Alfréd
-7 °C
2 °C

Itt vannak Matolcsy hidrafejei

2011.04.21. 18:24
Kevesebb lenne az adóbevallás, egyszerűsödne az adminisztráció, átalakítanák az üzemi tanácsokat, összehangolnák az adóhatóság és a TB szervek adatait, a kötelező könyvvizsgálati értékhatárt 100 millió forintról 200 millióra emelnék. Matolcsyék nem elsőként rántottak kardot a százfejű bürokrácia ellen, és nem is utoljára, de az igyekezet még Draskovics Tibor szerint is dicséretes.

Felkerült az NGM honlapjára a kormány 500 milliárdos bürokráciacsökkentő programjának tervezete. A dokumentum szerint a vállalatvezetők számára egy évben átlagosan 65 órát jelent a különböző adminisztratív feladatok ellátása, ezt a vállalkozók nagyobb problémának tartják, mint a magas adórátákat. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán bürokráciacsökkentő csomagot jelentett be, mint fogalmazott, ezzel "elkezdik levágni a hidra fejeit."

Milliárdok mindenhol

A hidra

A görög mitológiában a lernéi hidra egy ősi, kígyóra emlékeztető víziszörnyeteg, számtalan fejjel – írásokban több fej jelenik meg, mint amennyit az amfórafestők ábrázolni tudtak – és mérgező lehelettel. A lernéi hidrával Héraklész végzett tizenkét próbája másodikjaként. Búvóhelye Lerné mocsarában volt az Argolidban, s a víz alatt egy átjáró vezetett az alvilágba, amit a hidra őrzött. (forrás és további részletek: Wikipedia)

A kormány tervei szerint 2012-től egyszerűsödnek az átutalások, az adófolyószámlákat a felére csökkentenék, most a Magyar Államkincstár a NAV adóztatási tevékenységéhez kapcsolódóan 140 külön számlát vezet. Egyes adónemek esetében külön-külön számlára kell utalni az adót, a késedelmi pótlékot és a bírságot. "Ilyen bonyolult rendszer figyelemmel kísérése a vállalkozásoktól nem várható el" - véli a kormány. A rendszer egyszerűsítésétől 8 milliárd forint megtakarítást várnak.

Az adóbevallások gyakoriságát is csökkentenék, hat adónemet (a szakképzési hozzájárulás, az innovációs járulék, a rehabilitációs hozzájárulás, a játékadó, az agrártermelési költség, valamint a cégautó adó) éves fizetési kötelezettséggé alakítanának. A terv kidolgozói szerint ez a költségvetés és az egyes alapok szempontjából is biztosabb bevételt tesz lehetővé már az év első felében.

A hatósági adatbázisok egymáshoz igazításából 16 milliárdot spórolnának meg, a foglalkoztatás adminisztrációjának csökkentéséből 45,7 milliárdos megtakarítás keletkezne. Az üzemi tanácsok átalakításából 80-100 millió forintot várnak.

Megszüntetnék a NAV és a TB szervek adatigénye közötti átfedéseket, az egészségbiztosítási ellátásokhoz szükséges adatokat 2012-től a NAV szolgáltatná a munkáltatók által a munkabér juttatásokkal összefüggő adókról, járulékokról megküldött bevallások alapján. A kötelező könyvvizsgálati értékhatárt 100 millió forintról 200 millió forintra emelnék, ez  számításaik szerint 17 ezer vállalkozást mentesítene a kötelezettség alól, 2014-re az értékhatárt 300 millió forintra emelnék.

Kevésbé lenne "irritáló" a hatósági bírságolás. Ez a dokumentum magyarázata szerint azt jelenti, hogy átláthatóvá válik a szabályozás, egyértelművé válik hogy melyik vállalkozásra pontosan milyen előírások vonatkoznak, mi a megsértésüknek a jogkövetkezménye. 2012-től a jelenlegi 23 adat helyett egyetlen adattal bejelenthető lenne a munkavállaló.

A jogkövető magatartás megkönnyítésével, a vállalkozások tevékenységének kifehéredésétől a GDP 0,1-0,2 százalékos többletnövekedését várja a kormány 4-5 éves távon. Szerintük olyan intézkedésekre van szükség, amelyek összességében nem csökkentik a költségvetési befizetéseket.

