Endre, Elek
14 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Ismét elkaszálták a 98%-os különadót

2011.05.06. 11:24 Módosítva: 2011.05.06. 12:13
Második, alkotmánymódosítással és az Alkotmánybíróság hatáskörének csorbításával is megtámogatott verziójában is elbukott a 98 százalékos különadó: az először októberben alkotmányellenesnek minősített szabályozás új verziójában öt évre visszamenőleg szabta volna ki a kormány egyes jövedelmekre az adót, az AB szerint ezzel sértve az emberi méltóságot. A bírák érve egyszerűsítve egyszerűen a józan paraszti logikát tükrözi: ha valaki öt évvel ezelőtt törvényesen kapott valamit, nyugodtan elkölthette, rendelkezhetett vele, nem lehet most visszakövetelni tőle.

Sérti az emberi méltóságot, ha az állam olyan bevételekre vet ki adót, amelyeket korábban bevallással lezárt adóévnek tekinthettek az adóalanyok – ezt mondta ki az Alkotmánybíróság, és ezért visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a különadóról szóló törvény második változatát is.

Az Alkotmánybíróság határozata következtében a 2005-2009-es adóévekben szerzett bevétel után az adóhatóság a különadót nem követel­heti, azt nem kell bevallani, megfizetni, illetve a már megfizetett különadót – a magánszemély kérelmére – az adóhatóságnak vissza kell térítenie.

Mederbe terelték a különadóztatást

Ugyanakkor az AB döntésében általános érvénnyel is leszögezte, milyen esetekben van helye egyáltalán ilyen jellegű különadónak. Az Alkotmány új közteherviselési szabálya alapján a törvényhozónak olyan különadó bevezetésére van lehetősége, amelynek felismerhető célja az állami források védelme, az állami forrásokat érintő visszaélések elhárítása, megakadályozása vagy orvoslása. Állami forrásokkal való visszaélés esetén a kifizetés korlátozása akár visszaható hatályú is lehet.

"Lezárt adóév tekinteté­ben a súlyosabb adókötelezettség teljesítése az adóalanynak nemcsak a jövedelmét, hanem a vagyonát, jogszerűen szerzett tulajdonát, vagyis cselekvési autonómi­ája anyagi alapját is megterheli. A különadó mértéke és időbeli hatálya együtt ilyen megterhelést jelent. A különadó visszaható szabálya nincs tekintettel olyan személyi, családi, vagyoni körülményekre, amelyek a 2005. január 1-je óta eltelt idő alatt jelentősen megváltoztathatták a magánszemély adóteher-viselő képessé­gét" - áll a határozatban. Egyszerűsítve: senki nem számíthatott arra, hogy X év múlva egy új kormány törvényes és adózott jövedelmét újra megsarcolná, egy ilyen beavatkozás tehát sérti az emberi méltóságot is.

A 2010-es évre vonatkozóan viszont az AB hagyott volna kiskaput, itt ugyanis az érvelés szerint nem telt el annyi idő, hogy a visszamenőleges adó aránytalan beavatkozás lenne. Ugyanakkor a tör­vény szövegezése miatt a megsemmisítés a 2010-es adóévre is vonatkozik. Ha a kormány különadót akar, ahhoz új törvényt kell tehát alkotni 2010-re vonatkozóan is - erre azonban a május 20-i szja-határidőt figyelembe véve nincs esély, gyakorlatilag a 2011-es lehet az első olyan év, amelyben a határ feletti állami jövedelmeket adóztathatja az állam.

A határozathoz Kiss László és Lévay Miklós alkotmánybírók párhuzamos indokolást fűztek. Bihari Mihály alkotmánybíró érintettsége miatt nem vett részt a döntéshozatalban. (A teljes határozatot és a párhuzamos indoklásokat itt olvashatja.)

Az Alkotmánybíróság október 26-án meszelte el a Fidesz kormány első intézkedéseinek egyikeként kivetett 98 százalékos különadót. Az eredeti törvény minden közszolgára egységesen írta elő, hogy ha munkaviszonyuk megszűnése esetén a végkielégítésük és szabadságmegváltásuk meghaladja a 2 millió forintot, akkor a 2 millió fölötti részből 98 százalékos adót kelljen fizetni.

