A külföldön dolgozók negyede nem tér haza

A magyar munkavállalók kétharmada hallott már a német és az osztrák munkaerőpiac megnyitásáról, azonban csak egyharmaduk véli azt, hogy megvan az ottani elhelyezkedésükhöz szükséges ismeretanyaga - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Köves Balázs, a Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. értékesítési és marketingvezetője.

Az osztrák tulajdonú cég a nyitáshoz időzítve Kelet-Európa-szerte felmérte a külföldi munkavállalási szándékokat. A magyar felmérésben 1500-an vettek részt, és a vállalat törekedett a reprezentativitásra. A megkérdezettek 20 százaléka már dolgozott pár hónapig külföldön valamelyik uniós tagállamban.

300 ezret várunk

A válaszadók 42 százaléka szeretne jelentkezni a munkaerőpiacukat megnyitó országok egyikébe: a többség Ausztriát választaná, a második legkedvesebb célpont holtversenyben Németország és Liechtenstein.

A felmérés szerint a magyarok 60 százaléka elsősorban az interneten - beleértve az Eures adatbázist is - keresne állást, 16 százaléka a családon és ismerősökön keresztül helyezkedne el, és 20 százalékuk fordulna profi közvetítőhöz. Meglepő módon a válaszadók negyede nem is jönne vissza Magyarországra, ha megfelelő állást találna.

A költözés mellett szóló legfőbb érv a jobb bérezés, illetve a karrierlehetőségek. Az átlagosan elvárt fizetés 1000-1500 euró között szóródik. A megkérdezettek 60 százaléka magasabb hazai jövedelem esetén nem keresne külföldön munkát, 20 százalék pedig akkor is maradna, ha ugyan alacsonyabb fizetés mellett, de legalább a szakmájában tudna elhelyezkedni.

Egy marékból

A válaszokból kiderül, hogy egyelőre még sok a bizonytalanság és a félreértés. Például a magyar dolgozók 75 százaléka gondolja azt, hogy az osztrák cégek elsősorban költségelőny miatt, kevesebb fizetésért alkalmaznák őket, holott a hatályos szabályozás szerint a helyi munkaerővel azonos bér illeti meg a vendégmunkásokat is Ausztriában.

Az osztrák anyacég a helyi munkaadói igényeket is felmérte már, mintegy 400 vállalat megkérdezésével, és csak a cégek 14 százaléka említette a költségelőnyt a kelet-európai munkavállalók fogadásával kapcsolatban. Szintén az elvárások és a kínálat közti különbségre példa, hogy a magyar munkavállalók 70 százaléka várna valamilyen anyagi vagy szervezési támogatást a kinti munkáltatótól, míg az osztrák cégek 30 százaléka lenne hajlandó erre.