Bernát, Felícia
12 °C
25 °C

Több tízezer adós lakásgondját kell megoldani

2011.05.04. 16:44
A kilakoltatási és árverezési moratóriumok július 1-jei feloldását követően megindulhat a bankok jelzáloghitel-portfóliójának kitisztítása, ennek módjával kapcsolatban azonban a közelgő kormányzati beavatkozás mikéntjének ismerete nélkül sok a kérdőjel. A Portfolio.hu szerdai konferenciájának második panelbeszélgetésében a résztvevők többsége egy jól működő bérlakás-piac szükségességét hangsúlyozta, és többen egy fenntartható hitelkamat-támogatási rendszert sem tartottak elképzelhetetlennek. Elhangzott: akár tőkeerős nemzetközi versenytársakat is kaphat az állam a bedőlt banki követelések vevői között.

A korábbi időszakok kormányzati kommunikációja hatására a követeléskezelők azt tapasztalták, hogy azon adósok is elmaradtak kötelezettségeikkel, akik tudtak volna törleszteni. Mára azonban úgy tűnik, javult ez a kommunikáció, így e veszély már kevésbé fenyeget - emelte ki Thummerer Péter, a követeléskezelők szövetségének (MAKISZ) elnöke a konferencián. A szövetség szavai szerint üdvözli azt a formálódó javaslatcsomagot, ami a jelzáloghitelesek megmentését segítené elő, az eddigi időszakban ugyanis rendkívül alacsony aktivitás jellemezte a jelzáloghitelek területén a piacot. Thummerer szerint kétséges, képesek lennének-e a követeléskezelők a moratórium feloldását követően a jelzáloghitelek gyors átvételére. Véleménye szerint ezért a fokozatosság lenne kívánatos.

A Máltai Szeretetszolgálat két éve programot indított a fizetési nehézséggel küzdők megsegítésére. Sokan érzik úgy, hogy egyedül maradtak a problémáikkal - mondta el Major Gábor, a szervezet Hitel-S Programjának vezetője. Véleménye szerint fontos, hogy lezáruljon a bizonytalan korszak, leegyszerűsítve "ne csak a banknak dolgozzanak" a családok. A Máltai Szeretetszolgáltat szerint sem jó a moratórium, üdvözlik ezért, hogy le fog záródni, félnek azonban attól, mi lesz július 1-je után, ugyanis fennáll a veszélye, hogy továbbra is egyedül maradnak az adósok.

Harmati László, az FHB Jelzálogbank üzleti vezérigazgatója szerint a válság előtt olyanok is lakóingatlan-tulajdonhoz jutottak, akik nem tudják állni a lakhatás költségeit. Az elmúlt három évben viszont ha valaki tett ezekért az emberekért, az épp a bankszektor volt a hitelek 12-13%-ának átstrukturálásával - mondta. Harmati azért üdvözli a kiaalakulóban lévő csomagot, mert az árfolyamvédelem már egy előrelépés az eddigiekhez képest - igaz a problémákkal teljes mélységével nem néz szembe. Az egyik legfontosabb teendő, hogy több tízezer ember lakhatását kell megoldani, melyhez elengedhetetlen egy jól működő bérlakás-piac. Harmati László üdvözölte az állam által tervezett kvótarendszert is, mely fokozatossá teszi a moratórium feloldását. Úgy vélte, nem vesznek majd át nagy tömegben ingatlanokat a bankok, és kiemelte: úgy is csökkenthető a nem teljesítő hitelek aránya, hogy a teljes hitelállományt növelik a bankok. Hogy ez megtörténjen, abban az állam pozitív ösztönzése Harmati szerint sokat segíthet, azonban a korábbi kamattámogatási rendszer hibáit ki kellene küszöbölni.

Balogh Imre, az MKB vezérigazgató-helyettese szerint végre befejeződik a "szőnyeg alá söprés", a korábbiakkal szemben valós szakmai párbeszéd alakult ki, továbbá csökkenhet az erkölcsi kockázat veszélye az erről szóló hírek hatására. Ne legyen illúziójuk a bankoknak, a terhek nagy részét ők fogják viselni - mondta Balogh. A legreménytelenebb helyzetben lévő adósok esetében a problémák egyidejű kezelésére van szükség, ha ez nem történik meg, messze nem lesz olyan hatékony az új rendszer, mint lehetne - emelte ki. Esetükben nem szabad leszűkíteni a kört a devizahitelesekre, igen komoly számúak a bajba került forinthitelesek is. Figyelmeztetett: további állami lépésekre is szükség lehet a jelzálogpiac helyreállítása érdekében. A fizetési nehézségek megoldásában szerinte a későbbi fizetőképességet helyreállító átstrukturálásoknak is lehet szerepük.

Simonyi Tamás, a KPMG közép- és kelet-európai regionális vezetője a konferencia több szereplőjével egyet értve azt mondta: amíg nincs jól működő bérlakáspiac Magyarországon, addig a jelzáloghitelezés problémái újból és újból előkerülnek. Az állam hitelpiaci beavatkozásának költségeivel kapcsolatban feltette a költői kérdést: ismer valaki számokat az idei költségvetésben ezek összegére vonatkozóan? Simonyi szerint kardinális kérdés az is, milyen áron veszi át az állam a bankoktól a bedőlt jelzáloghiteleket. Ha túl alacsony áron, akkor versenytársakat kaphat az állam a vevői oldalon, és érdekes fejlemény lehet, milyen nagy, tőkeerős nemzetközi szereplők jelennek majd meg ezen a piacon.