Hogy a kormány melyik intézkedéstől pontosan mennyi megtakarítást vár, azt az alábbi táblázat foglalja össze:

Kattintson ide a táblázat megjelenítéséhez!
Javaslat Intézkedés Számszerű becsült hatás Megjegyzés
Átutalások egyszerűsítése, adószámlák számának csökkentése Egy utalással több adó- és járulékfizetési kötelezettség teljesíthetővé tétele. 8 milliárd forint vállalkozói ráfordítás csökkenés Biztosítsunk lehetőséget az ügyfelek számára az ügyintézéshez kötődő fizetési kötelezettség egy összegben, egy tranzakcióval történő megfizetésére abban az esetben is, ha több számlára kell teljesíteni a befizetést – például egy utalással lehessen fizetni ÁFA-t és termékdíjat.
Adófolyószámlák számának 50%-al történő csökkentése 0,5 milliárd forint vállalkozói ráfordítás csökkenés A Magyar Államkincstár a NAV adóztatási tevékenységéhez kapcsolódóan mintegy 140 külön számlát vezet. Egyes adónemek esetében külön-külön számlára kell utalni az adót, a késedelmi pótlékot és a bírságot – ilyen bonyolult rendszer figyelemmel kísérése a vállalkozásoktól nem várható el. Bár a előző javaslat alapján egy utalással lehetne az összegeket elutalni, de az adózóknak továbbra is mellékelniük kell azt az analitikát, amely a számlaszámokat tartalmazza, amelyre az utalást szánja. Ezért a számlaszámok csökkentése továbbra is kiemelt feladat.
Adóbevallások gyakoriságának csökkentése 6 adónem (a szakképzési hozzájárulás, az innovációs járulék, a rehabilitációs hozzájárulás, a játékadó, az agrártermelési költség, valamint a cégautó adó) éves fizetési kötelezettséggé alakítása, ahol a bázisév az előző év, a fizetési kötelezettség pedig február 25. szakképzési hozzájárulás: 2,5 milliárd forint, rehabilitációs hozzájárulás 0,5 milliárd, innovációs járulék 0,4 milliárd, cégautóadó 3,3 milliárd, vállalkozói ráfordítás csökkenés. (a többi nem becsülhetően alacsony) Költségvetés és az egyes alapok szempontjából is biztosabb bevételt tesz lehetővé már az év első felében. Az intézkedés a költségvetés bevételi oldalának sérelme nélkül, az elkülönített állami pénzalapok likviditásának biztosítása mellett hajtandó végre.
Könyvvizsgálói kötelezettség A kötelező könyvvizsgálati értékhatár 100 millió forintról 200 millió forintra történő emelése több mint 17.000 vállalkozás mentesítene a kötelezettség alól 2012-2013-as években. 300 millió forintos értékhatár kitűzése 2014-től. 5,6 milliárd forint vállalkozói ráfordítás csökkenés 17.000 vállalkozás mentesülne évente 350-400.000 Ft. könyvvizsgálati díjtól. 2014 után az értékhatár 300 millió forintra emelhető, így az intézkedés adminisztratív tehercsökkentés hatása 7,5 mrd Ft-ra nő, és a kötelezettek száma további 7.000-el csökkenne.
A NAV és a TB szervek adatigénye közötti átfedések megszüntetése Ki kell alakítani a NAV és OEP együttműködési kereteit, annak érdekében, hogy az egészségbiztosítási ellátásokhoz szükséges adatokat az NAV szolgáltassa munkáltatók által a munkabér juttatásokkal összefüggő adókról, járulékokról megküldött bevallások (ún.08-as) alapján. Az ellátások megállapításához szükséges időközöket hozzá kell igazítani a bevallások feldolgozásához. 15,2 milliárd forint vállalkozói ráfordítás csökkenés Az egészségbiztosítási ellátásokhoz szükséges adatokat a vállalkozások helyett a NAV szolgáltathatná a havi járulékbevallások alapján. Ennek megvalósulásával feleslegessé válnak azok a járulékos adatlapok, melyek az egészségbiztosítási ellátás igénybevételekor (pl.: táppénz, GYED, TGYÁS stb.) kitöltendőek.
Gazdasági, társadalmi, kormányzati döntéshozatalt támogató kötelező adatszolgáltatások, nyilvántartások vezetése A közigazgatás adatigényeiről szóló áttekintés elkészítése, párhuzamos adattartalom teljes kiszűrése - az adattartalomban bekövetkező változásokat csak egy nyilvántartást vezető szervhez kelljen bejelenteni. 16 milliárd forint vállalkozói ráfordítás csökkenés Jelenleg a hatósági adatbázisok egymáshoz nem, vagy csak rendezetlenül igazodnak, jelentős átfedésekkel - a hatóságok együttműködése a kötelező adatszolgáltatás információin alapulva valósulhatna meg.
