Ismét elkaszálták a 98%-os különadót

Sérti az emberi méltóságot, ha az állam olyan bevételekre vet ki adót, amelyeket korábban bevallással lezárt adóévnek tekinthettek az adóalanyok – ezt mondta ki az Alkotmánybíróság, és ezért visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a különadóról szóló törvény második változatát is.

Az Alkotmánybíróság határozata következtében a 2005-2009-es adóévekben szerzett bevétel után az adóhatóság a különadót nem követel­heti, azt nem kell bevallani, megfizetni, illetve a már megfizetett különadót – a magánszemély kérelmére – az adóhatóságnak vissza kell térítenie.

Mederbe terelték a különadóztatást

Ugyanakkor az AB döntésében általános érvénnyel is leszögezte, milyen esetekben van helye egyáltalán ilyen jellegű különadónak. Az Alkotmány új közteherviselési szabálya alapján a törvényhozónak olyan különadó bevezetésére van lehetősége, amelynek felismerhető célja az állami források védelme, az állami forrásokat érintő visszaélések elhárítása, megakadályozása vagy orvoslása. Állami forrásokkal való visszaélés esetén a kifizetés korlátozása akár visszaható hatályú is lehet.

"Lezárt adóév tekinteté­ben a súlyosabb adókötelezettség teljesítése az adóalanynak nemcsak a jövedelmét, hanem a vagyonát, jogszerűen szerzett tulajdonát, vagyis cselekvési autonómi­ája anyagi alapját is megterheli. A különadó mértéke és időbeli hatálya együtt ilyen megterhelést jelent. A különadó visszaható szabálya nincs tekintettel olyan személyi, családi, vagyoni körülményekre, amelyek a 2005. január 1-je óta eltelt idő alatt jelentősen megváltoztathatták a magánszemély adóteher-viselő képessé­gét" - áll a határozatban. Egyszerűsítve: senki nem számíthatott arra, hogy X év múlva egy új kormány törvényes és adózott jövedelmét újra megsarcolná, egy ilyen beavatkozás tehát sérti az emberi méltóságot is.

A 2010-es évre vonatkozóan viszont az AB hagyott volna kiskaput, itt ugyanis az érvelés szerint nem telt el annyi idő, hogy a visszamenőleges adó aránytalan beavatkozás lenne. Ugyanakkor a tör­vény szövegezése miatt a megsemmisítés a 2010-es adóévre is vonatkozik. Ha a kormány különadót akar, ahhoz új törvényt kell tehát alkotni 2010-re vonatkozóan is - erre azonban a május 20-i szja-határidőt figyelembe véve nincs esély, gyakorlatilag a 2011-es lehet az első olyan év, amelyben a határ feletti állami jövedelmeket adóztathatja az állam.

A határozathoz Kiss László és Lévay Miklós alkotmánybírók párhuzamos indokolást fűztek. Bihari Mihály alkotmánybíró érintettsége miatt nem vett részt a döntéshozatalban. (A teljes határozatot és a párhuzamos indoklásokat itt olvashatja.)

Az Alkotmánybíróság október 26-án meszelte el a Fidesz kormány első intézkedéseinek egyikeként kivetett 98 százalékos különadót. Az eredeti törvény minden közszolgára egységesen írta elő, hogy ha munkaviszonyuk megszűnése esetén a végkielégítésük és szabadságmegváltásuk meghaladja a 2 millió forintot, akkor a 2 millió fölötti részből 98 százalékos adót kelljen fizetni.

Foggal-körömmel harcoltak érte

Az alkotmánybírósági döntés után a Fidesz alkotmánymódosítással vonta el az ilyen ügyekben az AB hatáskörét. A kétharmados kormánytöbbség kimondta, hogy az adótörvények alkotmányossági felülvizs­gálata kizárólag egyes alapjogok, ezek között az emberi méltóság védelméhez való jog szempontjából végezhető el. (Az alkotmánymódosítás november 20-án lépett hatályba.)

Ugyanakkor a 98 százalékos különadóról szóló törvényt több módosítással újra beterjesztették a parlamentnek. Az egyik ilyen módosítás épp az volt, ami most elbuktatta a törvényt, az, hogy a különadót 2005-ig visszamenő hatállyal rótták volna ki.

A különadóhoz politikai okokból ragaszkodott a Fidesz: az intézkedést először maga a miniszterelnök jelentette be tavaly nyári 29 pontjában. A törvényjavaslatot Lázár János frakcióvezető nyújtotta be, aki rendre azzal érvelt a jogászok által kezdetektől fogva támadott, aggályosnak minősített adó mellett, hogy a tisztességtelen végkielégítések visszaszerzését már a választási kampányban megígérték, a kétharmados eredmény pedig megfelelő felhatalmazást jelent.

Előre megmondták

Szakértők már a törvény beterjesztésekor azt mondták, hogy bár a cél érthető, a kormánypártok által javasolt megoldás sok kárt is okoz. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője éppen az öt éves visszamenő hatályt nevezte ilyen ártalmas, a jogállamiság kereteit feszegető problémának. A visszamenő hatályú kötelezettség, mint márciusban megírtuk, többeknek súlyos megélhetési problémákat okozott volna.

A most elbukott törvény alapján érintettek azok voltak, akik az elmúlt öt évben mentek nyugdíjba, vezetőként kettő, alkalmazottként 3,5 millió forintot meghaladó összeget kaptak.

Lehet a kasszához fáradni

Május 5-ig magánszemélyek 1,08 milliárd forint különadót fizettek meg az adóhatóság részére és 481 magánszemély nyújtott be a különadóról szóló bevallást - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI kérdésére pénteken. A befizetett összeget az AB döntése értelmében a NAV-nak vissza kell utalnia. Az összeg a költségvetés szempontjából elenyésző, a GDP-arányosan ezrelékekben mérhető, így a büdzsére érdemi hatást nem gyakorol visszafizetése.

Az AB már többször megakasztotta a törvényhozás motorját

Az Alkotmánybíróság áprilisban megsemmisítette az Orbán-kormány egy másik intézkedését, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek azt a szabályát, amely a munkáltató számára lehetővé teszi a köztisztviselő indokolás nélküli felmentését. A bírák akkor kimondták, alkotmányossági indokok alapján a munkáltató részére biztosított korlátlan felmentési jogkör a köztisztviselők esetében is alkotmányellenes. "Az indokolás nélküli felmentés lehetősége a köztisztviselők esetében is sérti ugyanis a jogállamiság elvét, a munkához való jogot, a közhivatal viseléséhez való jogot, a bírósághoz fordulás jogát, valamint az emberi méltósághoz való jogot".

Tavaly októberben, az első különadótörvénnyel egyidejűleg kaszálta el a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) alelnöki kinevezéseinek megszüntetéséről szóló versenytörvényi passzust is az Alkotmánybíróság. A döntés értelmében nem szűnik meg a GVH alelnökeinek a kinevezése az elnök mandátumának lejártával. Azt a határozatot azzal indokolták, hogy a GVH elnökének, elnökhelyetteseinek, valamint a Versenytanács tagjainak a kormányzati ciklusoktól elválasztott, hat évre szóló megbízása a GVH autonómiáját védő garanciarendszer egyik eleme.