Menyhért, Mirjam
17 °C
28 °C
Index - In English In English Eng

Százharmincmilliárddal lőtt mellé a kormány

2011.04.01. 09:14 Módosítva: 2011.04.01. 09:28

A  kormányzati szektor tavalyi, az európai uniós módszertan szerint számolt hiánya 1132 milliárd forint, a GDP 4,2 százaléka volt. A kormányzati szektor ESA-módszertan szerint számolt deficitje pedig az előzetes adatok szerint 1153 milliárd forintot, a GDP 4,3 százalékát tette ki – közölte (pdf) a KSH pénteken. (A Magyar Nemzeti Bank szintén péntek reggel megjelent adatai eközben azt mutatják , hogy tavaly az államháztartás nettó finanszírozási igénye a GDP 4,8 százalékát érte el, 1294 milliárd forint.)

A KSH jelentése kitér arra is: a kormányzati szektor adóssága az MNB adatai alapján a múlt év végén 21 749 milliárd forint volt. Ez az adósságállomány a GDP 80,2 százaléka.

A részletek

A tavalyi utolsó negyedévben a kormányzati szektor hiánya 208 milliárd forint volt, a negyedéves GDP 3 százalék. A kiadások a negyedik negyedévben lényegében szinten maradtak 2009 azonos időszakához képest.

A bevételek a 2009. évi 1 százalékos csökkenést követően 2010-ben 1 százalékkal nőttek. Leginkább az egyéb bevételek között elszámolt EU-transzferek, a termelési és az importadók, ezen belül az áfabefizetések növekedtek erőteljesen, utóbbi elsősorban az adókulcs 2009. július 1-jei emelése miatt.

A jövedelemadó-bevételek és a társadalombiztosítási hozzájárulások ugyanakkor jelentősen csökkentek.

A kiadások a 2009-es 1 százalékos növekedést követően 2010-ben szintén 1 százalékkal nőttek; a legnagyobb mértékben a dologi kiadások és a felhalmozási kiadások emelkedtek.

Mást vártak

Orbán Viktor miniszterelnök január 6-án még azt mondta: teljesülhetett a 2010-es államháztartási hiánycél, vagyis a deficit a GDP 3,8 százaléka lehetett. Igaz, a kormányfő szavaiból nem derült ki, hogy az uniós módszertan szerinti, úgynevezett eredményszemléletű, vagy a pénzforgalmi szemléletű hiányra gondolt-e; az elemzők ez utóbbit valószínűsítették. Mivel az a hiánycél 4 százalék volt, úgy tűnhetett, a deficit kisebb is lesz a vártnál, ezt a rendkívüli adókból származó bevétellel és a kiadások befagyasztásának hatásával igyekezték magyarázni.

A cseheknél lefelé kellett módosítani

A tavalyi cseh GDP-arányos államháztartási hiányra vonatkozó adatot 4,8 százalékról 4,7 százalékra változtatta pénteken az ország statisztikai hivatala.

2009-ben a deficit 5,8 százalék, 2008-ban 2,7 százalék volt.
A tavalyi cseh GDP-arányos államadósságra vonatkozó adatot is korrigálták némileg pénteken, 38,9 százalékról 38,5 százalékra a 2009. évi 35,3 százalék és a 2008. évi 30,0 százalék után.

A kormányfő szavait másnap a Matolcsy György vezette nemzetgazdasági tárca gyorsjelentései is megerősítették. Azonban február közepén már arról adott ki közleményt

az NGM, hogy az államháztartási egyik alrendszerét jelentő önkormányzati szektorban meglepően magas volt a deficit. A minisztérium ennek ellenére március közepén még hírlapi kacsának nevezte az Origónak azt az értesülését, miszerint az uniós módszertan szerinti deficit – amit e hó végén tesz közzé a KSH – jóval 4 százalék fölött lenne.

A múlt csütörtökön azonban Varga Mihály, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere, jelenlegi miniszterelnökségi államtitkár tette helyre a Matolcsy-minisztériumot, amikor egy fórumon elismerte: 4,2 százalék körül lehet az eredményszemléletű deficit. Varga is azzal magyarázta a hiánycél 0,5 százalékpontos, nagyjából 130 milliárdos mellélövést, hogy az önkormányzati szektor deficitje a GDP 0,9 százaléka lett (miközben 2009-ben csak 0,3 százalék volt).

Pedig mindent ennek rendeltek alá

A hiánycél túllépése azért is kellemetlen, mert a kormány mindent megtett a vállalás tartásáért, gyakorlatilag a tavalyi intézkedések (és konfliktusok) többségét is ennek a célnak rendelte alá.

A 29 pontból álló nyári akcióterv (költségvetési megtakarítások, bankadó bevezetése), majd az azt követő második akcióterv (válságadó bevezetése, kötelező magán-nyugdíjpénztári járulékok átirányítása) is arról szóltak, hogy a kormány elkötelezte megát a hiánycél  mellett.

A két akciótervben, illetve kormányhatározatokban – a fenntartható költségvetési gazdálkodás céljából – meghozott intézkedések közel 420 milliárd forint többlet-bevételt biztosítottak; zárolással, illetve szigorú költségvetési gazdálkodással pedig mintegy 200-250 milliárd forint kiadás-csökkenést sikerült elérni.

Itt-ott néhány tízmilliárd

Az NGM közleménye pontokba szedve sorolja az eltérés okait. Kevesebb szja-bevétel keletkezett az adóváltozások, illetve a decemberben szokásos jutalmak kifizetésének januárra halasztása miatt. Az áfa-bevételek is rosszabbul alakultak a vártnál, ami a GDP 0,1 százalékával rontotta az egyenleget.

A mérsékeltebb TB és EHO (egészségügyi hozzájárulás) bevételek is 0,1 százalékkal rontják az egyenleget, illetve a társadalombiztosítás 2007. évi maradványának felhasználása címen elszámolt 27 milliárd forintot a statisztikusok nem minősíthették 2010-es folyó bevételnek, ami szintén kiesés volt.

Más a hibás

Az elcsúszás azonban főként az önkormányzatok túlköltekezésével magyarázható. Az NGM emlékeztet: a települések költségvetési jelentése szerint az első három negyedévben a hiány 97 milliárd forint volt, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium ezért még decemberben sem tartotta indokoltnak, hogy változtasson az önkormányzati alrendszer 190 milliárd forintra becsült hiányán.

Bár az elmúlt években is rendre kiugróan magas hiány halmozódott fel az utolsó negyedévben, a tárca mégsem számított ilyen nagyságrendű – 150 milliárd forintos – utolsó negyedévi hiányra.

A gyanú először az MNB februári statisztikái alapján merült föl, akkortól lehetett sejetni, hogy a hiány magasabb lesz, az NGM ekkor azonban még javában cáfolta ezt és még márciusban is hírlapi kacsának minősítette a hiány elszállásáról szóló híreket.

A nagyobb önkormányzati pénzforgalmi hiány kialakulásában az iparűzési adó elmaradása és a gépjárműadó, az illetékek és más bevételek alacsonyabb összegben teljesülése volt a meghatározó.