Félnek az emberek az eurókölcsöntől?

Az ügyfelek jelentős része tart a devizahitelektől, még akkor is, ha azok euróalapúak, mondta Kiss Gábor, a hitelközvetítéssel foglalkozó Benks Kft. régióvezetője a Világgazdaságnak annak kapcsán, hogy a kormány visszaengedné a lakossági jelzáloghitel-piacra az euróalapú kölcsönöket.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az ilyen lakáshitelek átlagos hitelköltség-mutatója tavaly júliusban 7,54 százalékos volt, ugyanabban a hónapban egy átlagos forintkölcsöné 9,99 százalék volt. A kétféle hitel közötti 2,45 százalékpontnyi különbség pedig egy nagyobb kölcsön esetében sok pénzt jelenthet egy háztartás számára, egy tízmillió forintos hitelnél például évente 245 ezer forinttal lehet kevesebb a kamat, vagyis havonta több mint 20 ezer forinttal lehet kisebb a törlesztőrészlet.

Euróalapú lakáshitelekkel viszonylag kevesen rendelkeznek Magyarországon, a devizahitelezés fénykorában, 2005–08 között ugyanis jellemzően svájcifrank-alapú kölcsönt vettek fel az emberek.

Az eurókölcsön akkor terjedt el, amikor 2008 őszén a magyar bankok képtelenek voltak újabb frankforráshoz jutni, ennek köszönhetően 2010 közepére, a devizaalapú jelzálog-hitelezés betiltásának idejére néhány tízmilliárdról 500 milliárd forint fölé emelkedett az euróalapú lakáshitel-állomány.

Mivel azonban az euróalapú lakáshiteleket jellemzően már a válság kitörése után vették fel az adósok, többségük valószínűleg viszonylag kedvező árfolyam mellett törleszti a kölcsönt.