Martonyi: Akarjuk az eurót és be is vezetjük
További Magyar cikkek
2006 óta céldátum nélkül
A 2006-os választások után a kormány már nem jelölt meg újabb céldátumot, mondván a korábbi években tett, elbukott ígéretek hiteltelenítenék az újabbat. A 2006-2010 közötti gazdaságpolitikának köszönhetően csak távolabb kerültünk a bevezetés lehetőségétől, kormányra lépve a Fidesz sem vállalt céldátumot. Ugyanakkor a kormány gazdasági programja szerint 2014-re teljesítjük a bevezetés feltételeit, a hiány már idén 3 százalék alatt lesz, az államadósság csökkenő pályára áll. Orbán Viktor februárban úgy nyilatkozott, 2020 előtt a csillagok mai állása szerint nincs realitása a csatlakozásnak, több nemzetközi elemzőház is osztja ezt, mások azonban jóval korábbi euróbevezetést is elképzelhetőnek tartanának.
Martonyi János kifejtette, hogy Magyarország csatlakozni kíván az euróövezethez. Ez - mint rámutatott - gazdasági és politikai érdeke. "A kérdés csak az, hogy az eurót mikor vezetjük be" - fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy nem tud időpontot említeni.
A német lap kérdésére válaszolva a külügyminiszter annak a nézetének adott hangot, hogy az euró megmentését célzó csomag nem korlátozza a nemzeti parlamentek jogát a költségvetés megalkotására. Valamennyien kötelezettséget vállaltunk arra, hogy a nemzeti költségvetést az Európai Bizottság elé terjesztjük, hogy ezáltal biztosítsuk Európa pénzügyi politikai stabilitását - fogalmazott.
"Egy dolog azonban bizonyos, mégpedig az, hogy az uniós tagállamok nemzeti költségvetéseit a nemzeti parlamentek dolgozzák ki" - hangsúlyozta.
A magyar kormány által bevezetett válságadót, a külföldi beruházók ezzel kapcsolatos aggodalmait firtató kérdésre a miniszter válaszában utalt arra, hogy ezek az adók csupán átmeneti időre szólnak, és egyre több cég megérti ezt. "Éppen ezért is rendkívüli módon örülünk annak, hogy - miközben bírálatok hangzanak el - azokkal párhuzamosan nagy beruházások történnek Magyarországon" - jelentette ki Martonyi János, utalva az Audi, az Opel és a Daimler beruházására.
A Handelsblatt ennek kapcsán arról kérdezte a minisztert, vajon mindez segíthet-e az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF)kapott pénzügyi segély visszafizetésében. Martonyi válaszában utalt arra, hogy Magyarország e mentőcsomag háromnegyed részét vette csak igénybe. A pénzpiacokon most kedvező finanszírozási forrásokhoz jutunk - mondta a miniszter, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy mindenekelőtt az államadósság csökkentése a cél.
Az interjú rövid külpolitikai részében a magyar külügyminiszter kijelentette, hogy a közös európai uniós külpolitika most van kialakulóban. Úgy vélekedett, hogy a Lisszaboni Szerződés jóváhagyását követőn az EU még "kezdeti szakaszban" van. A közös külpolitika azonban az Európai Unió egyik legfőbb tartóoszlopa lesz - jelentette ki Martonyi János, hangsúlyozva, hogy szilárdan hisz ebben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