A statisztikai adatgyűjtések elektronizálása, az egyes adatigények közötti átfedések csökkentése - az adatok hasznosulása, a vállalkozói illetve kormányzati költségek, valamint az indokolt adatigények kielégíthetőségének figyelembevételével. 0,5 milliárd forint vállalkozói ráfordítás csökkenés Csökkenne a vállalkozásokat érintő adatszolgáltatások idő és költségráfordítása, megszűnne az indokolatlan párhuzamosság, javulna a hatékonyság.
Hatósági bírságolás a vállalkozások számára követhető, betartható és kevésbé irritáló gyakorlatának kidolgozása A hatósági eljárásrend javítása érdekében felülvizsgálatra kerül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény a hatóságok ellenőrzésinek összehangolásának lehetőség szerinti biztosítása, az ellenőrzési terv készítésére vonatkozó kötelezettség előírása és a bírságolási keretszabályok meghatározása érdekében. 4 milliárd forint vállalkozói ráfordítás csökkenés A vállalkozások számára átláthatóvá válik a szabályozás, azzal, hogy
  • pontosan milyen előírások vonatkoznak rájuk,
  • megsértésüknek mi a jogkövetkezménye,
  • megtartásukat ki ellenőrizheti.
A vállalkozások bizonytalanságai, üzleti kockázatai nőnek, ha nem egyértelmű, hogy a jogkövetésnek mi a hatóságok által megkövetelt módja.
A jogkövető magatartás megkönnyítésével, a vállalkozások tevékenységének kifehéredésével várhatóan a GDP 0,1-0,2%-többletnövekedése prognosztizálható 4-5 éves távon.
Áttekintés készítése a hatósági határozatok nyilvánossá tételének lehetőségeiről és kereteiről
A bírságolási rendszer anyagi jogi szabályozásának felülvizsgálata annak érdekében, hogy a vállalkozásokat csak a jogsértés súlyával arányosan büntethessék meg a hatóságok, és lehetőség szerint a vállalkozás méretét is vegyék figyelembe a bírság összegének meghatározása során.
Jobb és hatékonyabb hozzáférés biztosítása a számon kérhető jogszabályokhoz Biztosítani kell a minden vállalkozás számára kötelező általános előírások, valamint az egyes tevékenységekre jellemző speciális kötelezettségek áttekinthetőségét és elektronikus úton történő kereshetőségét. 3 milliárd forint vállalkozói ráfordítás csökkenés
Foglalkoztatás állam felé történő adminisztrációjának csökkentése A jelenlegi 23 adat helyett egyetlen adattal (pl. az adószámmal) bejelenthető legyen a munkavállaló. 5 milliárd forint vállalkozói ráfordítás csökkenés Az összes egyedi és változatos azonosítót kizárná az ügyfél és a hatóság közötti adatforgalomból – jelentősen megkönnyítve a hatóságok és hivatalok belső munkáját is. Ez az intézkedés igényli egy közös állami adatbázis létrehozását.
A munkabérről és az azzal összefüggésben kifizetett közterhekről és járulékokról szóló kimutatás kinyomtatásának opcionálissá tétele azzal, hogy a munkavállaló kérésére ki kell adni továbbra is (havonta, vagy ad-hoc), és amelyet a munkáltató nem tagadhat meg. 19,2 milliárd forint vállalkozói ráfordítás csökkenés Egy jelenleg formális, a munkavállalók számára valódi biztosítékot nem jelentő adatszolgáltatás megszüntetése. Az egyéni járulékszámlák kialakításával mindenki egyébként is nyomon tudja követni majd, hogy a munkáltató bejelentette –e, és befizette –e utána az adóelőleget és a járulékokat.
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavállalók munkabérével összefüggő juttatásaival és munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos dokumentáció egyszerűsítése 3,4 milliárd forint vállalkozói ráfordítás csökkenés Az egyszerűsített foglalkoztatás sajátossága, hogy a munkavállalót akár rövid időn belül újra alkalmazza a munkáktató, a beléptetés és kiléptetés szinte mindennapos adminisztratív teendők – az intézkedéssel a vállalkozások által készítendő a munkabér juttatásokkal összefüggő adókról, járulékokról megküldött bevallások (ún.08-as) havi kitöltése válna egyszerűbbé, valamint a munkaviszony megszüntetésekor kiadandó dokumentumokat ésszerű határidővel – akár hosszabb, havonkénti időszakban – kellene csak kiadni.
