Business Talks '24
Üzleti konferencia
Az államadósság és az államháztartás hiányának dinamikus, részben az államosított nyugdíjvagyonból megvalósuló csökkentése, a foglalkoztatottság növelése, a gazdasági bővülés ösztönzése – a Matolcsy György vezette nemzetgazdasági tárca korábbi közlései alapján valószínűsíthető, hogy ezek lesznek az Orbán-kormány első konvergenciaprogramjának vezérfonalai (a kabinet tavaly ősszel aktualizálhatta volna a még Bajnai-kormány által januárban készített tervet, de végül nem kapott Brüsszel újabb dokumentumot). Az NGM korábbi ígérete szerint a dokumentumból – amit első olvasatban ma tárgyal, legkésőbb jövő szerdán véglegesít a kabinet – konkrétan kiderül, milyen átfogó ágazati reformokra készül a kormány.
A konvergenciaprogramban be kell mutatnunk, milyen gazdaságpolitikai intézkedésekkel érhető el az államháztartás stabilizálása, a költségvetési egyensúly megteremtése (ilyen stabilitási és konvergenciajelentést minden EU-tag köteles készíteni). A dokumentum várhatóan foglalkozik az önkormányzati és a nyugdíjrendszer, a szociális ellátások és a közösségi közlekedés részben erre az évre tervezett reformintézkedéseivel, legalábbis erre utalt az NGM múlt heti közleménye (pdf); a Széll-terv ágazati intézkedéseiről itt olvashat bővebben). Nagy kérdés, hogy szerepel-e a konvergenciaprogramban – akár csak utalásként – az önkormányzati vagy a Fideszen belül is vitákat kiváltó oktatási reform kapcsán a helyi adózás rendszerének átalakítása.
A Széll Kálmán terv alapján az várható, hogy a dokumentumban szó lesz a felsőoktatás és a gyógyszerkassza finanszírozásáról, valamint foglalkoztatáspolitikáról is. Az NGM korábban jelezte: az úgynevezett nemzeti munkaterv csak április 30-ára készül el, a konvergenciaprogramot viszont április 15-éig kell benyújtani Brüsszelnek. Azt már egyértelművé tette a gazdasági kormányzat, hogy a korábban megfogalmazott főbb foglalkoztatási célokból nem enged, így 2014-ren háromszázezer, tíz év alatt egymillió új munkahelyet terveznek (ennek mikéntjét írja majd le a munkaterv).
A várható intézkedések között szerepel – összhangban a korábban elmondottakkal – a munkanélküli-ellátás drasztikus átalakítása, a rokkantnyugdíjazás rendszerének felülvizsgálata és a kedvezményes nyugdíjak megszüntetése. A korábban megjelent hírek szerint felmerült ötletként a tankötelezettség korhatárának 15 évre csökkentése, a munkanélküli-ellátás időtartama pedig korábban kiszivárgott hírek szerint 270 napról akár 90 napra is mérséklődhet. Szintén csökkenhet a táppénz összege, a tervekben szerepel emellett a szociális támogatások összegének maximalizálása, valamint a családtámogatási ellátások – családi pótlék, gyed, gyes, gyet és anyasági támogatás – befagyasztása.
Vannak olyan kormányzati tervek is, amelyek szerint minden regisztrált álláskeresőt elhelyeznének valamilyen közmunkán, mondván: így kiderülne, ki az, aki feketén dolgozik, és ki valóban munkanélküli. A foglalkoztatás adminisztrációjának csökkentése éppúgy a tervek között szerepel, mint a feketemunka visszaszorításának lassan húszéves ígérete (a kettő között ráadásul az eddigi tapasztalatok szerint ellentmondás van, az adminisztráció visszafogásából fakadó lazítás jellemzően a feketemunka terjedését segíti).
A Széll-tervből és a bemutatása óta elárult részletekből az látszik: a nagyjából 2000 milliárd forintos államosított magán-nyugdíjpénztári vagyonból 529 milliárd forint megy az állami nyugdíjkasszába, a további csaknem 1500 milliárd az államadósság csökkentését szolgálja, részben úgy, hogy 570 milliárdot elköltenek a MÁV és a BKV adósságainak átvállalására, valamint bizonyos ppp-konstrukciók kiváltására.
A 2011-es költségvetés nyugdíjpénzekkel korrigált többlete – levonva a MÁV-os, BKV-s, ppp-s 570 milliárdot – a GDP 2 százaléka lesz, ami a 28 440 ezer milliárd forintosra tervezett GDP-ből kiindulva nagyjából szintén 570 milliárd forintos többletet jelent (1967 óta nem volt többlete a költségvetésnek). Mivel azonban a nyugdíjeinstand egyszeri lehetőség volt, fontosabb a következő évek gazdaságpolitikai pályájának alakulása szempontjából, hogy idén az államháztartás egyenlege 2,94 százalékos GDP-arányos mínuszt mutatna a nyugdíjvagyon nélkül (ez a szám már figyelembe veszi a március elején bemutatott Széll-tervet, anélkül a múlt év végén alkotott költségvetés alapján 4 százalék fölött lenne).