Foggal-körömmel harcoltak érte

Az alkotmánybírósági döntés után a Fidesz alkotmánymódosítással vonta el az ilyen ügyekben az AB hatáskörét. A kétharmados kormánytöbbség kimondta, hogy az adótörvények alkotmányossági felülvizs­gálata kizárólag egyes alapjogok, ezek között az emberi méltóság védelméhez való jog szempontjából végezhető el. (Az alkotmánymódosítás november 20-án lépett hatályba.)

Ugyanakkor a 98 százalékos különadóról szóló törvényt több módosítással újra beterjesztették a parlamentnek. Az egyik ilyen módosítás épp az volt, ami most elbuktatta a törvényt, az, hogy a különadót 2005-ig visszamenő hatállyal rótták volna ki.

A különadóhoz politikai okokból ragaszkodott a Fidesz: az intézkedést először maga a miniszterelnök jelentette be tavaly nyári 29 pontjában. A törvényjavaslatot Lázár János frakcióvezető nyújtotta be, aki rendre azzal érvelt a jogászok által kezdetektől fogva támadott, aggályosnak minősített adó mellett, hogy a tisztességtelen végkielégítések visszaszerzését már a választási kampányban megígérték, a kétharmados eredmény pedig megfelelő felhatalmazást jelent.

Előre megmondták

Szakértők már a törvény beterjesztésekor azt mondták, hogy bár a cél érthető, a kormánypártok által javasolt megoldás sok kárt is okoz. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője éppen az öt éves visszamenő hatályt nevezte ilyen ártalmas, a jogállamiság kereteit feszegető problémának. A visszamenő hatályú kötelezettség, mint márciusban megírtuk, többeknek súlyos megélhetési problémákat okozott volna.

A most elbukott törvény alapján érintettek azok voltak, akik az elmúlt öt évben mentek nyugdíjba, vezetőként kettő, alkalmazottként 3,5 millió forintot meghaladó összeget kaptak.

Lehet a kasszához fáradni

Május 5-ig magánszemélyek 1,08 milliárd forint különadót fizettek meg az adóhatóság részére és 481 magánszemély nyújtott be a különadóról szóló bevallást - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI kérdésére pénteken. A befizetett összeget az AB döntése értelmében a NAV-nak vissza kell utalnia. Az összeg a költségvetés szempontjából elenyésző, a GDP-arányosan ezrelékekben mérhető, így a büdzsére érdemi hatást nem gyakorol visszafizetése.

Az AB már többször megakasztotta a törvényhozás motorját

Az Alkotmánybíróság áprilisban megsemmisítette az Orbán-kormány egy másik intézkedését, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek azt a szabályát, amely a munkáltató számára lehetővé teszi a köztisztviselő indokolás nélküli felmentését. A bírák akkor kimondták, alkotmányossági indokok alapján a munkáltató részére biztosított korlátlan felmentési jogkör a köztisztviselők esetében is alkotmányellenes. "Az indokolás nélküli felmentés lehetősége a köztisztviselők esetében is sérti ugyanis a jogállamiság elvét, a munkához való jogot, a közhivatal viseléséhez való jogot, a bírósághoz fordulás jogát, valamint az emberi méltósághoz való jogot".

Tavaly októberben, az első különadótörvénnyel egyidejűleg kaszálta el a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) alelnöki kinevezéseinek megszüntetéséről szóló versenytörvényi passzust is az Alkotmánybíróság. A döntés értelmében nem szűnik meg a GVH alelnökeinek a kinevezése az elnök mandátumának lejártával. Azt a határozatot azzal indokolták, hogy a GVH elnökének, elnökhelyetteseinek, valamint a Versenytanács tagjainak a kormányzati ciklusoktól elválasztott, hat évre szóló megbízása a GVH autonómiáját védő garanciarendszer egyik eleme.