A munkavállalók érdekképviseleti lehetőségét biztosító szabályozás ésszerűsítése - üzemi tanácsok alakításának opcionálissá tétele, az üzemi tanács alakítására vonatkozó kötelezettség megszüntetése, a szakszervezetek és az üzemi tanácsok tevékenysége közötti átfedések megszüntetése. kb. 80-100 millió forint vállalkozói ráfordítás csökkenés Már 15 fős munkavállalói létszám fölött kötelező az üzemi tanács megválasztása kötelező. Ezzel a munkavállaló valós védelmét ellátni nem tudó, vállalatvezető idejét rabló intézkedést szüntetnénk meg.
Mikro- és kisvállalkozás a lehető legkönnyebb módon vehessen fel és bocsáthasson el munkavállalót. 16 milliárd forint vállalkozói ráfordítás csökkenés A lehető legegyszerűbb felvételi eljárás mellett a jelenleg taxatív felmondási indokok bővítésével a jövőben nem kell valamilyen „negatív” tartalmú értékítéletet szülő nyilatkozatot kiállítania a munkáltatónak, amely vagy a munkavállaló képességire vagy a munkáltató gazdasági működésének eredményességére kell, hogy vonatkozzon. A felmondási indokok alátámasztása a vállalkozásoktól komoly és mindkét félre nézve méltánytalan erőfeszítéséket igényel, amelynek társadalmi hasznossága kétséges – a jogellenes munkaviszony-megszüntetés anyagi következményei nagyrészt attól függnek, hogy a tárgybani per mennyi ideig tart.
Munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó keretek meghatározása a munkavállaló irányában. 2 milliárd forint vállalkozói ráfordítás csökkenés Így a munkáltató mentesülne ésszerűtlen és irracionális esetekben a kárfelelősség alól - amelyek a munkavégzéssel csak áttételesen kapcsolatosak.
Felesleges, adminisztrációs teher nélkül, napi és heti munkaidőkeret kösse a vállalkozót: a megrendelésállomány változása okán ne kelljen rendkívüli munkavégzést elrendelniük, ha a mindenféle pihenőidőt más időpontban egyébként ki tudják adni. irritáció csökkentő intézkedés A munkaidő beosztás szabályai jelenleg igen bonyolultak, főként egy hektikus munkavégzést igénylő kisvállalkozásnál. A foglalkoztatást jelentősen javítaná, ha a mikro- és kisvállalkozásoknál a munkavállalót csak a heti 48 / 60 órás, napi 12 órás munkaidőkeret kötné, amelynek felhasználásáról a két fél szabadon egyezik meg – éves munkaidő keret mellett.
Munkajogviszonnyal kapcsolatos munkavállalói jogok felülvizsgálata különösen a kkv-k esetében (éjszakai, hétvégi bérpótlék csökkentése illetve megszüntetése, végkielégítések és a felmondási idő csökkentése, folyamatos üzemű vállalkozásoknál az 5,5 munkanapos munkahét lehetővé tétele). 0,5%-os legális foglalkoztatás
javulás 50 ezer új, legális munkahely
Végkielégítések csökkentése: a környező országokkal összevetve különösen a 10 év feletti munkaviszonnyal rendelkezők elbocsátása költséges: HUN – 21,7 hét, ROM – 13 hét, CZ – 13 hét, SK – 13 hét. Fizetett szabadságok csökkentése: a közvetlen versenytárs országokban életkortól függetlenül 20-25 munkanap, nálunk életkortól függően 20-30 munkanap. Éjszakai bérpótlék: 15-40% (CZ – 10%, SK – 20%, AT – 17%) Túlóra pótlék:50% (CZ – 10%, SL – 25%, SLO – 30%)
Tevékenység vagy munkakör gyakorlásához szükséges képesítési követelmények teljes áttekintése és minimalizálása. 1%-os legális foglalkoztatás javulás
100 ezer új, legális munkahely
Szakképzetlen munkaerő sok munkakörökben - a magas kötelező minimálbér miatt - gazdaságosan nem foglalkoztatható (vagyis még a saját bérköltséget sem termeli ki). Ugyanakkor rendkívül sok területen állami követelmény, előírás OKJ-s képesítés (ezáltal lehetővé válik, hogy ne a "garantált bérminimum"-ot fizessék ki és olcsóbbá váljon alkalmazni) olyan munkakörökre is, ahova akár nyolc általánossal rendelkező ember betanítható lenne a vállalkozók által.
  Összesen (minden intézkedés esetén a maximális egyszerűsítési tartalom mellett): 105,2 milliárd forint vállalkozói ráfordítás csökkenés Pótlólagos munkahelyteremtés hatásait nem becsülve.

