Konrád, Tivadar
5 °C
14 °C

Reformokat jelentett be Veres János

2011.04.27. 12:46 Módosítva: 2011.04.27. 14:17

Sok klasszikus, európai értelemben vett szerkezeti átalakítás történt a Gyurcsány-kormányok idején a volt pénzügyminiszter szerint. Veres János konkrétumokat akkoriban és most sem mondott, illetve mégis: megtudtuk, hogy 2005 és 2009 között  80 ezerrel csökkent a közszférában dolgozók száma és visszafogták a fogyatékosok közpénzügyi visszaéléseit, illetve a költségvetésben borzasztóan szigorú kiadásoldali korlátozásokat vezettek be.

Hiába a szigor, valami mégsem sikerült jól. Gyurcsány pénzügyminisztere idején közel harmadával, a 2005-ös 61,8 százalékról 2009-re 78,4 százalékra ugrott az államadósság. Az eladósodás növekedése ebben az időszakban jóval meredekebb volt mint a korábbi négy évben.

 

Mondja Mihály, hová tűnt ez a sok pénz? Loptak és elfolyt – sommázta Veres expozéját az eladósodást vizsgáló parlamenti albizottság ülésén a fideszes Babák Mihály. Veres ezután csak lassan tért magához, de közben azért elmondta, hogy álláspontja szerint a tevékenységéért legföljebb politikai felelősség terheli.

Hol a pénz?

Ez az, amit pontosan nem tudtunk meg, de valószínűleg a volt pénzügyminiszter járt a legközelebb a valósághoz, amikor úgy fogalmazott, hogy nyugdíjra, szociális kiadásokra, intézmények üzemeltetésre és beruházásokra ment el. Az LMP és a szocialisták távolmaradásával ülésező bizottságnak azonban ez kevés volt. Veres ekkor a költségvetések végrehajtásáról szóló zárszámadásokra hivatkozva azt mondta, hogy a hitelek elszámolása és az eladósodás története sorról sorra, tételről tételre ezekből a törvényekből kimazsolázható.

A tárcavezető ezen a ponton kifakadt: a bizottság szemére vetette, hogy a kormányok munkája egymásra épül, így az eladósodásért igazából mindenki felel, és különben is, a Fidesz egyéves kormányzása alatt is nőtt az államadósság. Veres – a témától kissé elkanyarodva – fájlalta, hogy az utóbbi időben a költségvetési bizottság tagjai nem kapnak havi rendszerességgel beszámolót az államháztartási folyamatokról és a regnáló tárcavezető kerüli a bizottságot, miközben ezek az ő idejében másként voltak. Az balatonőszödi-beszédben elhangzó trükkök százai is előkerültek, erre Veres úgy reagált, hogy rajta ezt ne kérjék számon, ugyanis senki nem tud egyetlen meghamisított adatot sem mutatni az ő négy évéből. (Veres a 2006-os választások után ugyanakkor elismerte, hogy 2006 első hónapjaiban nem engedte a Pénzügyminisztérium dolgozóinak, hogy olyan számításokat végezzenek, amiből kiderülne, pontosan hogyan is áll a költségvetés.)

Gyorsabban Budapesten

Kilopták a pénzt az autópálya építésekből, minden hat-nyolcszoros áron készült el – vágta a bizottság Veres fejéhez. A tárcavezető szerint nyolc év alatt 700 kilométer autópálya épült, egy fillér sem tűnt el. „Én mint szabolcsi, rettentően fontosnak tartottam, hogy legyenek autópályák. Többször is megtapasztaltam azt, hogy milyen négy óra alatt Budapestre érni, és azt is, hogy milyen két és fél óra alatt. Ez az M3-nak köszönhető.” A dolognak még Veres legnagyobb bizottsági ellenfele, Babák is örült, majd sokadszorra elismételte, hogy a pénzt a szocialisták a liberálisokkal összefogva ellopták, mindenki mossa kezeit, felelős pedig nincs.

Veres a kérdések szűnni nem akaró záporában az ingyenes étkeztetés bevezetését, a bérfelzárkóztatást, az állami kamatterhek emelkedését, a nyugdíjemeléseket és még néhány kiadási tételt kapott elő. A 2008-as költségvetési cikkcakkokról (a 2009-es költségvetést kétszer kellett újraírni) úgy nyilatkozott: mindig az Európai Bizottság legfrissebb prognózisaihoz igazították az aktuális számokat, soha meg sem fordult a kormány fejében, hogy a valóságnál szebb adatokat mutasson be.

Magántanácskozmány

A bizottság elővette a 2006-os kampány legtöbbet kritizált lépését, az áfacsökkentést, elővette a Budapest Airport 478 milliárdos bevétellel járó privatizációját, a Malév eladását, a 80 milliárdot érő állami Mol-részesedés értékesítését, az MNB kezdeményezésére induló autópályapénzek elszámolása körüli elszámolási trükköket és a Gripen-lízingszerződés meghosszabbításával kapcsolatos korrupciógyanút is.

Veres szerint a kampányok soha nem voltak hatással a szakmai döntésekre, azt azonban elismerte, hogy 2005-ben és 2006-ban korábban nem tisztázott elszámolási kérdések borították a költségvetési terveket. Például az, hogy az Eurostat háromféle állásfoglalást adott ki az autópálya-támogatások helyes költségvetési elkönyveléséről. (Nem volt tisztázott, hogy a félig elkészült sztrádákkal kapcsolatos kiadásokat be kell tenni a költségvetésbe vagy sem, végül az Eurostat a bekönyvelés mellett döntött.)

Veres az utolsó szó jogán elmondta, hogy befelé és a nyilvánosság felé is többször jelezte, hogy a költségvetési folyamatok nem haladnak a legjobb irányba, de a döntéseknél alkalmanként azért politikai szempontok is közrejátszottak - ismerte el.

Babák az ülés végén megint elismételte, hogy nem a törvények, hanem az őszinte jóakarat és a becsület hiányzott, a bizottság fideszes elnöke, Dancsó József pedig azzal zárta le az ülést (Seszták Oszkár képviselő megfogalmazása szerint a „magántanácskozmányt”), hogy Veres szerint a nemzetközi helyzet, az előző időszak nehézségei, az Eurostat és még sok más áll az eladósodás hátterében, ő azonban megérti, hogy nehéz a felelősséget felvállalni.