Koronavírus adatok

2021. dec. 01.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Melinda, Vivien
5 °C
7 °C

Számokba betonozzuk a magyar utat

2011.04.06. 07:06
A kormány szerdán tárgyal a konvergenciaprogramról, amit jövő péntekig kell elküldenünk Brüsszelbe, és amiből kiderülnek a Széll Kálmán terv konkrétumai. Úgy tudjuk, a dokumentumban 5 százalékos növekedésről már nem lesz szó, viszont a kormány által vázolt gazdaságpolitikai pálya szerint négy éven belül teljesítjük az euróbevezetés feltételeit. Csak most nem akarunk eurót.

Az államadósság és az államháztartás hiányának dinamikus, részben az államosított nyugdíjvagyonból megvalósuló csökkentése, a foglalkoztatottság növelése, a gazdasági bővülés ösztönzése – a Matolcsy György vezette nemzetgazdasági tárca korábbi közlései alapján valószínűsíthető, hogy ezek lesznek az Orbán-kormány első konvergenciaprogramjának vezérfonalai (a kabinet tavaly ősszel aktualizálhatta volna a még Bajnai-kormány által januárban készített tervet, de végül nem kapott Brüsszel újabb dokumentumot). Az NGM korábbi ígérete szerint a dokumentumból – amit első olvasatban ma tárgyal, legkésőbb jövő szerdán véglegesít a kabinet – konkrétan kiderül, milyen átfogó ágazati reformokra készül a kormány.

A konvergenciaprogramban be kell mutatnunk, milyen gazdaságpolitikai intézkedésekkel érhető el az államháztartás stabilizálása, a költségvetési egyensúly megteremtése (ilyen stabilitási és konvergenciajelentést minden EU-tag köteles készíteni). A dokumentum várhatóan foglalkozik az önkormányzati és a nyugdíjrendszer, a szociális ellátások és a közösségi közlekedés részben erre az évre tervezett reformintézkedéseivel, legalábbis erre utalt az NGM múlt heti közleménye (pdf); a Széll-terv ágazati intézkedéseiről itt olvashat bővebben). Nagy kérdés, hogy szerepel-e a konvergenciaprogramban – akár csak utalásként – az önkormányzati vagy a Fideszen belül is vitákat kiváltó oktatási reform kapcsán a helyi adózás rendszerének átalakítása.

 

A Széll Kálmán terv alapján az várható, hogy a dokumentumban szó lesz a felsőoktatás és a gyógyszerkassza finanszírozásáról, valamint foglalkoztatáspolitikáról is. Az NGM korábban jelezte: az úgynevezett nemzeti munkaterv csak április 30-ára készül el, a konvergenciaprogramot viszont április 15-éig kell benyújtani Brüsszelnek. Azt már egyértelművé tette a gazdasági kormányzat, hogy a korábban megfogalmazott főbb foglalkoztatási célokból nem enged, így 2014-ren háromszázezer, tíz év alatt egymillió új munkahelyet terveznek (ennek mikéntjét írja majd le a munkaterv).

Ezeket tervezik

A várható intézkedések között szerepel – összhangban a korábban elmondottakkal – a munkanélküli-ellátás drasztikus átalakítása, a rokkantnyugdíjazás rendszerének felülvizsgálata és a kedvezményes nyugdíjak megszüntetése. A korábban megjelent hírek szerint felmerült ötletként a tankötelezettség korhatárának 15 évre csökkentése, a munkanélküli-ellátás időtartama pedig korábban kiszivárgott hírek szerint 270 napról akár 90 napra is mérséklődhet. Szintén csökkenhet a táppénz összege, a tervekben szerepel emellett a szociális támogatások összegének maximalizálása, valamint a családtámogatási ellátások – családi pótlék, gyed, gyes, gyet és anyasági támogatás – befagyasztása.

 

Vannak olyan kormányzati tervek is, amelyek szerint minden regisztrált álláskeresőt elhelyeznének valamilyen közmunkán, mondván: így kiderülne, ki az, aki feketén dolgozik, és ki valóban munkanélküli. A foglalkoztatás adminisztrációjának csökkentése éppúgy a tervek között szerepel, mint a feketemunka visszaszorításának lassan húszéves ígérete (a kettő között ráadásul az eddigi tapasztalatok szerint ellentmondás van, az adminisztráció visszafogásából fakadó lazítás jellemzően a feketemunka terjedését segíti).

Százmilliárdos hatások

A Széll-tervből és a bemutatása óta elárult részletekből az látszik: a nagyjából 2000 milliárd forintos államosított magán-nyugdíjpénztári vagyonból 529 milliárd forint megy az állami nyugdíjkasszába, a további csaknem 1500 milliárd az államadósság csökkentését szolgálja, részben úgy, hogy 570 milliárdot elköltenek a MÁV és a BKV adósságainak átvállalására, valamint bizonyos ppp-konstrukciók kiváltására.