Terület, milliárd forint |
2011 | 2012 | 2013 |
Foglalkoztatás és munkaerőpiac | 0 | 195 | 213 |
Nyugdíjrendszer | 12 | 93 | 129 |
Közösségi közlekedés | 0 | 45 | 60 |
Felsőoktatás | 0 | 12 | 38 |
Gyógyszerkassza | 0 | 83 | 120 |
Közpénzügyek | 0 | 32 | 122 |
Államadósság-csökkentő Alap | 0 | 90 | 220 |
Összesen | 12 | 550 | 902 |
Noha a Széll-tervben nem rendeltek konkrét számokat a tervezett reformokhoz, az NGM azóta lényegében megerősítette a korábban kiszivárgott adatokat: 2012-ben 550 milliárd forintos költségvetési hatásai lesznek az intézkedéscsomagnak, ami 2013-ra 902 milliárd forintra nő. A korábban napvilágot látott számokhoz képest egy eltérés van: a nyugdíjrendszer reformjától már erre az évre 12 milliárdos megtakarítást vár a kormány. Ez utóbbi abból fakadhat, hogy már idén szigorítanának a korkedvezményes nyugdíj rendszerén, ami évente 3000-4000 egyenruhást érint.
A fenti számok és az eddigi kormányzati előrejelzések nyomán az várható, hogy a kormány a konvergenciaprogramban ambiciózus deficit- és adósságcsökkentő pályát vállal majd (a grafikonon 2011-re a nyugdíjpénzek felhasználása nélküli egyenleg szerepel). Az egyenleg javítását elsősorban a kiadások lefaragása eredményezi, többletbevételt az e-útdíjból, valamint a gazdasági növekedés meglódulásából várnak, bár 5 százalék körüli bővülésről várhatóan már nem lesz szó, az elmúlt hetek kormányzati kommunikációja alapján 3-3,5 százalékos GDP-bővülési prognózis várható a dokumentumban. Persze még ez is optimista a piaci várakozásokhoz képest: a márciusi Reuters-felmérés átlaga erre az évre 2,7 százalék – a legoptimistábbak is csak 3,3 százalékot várnak –, és 2012-re is csak 3,4 százalék (2,4 és 4,2 százalék között szóródva).
Adóemelésre nem készül a kormány, ezt a napokban Orbán Viktor is leszögezte, valamint részben az volt az indoka annak, hogy hazánk kimaradt az uniós versenyképességi paktumból. Kvázi adóemelést jelent, hogy a korábbi bejelentések szerint mégsem csökkent a társasági adó kulcsa a legnagyobb vállalatoknak is 10 százalékra, holott ezt korábban beharangozták, valamint az is, hogy teljes értéken maradhat a korábban 2012-től lefelezni tervezett pénzintézeti különadó.
A konvergenciaprogramban vállaltak teljesítése azt jelentheti, hogy Magyarország 2014-re teljesíti az euró bevezetésének főbb kritériumait. (Azaz teljesül a 3 százalék alatti GDP-arányos deficit, a GDP 60 százalékát nem meghaladó vagy tartósan csökkenő államadósság, valamint az, hogy az infláció legfeljebb 1,5 százalékkal, a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékkal legyen nagyobb a három legalacsonyabb inflációjú ország átlagánál. Ez utóbbira az MNB legutóbbi inflációs jelentésének előrejelzése – 2013-ra 3 százalékra csökkenhet az infláció – és az Európa-szerte emelkedő infláció miatt számíthatunk).
Vagyis a konvergenciatervből várhatóan az derül majd ki, hogy Magyarország akár 2015-ben beléphetne az eurózóna előszobájának számító ERM-II övezetbe. Csakhogy egyfelől korántsem biztos, hogy a gazdaságpolitikai pálya valóban a tervezett módon alakul, hiszen 2004 óta sosem alakult úgy (a tavalyi deficit is 4,3 százalék lett végül, holott januárban úgy tűnt, elérhető a 4 százalék körüli terv, a komány válságadókat és zárolásokat is bevetett ennek érdekében).
Másfelől pedig a kormány az utóbbi hónapokban egyértelművé tette, hogy nem számít elsődleges céljának az uniós pénz bevezetése. Az euróátállást a legutóbbi kormányzati nyilatkozatok 2020 környékére időzítették. Ebből a szempontból tehát kevésbé fontos, mit tartalmaz a konvergenciaprogram – bár az politikai szempontból nem szerencsés üzenet, ha egy, az euróbevezetés feltételeit teljesítő EU-tag nem akar az uniós valutaövezethez csatlakozni –, ugyanakkor a kritériumok teljesítése fontos a magyar gazdaság és a gazdaságpolitikai kormányzat iránti bizalom megerősítése miatt is.
Business Talks '24
Üzleti konferencia