A piaci várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa nem változtatott a jegybanki alapkamaton, így a ráta már január 25-e óta változatlanul 6 százalékon áll. Ezzel április már a harmadik hónap, amikor nem változtatott a jegybanki alapkamaton a testület. Ezt megelőzően, november és január között összesen 75 bázisponttal emelkedett a ráta.
A jelenlegi kamatszint fenntartása mindaddig indokolt, amíg a gazdasági folyamatok az inflációs jelentés alappályájával összhangban alakulnak - áll az MNB indoklásában.
"Amennyiben a beérkező adatok a költségsokkok erősebb begyűrűzésére utalnak, az inflációs kockázatok a jelenleginél szigorúbb monetáris kondíciókat tehetnek szükségessé. A lakossági hitelezés vártnál lassabb élénkülése és a gyengébb belföldi kereslet ezzel szemben az alapkamat mérséklését is indokolhatja középtávon."
Visszafogott dícséret
Kérdésre válaszolva az MNB elnöke közölte: üdvözlendő, hogy a Brüsszelnek elküldött konvergencia jelentésben a Széll Kálmán Terv újabb részletei kerültek nyilvánosságra, amelyek alátámasztják a korábban megismert célokat és így fontosak Magyarország kockázati megítélése szempontjából.A monetáris tanács egyhangúan döntött a 6,00 százalékos alapkamat tartásáról - jelentette ki Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a hétfői kamatdöntő ülés után tájékoztatón.
Simor András hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kamatszint fenntartása mindaddig indokolt, amíg a gazdasági folyamatok az inflációs jelentés alappályájával összhangban alakulnak.
Infláció, nyomás
A döntést piaci konszenzus előzte meg: a Reuters által megkérdezett 27 elemző mindegyike a kamat tartására számított, az egyetlen bizonytalansági tényező a kissé váratlanul megugró infláció volt.
A márciusi adatok szerint a pénzromlás üteme éves szinten 4,5 százalék, elemzők szerint ez azt jelzi, hogy elért bennünket az élelmiszerek és energiahordozók árának világszintű emelkedése. A szolgáltatások és tartós fogyasztási cikkek inflációja ezzel szemben mérsékelt maradt, ami a kamat tartását támasztotta alá.
Újoncok többségben
A mostani döntés azért is volt érdekes, mert az új összetételű monetáris tanács először döntött a kamatról. A március 7-én megválasztott Gerhardt Ferenc és Bártfai-Mager Andrea után március 21-én Cinkotai Jánost és Kocziszky Györgyöt választotta meg a parlament mt-tagnak.
Utóbbi kinevezése április 5-i hatállyal lépett életbe, tehát most fordult elő először, hogy a monetáris tanácsban az új tagok többségben voltak a jegybank elnökével és két alelnökével szemben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
