az adósok terhei havi 2-10 százalékkal mérséklődnének. Arról, hogy pontosan milyen szinten rögzítenék az árfolyamot, még nem állapodott meg a kormány a bankokkal.

A bankok feltételezése szerint ez a kiegyenlítő mechanizmus a bajban lévő bő százezer adós nagyrészét kisegítené, főként azzal, hogy évekre előre kiszámíthatóvá tenné a részletfizetést.

Akiken ez sem segít, azoknak két megoldást kínálhatnak föl, ha a kormány elfogadja a bankok javaslatait. Az egyik szerint az ügyfél a bankkal együtt megpróbálja lezárni a hitelezési viszonyát; magyarán megpróbálja az ingatlanát értékesíteni. Itt azonban fontos, hogy az ingatlanok értékét - akár egy mesterséges kereslettel is élénkítve (ilyen lehet egy új lakáshitelprogram bevezetése támogatott hitelekkel)  – meg kell teremteni, ezzel biztosítva hogy az adós olyan árat kapjon a fedezeti ingatlanért, amivel kiléphet a hitelcsapdából – mondta Gyuris Dániel, a bankszövetség elnökségi tagja egy televízióműsorban.

A harmadik pillér

Akiken ez sem segít, mert mondjuk nem forgalomképes a lakása vagy már nagyon eladósodott, azoknak jöhet az otthonteremtési program, ennek részeként pedig a bérlakásprogram. Az NGM most jelezte: komolyan gondolja az otthonteremtési program újraindítását, azonban (mivel a 2,94 százalékos költségvetési hiánycél igen szűk mozgásteret hagy) ezen a téren a bankok aktív közreműködésére számít a kormány.

A programot nem részletezi az NGM-anyag, az elképzelések egy-egy részlete azonban korábban már kiderült. Ezek szerint lesz bérlakás-építési program (erről már a választási kampányban is többször beszélt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter), a tervek között szerepel a lakás-előtakarékosság ösztönzése. Kiemelt szerepe lesz a zöld otthonteremtésnek is, ami az energiatakarékos új lakások építésének, a jó minőségű építőanyagok használatának ösztönzését jelenti, azt azonban nem lehet tudni, hogy ezeket milyen forrásokból vagy milyen kedvezményekkel támogatná a kabinet.



  • Vennék
  • Hírek