A 2011-es költségvetés nyugdíjpénzekkel korrigált többlete – levonva a MÁV-os, BKV-s, ppp-s 570 milliárdot – a GDP 2 százaléka lesz, ami a 28 440 ezer milliárd forintosra tervezett GDP-ből kiindulva nagyjából szintén 570 milliárd forintos többletet jelent (1967 óta nem volt többlete a költségvetésnek). Mivel azonban a nyugdíjeinstand egyszeri lehetőség volt, fontosabb a következő évek gazdaságpolitikai pályájának alakulása szempontjából, hogy idén az államháztartás egyenlege 2,94 százalékos GDP-arányos mínuszt mutatna a nyugdíjvagyon nélkül (ez a szám már figyelembe veszi a március elején bemutatott Széll-tervet, anélkül a múlt év végén alkotott költségvetés alapján 4 százalék fölött lenne).

Terület, milliárd forint
2011 2012 2013
Foglalkoztatás és munkaerőpiac 0 195 213
Nyugdíjrendszer 12 93 129
Közösségi közlekedés 0 45 60
Felsőoktatás 0 12 38
Gyógyszerkassza 0 83 120
Közpénzügyek 0 32 122
Államadósság-csökkentő Alap 0 90 220
 Összesen  12  550  902

Noha a Széll-tervben nem rendeltek konkrét számokat a tervezett reformokhoz, az NGM azóta lényegében megerősítette a korábban kiszivárgott adatokat: 2012-ben 550 milliárd forintos költségvetési hatásai lesznek az intézkedéscsomagnak, ami 2013-ra 902 milliárd forintra nő. A korábban napvilágot látott számokhoz képest egy eltérés van: a nyugdíjrendszer reformjától már erre az évre 12 milliárdos megtakarítást vár a kormány. Ez utóbbi abból fakadhat, hogy már idén szigorítanának a korkedvezményes nyugdíj rendszerén, ami évente 3000-4000 egyenruhást érint.

Ambiciózusak

A fenti számok és az eddigi kormányzati előrejelzések nyomán az várható, hogy a kormány a konvergenciaprogramban ambiciózus deficit- és adósságcsökkentő pályát vállal majd (a grafikonon 2011-re a nyugdíjpénzek felhasználása nélküli egyenleg szerepel). Az egyenleg javítását elsősorban a kiadások lefaragása eredményezi, többletbevételt az e-útdíjból, valamint a gazdasági növekedés meglódulásából várnak, bár 5 százalék körüli bővülésről várhatóan már nem lesz szó, az elmúlt hetek kormányzati kommunikációja alapján 3-3,5 százalékos GDP-bővülési prognózis várható a dokumentumban. Persze még ez is optimista a piaci várakozásokhoz képest: a márciusi Reuters-felmérés átlaga erre az évre 2,7 százalék – a legoptimistábbak is csak 3,3 százalékot várnak –, és 2012-re is csak 3,4 százalék (2,4 és 4,2 százalék között szóródva).

 

Adóemelésre nem készül a kormány, ezt a napokban Orbán Viktor is leszögezte, valamint részben az volt az indoka annak, hogy hazánk kimaradt az uniós versenyképességi paktumból. Kvázi adóemelést jelent, hogy a korábbi bejelentések szerint mégsem csökkent a társasági adó kulcsa a legnagyobb vállalatoknak is 10 százalékra, holott ezt korábban beharangozták, valamint az is, hogy teljes értéken maradhat a korábban 2012-től lefelezni tervezett pénzintézeti különadó.

Jöhetne az euró

A konvergenciaprogramban vállaltak teljesítése azt jelentheti, hogy Magyarország 2014-re teljesíti az euró bevezetésének főbb kritériumait. (Azaz teljesül a 3 százalék alatti GDP-arányos deficit, a GDP 60 százalékát nem meghaladó vagy tartósan csökkenő államadósság, valamint az, hogy az infláció legfeljebb 1,5 százalékkal, a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékkal legyen nagyobb a három legalacsonyabb inflációjú ország átlagánál. Ez utóbbira az MNB legutóbbi inflációs jelentésének előrejelzése – 2013-ra 3 százalékra csökkenhet az infláció – és az Európa-szerte emelkedő infláció miatt számíthatunk).

Vagyis a konvergenciatervből várhatóan az derül majd ki, hogy Magyarország akár 2015-ben beléphetne az eurózóna előszobájának számító ERM-II övezetbe. Csakhogy egyfelől korántsem biztos, hogy a gazdaságpolitikai pálya valóban a tervezett módon alakul, hiszen 2004 óta sosem alakult úgy (a tavalyi deficit is 4,3 százalék lett végül, holott januárban úgy tűnt, elérhető a 4 százalék körüli terv, a komány válságadókat és zárolásokat is bevetett ennek érdekében).

Másfelől pedig a kormány az utóbbi hónapokban egyértelművé tette, hogy nem számít elsődleges céljának az uniós pénz bevezetése. Az euróátállást a legutóbbi kormányzati nyilatkozatok 2020 környékére időzítették. Ebből a szempontból tehát kevésbé fontos, mit tartalmaz a konvergenciaprogram – bár az politikai szempontból nem szerencsés üzenet, ha egy, az euróbevezetés feltételeit teljesítő EU-tag nem akar az uniós valutaövezethez csatlakozni –, ugyanakkor a kritériumok teljesítése fontos a magyar gazdaság és a gazdaságpolitikai kormányzat iránti bizalom megerősítése miatt is.