Jenő
9 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Nyerni is lehet a lakással, nem csak bukni

2011.04.27. 15:05 Módosítva: 2011.04.27. 15:06

Értéktérkép és ingatlantudatos gazdálkodás – az új kifejezések mellett egy új szolgáltatással is előállt az OTP Jelzálogbank. A pénzintézet ezentúl félévente közli lakásár-statisztikáját egy kistérségekre és fővárosi kerületekre szabdalt virtuális térképen. A bank a közreműködésével megvalósult ingatlan-tranzakcióiból és az adóhivatal illeték-adatbázisából frissíti az adatokat. Ezekből máris kiderült: a válság nem rántotta le mindenhol az ingatlanárakat.

Válságálló övezetek

A bank szakértői 174 országos kistérséget, illetve 161 fővárosi irányítószám-körzet adatait elemezték 2007 és 2010 között. 2008 volt a bázis, mert a válság csak ezután érződött a lakáspiacon.

Az elemzéssel kifejezetten érdekes adatok buktak a felszínre: bár országosan 6,9 a fővárosban pedig nominálisan 8 százalékkal csökkentek a lakásárak, az értékvesztés távolról sem volt egységes. Az elemzés szerint „az átlagon belül mindenütt és minden tekintetben óriásiak a különbségek”.

Országos legek

Az ország legdrágább körzetében (1014 - a Budai Vár) az átlagos négyzetméterár 584 ezer forint volt 2010-ben, ami több mint a háromszorosa a legolcsóbb budapesti körzet (1156 - újpalotai lakótelep) átlagárának, és bőven több mint a tízszerese a legolcsóbb hazai kistérség, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bodrogközi kistérség átlagosan 42 ezer forintos négyzetméterárainak. A fővárosi átlag négyzetméterár 262 ezer forint, a Magyarországi 122 ezer forint volt 2010-ben.

A válság kezdete óta Budapesten például 16 irányítószám-körzetben nőttek a lakásárak. A legértékállóbb a XI. kerület volt, itt nyolc övezetben volt drágulás, ami az egész kerület átlagát felhúzta, a drágulás nominálisan három szzalékos volt.

A másik véglet a VI. kerület, a maga közel 30 százalékos áresésével. Nagyot esni magasról lehet, itt is ez történt: a válság előtt a külföldiek befektetési célú vásárlásai nyomták fel az árakat, a csúcson az átlagos négyzetméterár 325 ezer forint volt.

A családi házak forgalma jelentősen visszaesett a fővárosban, ám az árak itt stagnáltak. Eközben a lakások értéke 9,5 százalékkal esett, míg a panel lakótelepek áresése gyakran meghaladta a 15 százalékot is.

Rangsorolva

A válság hatásainak mérésére az OTP Jelzálogbank öt kategóriába sorolta a körzeteket. A besorolásban a válságálló plecsnit azok a területek kapták meg, ahol sem a forgalom sem az árak nem estek vissza.

Ez alapján Budapesten a XI. kerület minősült válságállónak, ahol hét körzet került a legjobb kategóriába. A leginkább „válságsújtott” pedig a XV. kerület lett, ahol a nyolc irányítószám-körzetből négy került a válság által leginkább érintett csoportba.

Az előzetes várakozásoknak megfelelően természetesen a főváros környéki, a balatoni és néhány nagyváros környezetében lévő régió mutatkozott leginkább válságállónak. Baranya és Győr-Moson-Sopron kivételével mindenhol megtalálhatóak azonban válságérzékeny és válságsújtott területek.

A legkedvezőtlenebb piaci folyamatokkal Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyék körzeteinek többsége jellemezhető – azonban itt is akad olyan terület, ahol az árak vagy a forgalom növekedését mutatják az adatok.

A válságot a nagyvárosok bírták jobban, igaz, az árak sok helyen estek, de legalább a forgalom nem zuhent meg drasztikusan. Érvényes ez a budapesti agglomeráció keleti és nyugati szektorára, amely válságállónak bizonyult, csakúgy, mint Győr-Moson-Sopron megye nagy része.

A Balaton térségében vegyes a kép, bár többségében vannak a válságot jobban tűrő kistérségek, kedvező piaci helyzetben inkább a kitüntetett turisztikai, rekreációs és üdülőterületek, mint a Velencei-tó, Hévíz és Zalakaros környéke tartoznak.