Nem új gondolat

A bürokratikus terhek csökkentésének terve Magyarországon közel húsz éve van napirenden, eddig alig volt olyan kormányprogram, amelyikben ne szerepelt volna. A Fidesz már a 89-es gazdaságpolitikai programtervezetében is „a bürokratikus koordináció gyengülését, az adminisztráció visszaszorítását” szorgalmazta, az MDF egyenesen harcot hirdetett a „bürokratikus megkötöttségek” ellen.

A harc azóta is folyamatos, már az első Fidesz-kormány tervei között is szerepelt, 2002-ben a szocialista kormány pedig azt ígérte: „új lendületet ad a felesleges szabályok, a bürokrácia visszaszorításának, megrostálja az alacsony szintű jogszabályi rendelkezéseket, megakadályozza a túlszabályozást.”

A bürokrácia csökkentésének kérdését jóformán minden Magyarország versenyképességével kapcsolatos konferencián csontig rágták, nem volt olyan valamire való közszerepelő az elmúlt húsz évben, aki a magas adminisztrációs terheket ne említette volna az ország leégetőbb problémái között. De hiába az egyablakos ügyintézés, az egyszerűsített vállalkozói adó, a Draskovics-féle bürostop.hu és a többi hangzatos kormányintézkedés, az utóbbi tíz évben csak tovább nőttek az adminisztráció terhei, Magyarország a világgazdasági fórum versenyképességi listáján 19 helyet zuhant.

Játék a számokkal

„A hazai vállalkozásoknak kétszer annyit kell adminisztratív terhekre fordítaniuk, mint nyugat-európai versenytársaiknak” - mondta Bajnai Gordon még 2009-ben, a helyzet pedig azóta sokat romolhatott, Matolcsy György szerdán az unió bürokratikus terheinek már háromszorosáról beszélt, szerinte 3000 milliárd forint teher hárul a vállalkozásokra. Hogy ez a szám pontosan hogyan jött ki, arról részleteket nem árult el a minisztérium, és az elérhető dokumentumból sem derül ki. A GKI egy korábbi számításai szerint ez az összeg 2008-ban a GDP 6,8 százalékát tette ki, azaz 1600 milliárd forintot.

Matolcsy György szerdán az unió bürokratikus terheinek már háromszorosáról beszélt
Matolcsy György szerdán az unió bürokratikus terheinek már háromszorosáról beszélt

Az adminisztrációs terhek csökkentése Orbán Viktor nyári 29 pontjának egyik fő szervező eleme volt. Később rendszerint Cséfalvay Zoltán nyilatkozott a témában, az NGM stratégiai államtitkára egy novemberi interjúban már említést tett a készülődő csomagról, igaz, akkor még 80, majd egy későbbi 150 milliárdos mértékről beszélt. Szerinte az adminisztrációs költségek leépítésének igazán fáradságos része egyenként kigyomlálni a sok-sok előírásból, hogy mi az, amire nincs szükség, és mi az, ami mégis szükséges.

Már csak meg kell csinálni

Az igazi nehézséget azonban mégsem a tervezés, hanem a megvalósítás okozza. A karcsúsításnak a könyvvizsgálóktól a szakhatóságokig sok ellenérdekeltje van, az a pénz, amit a vállalkozásoknál most megspórolnának részben eddig náluk landolt, ők kétségkívül megpróbálják majd gyengíteni a kormányzati szándékot.

Draskovics Tibor a bürokrácia csökkentését 2007-ben zászlajára tűző, egykori tárca nélküli miniszter az Indexnek elmondta: semmi meglepő nincs abban, hogy a rendszerváltás után húsz évvel is a bürokráciacsökkentés napirenden van. Szerinte 20 év múlva is napirenden lesz, egyszerűen azért, mert a világ, a techonológiák folyamatosan változnak, ezért állandó igény van és lesz bizonyos szabályozók kiiktatására és új szabályozók bevezetésére.

Draskovics szerint a Gyurcsány-kormány is ért el sikereket a bürokráciacsökkentés terén, példaként mondta a 60 perces cégbejegyzés bevezetését és a szakhatósági engedélyezési eljárások csökkentését, a Közigazgatási eljárási törvény (KET) modernizációját és a digitális anyakönyvről szóló törvény elfogadását is. Önkritikusan megjegyezte, az eredményekkel távolról sem elégedett, a nagyobb lépéseket sem a politikai környezet sem a gazdasági világválság kitörése nem tette lehetővé.

Szerinte most a kormány igyekezete dicséretes, de a sikerhez elengedhetetlen, hogy az érintettek jogi, közigazgatási és informatikai téren együttműködjenek, illetve, hogy az irányítás egy kézben legyen. „Ahogy látom, a kormányzati szerkezet miatt most sincs erre túl nagy esély” – fogalmazott.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!